Forrás: Népszava

Az egyházi intézmények létét veszélyezteti a 2006. évi költségvetési törvénytervezet és a szociális törvény módosítása – jelentette be hétfőn négy magyarországi egyház vezetője. Úgy vélik, az előterjesztett jogszabály tovább diszkriminálja az egyházi szociális és közoktatási intézményeket, az állami és önkormányzati intézményeknél nagyobb terhet hárítva rájuk. Európában, illetve az EU tagállamaiban az állam különbözőképpen támogatja az egyházakat. Az esetek többségében jelentős támogatást biztosít az állam, legfeljebb ennek mértékében tapasztalhatóak jelentősebb eltérések. Az anomáliák elsősorban történelmi okokra vezethetőek vissza. Az EU-nak nincs külön direktívája az egyházi támogatás meghatározására.

Az egyházi intézmények létét veszélyezteti a 2006. évi költségvetési törvénytervezet és a szociális törvény módosítása – jelentette be hétfőn négy egyház vezetője. Erdő Péter bíboros, a katolikus püspöki kar elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a református egyház elnöke, D. Szebik Imre, az evangélikus egyház püspök-elnöke és Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke közös nyilatkozatukban aggodalmuknak adtak hangot amiatt, mert úgy vélik, hogy a 2006. évi költségvetési törvény tervezete tovább diszkriminálja az egyházi szociális és közoktatási intézményeket, az állami és önkormányzati intézményeknél nagyobb terhet hárítva rájuk.

Sérelmezték, hogy az egyházi intézményekbe bejáró diákok továbbra sem kapják meg a gyermekenkét 15 ezer forintos úgynevezett bejáró normatívát, de a nemzetiségi oktatást folytató, illetve a kistelepüléseken működő egyházi intézmények diákjai sem jutnak hozzá a kiegészítő normatívákhoz. Kifogásolták azt is, hogy az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusok, ápolónők és más munkatársak elesnek a közalkalmazottaknak garantált bérezéstől és a költségvetés által biztosított bérkiegészítéstől. Mint írták, a költségvetés főösszegeinek elfogadása után egy héttel sem történt meg a megfelelő szintű egyeztetés az egyházi kiegészítő támogatás összegéről, ami intézményeink létbizonytalanságát tovább növeli.

A négy egyházi vezető megítélése szerint 2006-ban az alapnormatívák a közoktatásban és a szociális ellátás területén is jelentősen csökkennek. Eközben az állami, önkormányzati körben legalább részben ellensúlyozza a többcélú kistérségi társulások intézményeinek juttatott normatíva kiegészítés. Az ilyen címen a közoktatási intézményeknek biztosított tanulónként 62 ezer forintos támogatáshoz, illetve a szociális intézményeknek gondozottanként járó 200 ezer forintos normatívához azonban az egyházi intézmények diákjai és szociális gondozottjai nem juthatnak hozzá. A négy egyház ezért kérte a törvényhozókat, kerüljék el olyan törvények megalkotását, amelyek a társadalom bizonyos csoportjai, különösen a vallásos emberek és az egyházaik által fenntartott intézmények számára további súlyos esélyegyenlőtlenséget eredményeznek.

Mint az egyházak nyilatkozata is mutatja, itthon rendszeresen a költségvetés készítésének időszakában merül fel az egyházak finanszírozásának kérdése. Bár a magyarországi egyházak állami támogatása a rendszerváltás óta évről-évre nő, a felekezetek joggal teszik szóvá, hogy az állami és az önkormányzati intézményeknek különböző jogcímen járó normatívákat nem kapják meg. Az egyházak kiindulópontja ugyanis a több törvényben lefektetett elv, hogy a felekezetek közszolgálati tevékenységeinek finanszírozására az állami intézményekre vonatkozó általános szabályok érvényesek.

A jövő évi büdzsé tervezete szerint csak oktatási célokra több, mint 60 milliárd forintot kapnak az egyházak. Ebbe beletartozik az úgynevezett egyházi közoktatási norma és a különböző jogcímeken járó kiegészítő oktatási támogatás. Az egyházi szociális intézményeknek – idősotthonak, kórházak – jövőre mintegy 18 milliárd támogatás juthat. Ugyancsak költségvetési automatizmus alapján kapnak járadékot az egyházak ingatlanjaik után. A Horn-kormány által a Szentszékkel aláirt megállapodás lehetőséget adott a katolikus egyháznak, hogy járadékot is igényeljen ingatlanjai egy részéért, amit szabadon használhat fel hitéleti és közcélú tevékenységének finanszírozására. Ezt a lehetőséget a megállapodás nyomán az összes ingatlanrendezésben érintett egyháznak biztosították. Az egyik legvitatottabb egyházi támogatást, a vidéki lelkészek bérének kiegészítését az Orbán-kormány vezette be, de a Medgyessy-kabinet sem szüntette meg, pedig képviselőik annak idején ellenzékből támadták a javaslatot.

*táblázat

Egyházi célú költségvetési támogatások 2006-ban (milliárd forint):

Szja kiegészítés 0,9 százalékra 12,24

Vissza nem adott ingatlanok utáni járadék 8,00

Hitoktatás támogatása 3,31

Vidéki lelkészek jövedelempótléka 1,57

Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények 0,50

Egyházi kulturális alap 0,43

Nemzetközi tevékenység 0,02

Összesen 26,07

(Forrás: Figyelő)

Az SZDSZ által 2 százalékra emelni kívánt, a hívők adófelajánlásai alapján működtetett támogatási rendszer ugyancsak jelentős forrásokhoz juttatja az egyházakat. A rendszer lényege, hogy az adózók személyi jövedelemadójuk (szja) 1 százalékát bármely egyház számára felajánlhatják. A költségvetés minden évben kiegészíti az adózók felajánlásait – annak arányában, ahogyan az adózók támogatták az egyházakat. A kiegészítés mértéke jelenleg a költségvetésbe befolyt összes szja-bevétel 0,9 százaléka. Az egyházaknak juttatható 1 százalékos felajánlással az adózóknak csak kisebb hányada él. Ezért még a Horn-kormány vállalta a Szentszékkel kötött szerződésben, hogy az adózók által felajánlott összeget kiegészíti az összes szja-bevétel 0,5 százalékára. 2001-ben az Orbán-kormány 0,5-ről 0,8 százalékra emelte a kiegészítés mértékét, amelyet a Medgyessy vezette kabinet tovább növelt 0,9 százalékra. Az állami kiegészítés elosztását egyébként az Orbán-kormány a népszámlálás felekezeti hovatartozási adataihoz szerette volna kötni, de e rendszer végül nem került bevezetésre.

*táblázat

Az egyházak javára az adózók által felajánlott összeg 2000-2005 között:

2005 3,4 milliárd

2004 3,5 milliárd

2003 3,0 milliárd

2002 2,2 milliárd

2001 2,0 milliárd

2000 1,6 milliárd

(Forrás: APEH)

One Response to “Veszélybe kerülnek a hazai egyházi intézmények a 2006. évi büdzsé lefaragásai miatt?”

  1. evabarat

    ebarat
    Mint kiderül a támoagatás részletezéséből az egyházak nemcsak a karitativ tevékenységük támogatását, hanem működési költségeik kifizetését, és egy sor könnyen nem azonosítható célok teljesítésére igénylik a támogatások növelését.Úgy gondolom, az egyházak az emberek lelki támogatást kell hogy nyújtsanak azoknak, akik ezt igénylik, de nem értem, hogy azok,akik ezt nem igénylik, miért fizessenek milliárdokat olyan szolgáltatásért, amit nem kapnak meg.
    Az adóforintjaink hatékony felhasználásához az is hozzátartozik, hogy a testi épségünket is helyreállíthassuk és ha ez megvan, akkor beszélhetünk a lelkiekről azoknál, akiknek erre szükségük van.
    Az egészségügy reformja sok pénzt fog igényelni, azt miből fizetjük ki, ha a pénzt az egyházakra költjük? A nyomortelepeinket hogyan szüntetjük meg, ha erre pénz nem marad? És hogyan teremtsünk munkahelyeket embereinknek, ha erre nem jut elegendő pénz? És akkor még a fejlesztésekről nem is beszéltünk, hiszen az EU támogatásokat csak akkor tudjuk igénybevenni, ha mellétesszük az adóforintjainkat?
    Szóval ilyenkor a támogatások növeléséről kiállni az elnyomorodó ország elé nem vall megértésre, vallási türelmességre.