Forrás: Népszava

Emlkülésen méltatták a 15 éve alakult Magyar Auschwitz Alapítványt. A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartott tegnapi eseményen elhangzott, az alapítvány százezres irat- és tárgygyűjteményével, kiállítások, publikációk, konferenciák szervezésével betöltette alapításakor megfogalmazott szerepét. Megnyílt a Páva utcai emlékközpont, jövő év elején pedig elkészül az állandó kiállítás is. A tegnapi emlékülés után Kiss Péter kancellária miniszter nyitotta meg a 15 év című időszaki kiállítást, mely az alapítvány által összegyűjtött tárgyakból mutat be néhányat.

Vámos Tibor akadémikus beszédében visszaemlékezett arra, hogy 15 évvel ezelőtt túlélők és „megélők” azzal a tudattal alapították meg a Magyar Auschwitz Alapítványt, hogy az egész társadalom felelősségét kell tisztázni a holokauszt történteiért. „Tisztán kell látni és láttatni, hogy a holokauszt nem a deportálásokkal kezdődött, hanem mély társadalmi betegségről van szó, mely addig itt marad köztünk, amíg az események mély tiszázása meg nem történik” – hangoztatta Vámos Tibor az alapítvány kuratóriumának egykori elnöke. Emlékeztetett rá, hogy 1990-ben nem sok esély volt arra, hogy a holokausztra emlékező intézmény jöjjön létre. Sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar kormány csak erőteljes nemzetközi nyomásra tette lehetővé, hogy állami eszközöket is felhasználó közalapítvány jöjjön létre az Auschwitz alapítványból. Ágy alakult meg 1999-ben a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány. Vámos Tibor Fodor Gábor és Hámori József kulturális miniszter és Gyurcsány Ferenc miniszeterelnök nevét emelte ki, mint akik a magyar politikai életből az elmúlt 15 évben jelentős segítséget adtak az alapítvány számára. Hangoztatta, időközben állami eszközökkel is tovább folyt a történelem hamisítás. „Csak akkor lehet egészséges a magyar trsadalom, ha a némethez hasonlóan szembenéz a múlttal, méghozzá nem zsidó tragédiaként, hanem a magyar nemzet targédiájaként értelmezi a holokausztot.” Az ezzel ellentétes gondolkodás nemzetellenes – fejezte be beszédét Vámos Tibor.

Verő Gábor az alapítvány volt ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta, hogy a francia kormány által adományozott 450 ezer dollárnak nagy szerepe volt a szinte anyagi eszközök híján működő alapítvány életében, és nagyban hozzájárult a Páva utcai emlékközpont felépítéséhez.

Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont vezető történésze előadásában áttekintette az alapítvány 15 éves múltját és felvázolta kívánatos jövőjét. Szita Szabolcs elmondta az alapívány jóvoltából megkezdődött a kirekesztő törvényekhez, a munkaszolgálathoz, a deportációhoz, és az embermentő ellenállás történetéhez tartozó gyűjtemény létrehozása és a kutatómunka. Az alapítvány egyik legnagyobb szabású kiállítása az 1994-es Horn Emil által összeállított Holocaust Magyarországon című tárlat volt. Szita szerint a Holokauszt Emlékközpontnak a nemzeti emlékezet jelentős intézményévé kell fejlődnie. Küzdenie kell a felejtés, a megszokás és kiüresedés ellen. Hangsúlyozta, szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy az „adminisztráció és a pénzügyek határozzák meg a tudományos és oktatási munkát.” Szita Szabolcs a februárban nyíló állandó kiállításról elmondta: „túl kell lépni a sugalmazott korláton, hogy az intézmény az új kiállítással egyenlő”. Az emlékközpont sokkal több, mert sokféle más feladatot kell teljesítenie. A vezető történész beszélt a hiányosságokról is, szerinte több energiát kell fordítani az áldozatok neveinek összegyűjtésére és megörökítésére. „Óriási mulasztás, hogy máig nem történt meg az Auschwitből más munkatáborokba vezényelt magyar zsidók történetének és adatainak feldolgozására.” Szita Szabolcs érintette a Holokauszt Emlékközpont viharos történetét. Sajnálatosnak nevezte, hogy az alapívány az intézmény vezetését tapasztalat nélküli ifjakra bízta. Akik „hamis küldetéstudatból fakadt önfejű, szűk körű, kizárólagosságra törekvő intézkedésekkel sok veszteséget okoztak az ügynek.” A „fennhéjázó, a publicitás feleslegesen hajszoló, a belső apparátust lebecsülő” vezetés miatt vált ki az intézmény kötekéből Sipos Péter történész – mondta Szita Szabolcs. Darányi András korábbi ügyvezető igazgató megkerésünkre kérdésére elmondta, számára most is fontos annyira a Holokauszt Emlékközpont, hogy nem óhajt sárdobálásba kezdeni.

KERETES

Az emlékülés után Kiss Péter kancelláriaminiszter nyitotta meg a 15 című kiállítást, aki elmondta „15 éves szívós munkája segítette a hallgatás falainak lebontását és a szembenézést a múlttal”. Az alapítvány mintegy százezer dokumentumot és tárgyat tartamazó gyűjteményéből néhány megrendítő darabot állítotak ki az intézmény február 13-ig nyiva álló kiállításán. Köztük egy 17 éves deportálásból hazatért kisfiú naplójába olvashatunk bele, egykori rabruhák, sárga csillagok, menlevelek emlékeztetnek a múltra. A legmegrázóbb a – vélhetően a koncentrációs tábor kerítésének drótjából – hajtogatott Dávid-csillag, melyre tujaldosa düledező betűkkel azt írta, Bergenbelseni Emlék. A kiállításon látható egy láda és egy üres vitrin, mellyel a rendezők arra hívják fel a figyelmet, hogy várják a további adományokat.

Hamvay Péter