Forrás: Népszava

Tegnap reggel óta ismét csend honol a libanoni-izraeli határvidéken, amely az izraeli hadsereg 2000. évi Dél-Libanonból történt kivonulása óta a legsúlyosabb incidensek színtere volt keddre virradó éjszaka. Négy (egyes értesülések szerint öt) a Hezbollah szélsőséges szervezet kötelékébe tartozó harcos vesztette életét, tíz izraeli katona sebesült meg. A Hezbollah rakétái lakóházakat is értek Metula községben. A lakosok az éjszakát óvóhelyeken töltötték. Izraeli helikopterek a Hezbollah dél-libanoni parancsnokságának épületeit bombázták. Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter Szíriára és Iránra hárította a felelősséget az incidensek kezdeményezéséért.

Az összetűzések akkor kezdődtek, amikor Hezbollah-harcosok dzsipeken és könnyű harckocsikon behatoltak Radzsab faluba, valószínűleg abból a célból, hogy izraeli katonákat vagy civileket szedjenek túszként. Az ENSZ határozata szerint Radzsab félig Izrael által megszállt szír, félig libanoni területen fekszik. A falut nem lehetett kettéosztani, ezért az izraeli védőfal Radzsab külső határán húzódik és a faluba gyakorlatilag szabad bejárásuk van Libanonból a Hezbollah embereinek. Ezúttal azonban az izraeliek csapdába csalták a behatoló fegyvereseket és négyet közülük megöltek. Három holttest az izraeliek kezében maradt.

Úgy látszik, hogy a radzsabi akció kudarcából fakadó csalódás vette rá a Hezbollahot, hogy állásaiból tüzet zúdítson az izraeli hadállásokra és izraeli településekre is. Öt éve először történt meg,, hogy rakétatámadás érte az izraeli falvakat. Az izraeli hadsereg ágyútűzzel és légicsapásokkal válaszolt. Fuad Siniora libanoni miniszterelnök – mintegy közvetetten beismerve, hogy ezúttal nem lehet Izraelre hárítani a felelősséget az incidensért – nemzetközi közvetítőkön keresztül megkérte az izraeli kormányt, hogy szüntesse be a tüzet. Ez meg is történt és Saul Mofaz védelmi miniszter megígérte, hogy Izrael mindent megtesz a határvidék nyugalmának megőrzése érdekében – de nem tűri el polgárai biztonságának veszélyeztetését.

Mofaznak a libanoni események felügyelése közepette kellett egy súlyos személyes döntést is hoznia: a Likud-pártban marad-e, vagy csatlakozik Ariel Saron új pártjához (amelynek végleges neve Kadima – „Előre”). Mofaz hosszú habozás után úgy döntött, hogy a Likudban marad és megpályázza a pártelnökséget – habár mindeddig támogatta Saron lépéseit és éppen Saron vetélytársával, Benjamin Netanjahuval éleződtek ki az ellentétei. Mofaz úgy véli, a Saron-párt egy „rövidtávú vállalkozás”, ő pedig a politikában hosszútávfutónak tartja magát. Rövid távon ez azt jelenti, hogy egy két-napon belül a Likud többi miniszterével együtt Mofaz is benyújtja lemondását. A Munkapárt minisztereinek lemondása után Saron kormányában csak 3-4 miniszter marad és új rendeletekre van szükség, hogy új minisztereket nevezhessen ki, akik a választásokig fogják tárcáikat irányítani.

A közvéleménykutatások egybehangzó eredménye szerint a „Kadima” egyébként súlyos vereséget mérne a Likudra, ha most lennének a választások. A felmérések szerint a Saron-párt 30-33, a Munkapárt 26, a Netanjahu-vezette Likud pedig csak 12-15 mandátumot szerezne. A megkérdezettek 55 százaléka véli úgy, hogy Saron helyesen cselekedett, amikor elhagyta a Likudot, csak 25 százalék ítéli helytelennek Saron lépését. Yehuda Lahav, Tel-Aviv