Forrás: NépszavaTegnap a tíz évvel ezelőtt meggyilkolt miniszterelnökre, Jichék Rabinra emlékeztek Izraelben. Ezen részt vett Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter asszony, továbbá Bill Clinton volt amerikai elnök és felesége, Hillary Clinton szenátor, továbbá harminc ország képviselői és az izraeli politikai és társadalmi élet vezetői. Magyar részről Somogyi Ferenc külügyminiszter jelent meg.
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter az izraeli és palesztin vezetőkkel folytatott tegnapi megbeszélésein elérte, amit az érintett felek és különböző közvetítők hetekig tartó tárgyalásaikon sem voltak képesek megvalósítani: megszületett a megegyezés a rafahi határátkelő ellenőrzéséről
Egyiptom és Gáza között. Rice „visszautasíthatatlan” kompromisszumos megoldást terjesztett elő azon videokazetták ügyében, amelyeken az izraeliek ellenőrizni fogják a határforgalmat. Az izraeli kikötőkbe irányuló palesztin teherforgalom ügyében is körvonalazódik a megoldás. Izrael továbbá beleegyezett a gázai tengeri kikötő felépítésébe. Az amerikai külügyminiszter Jeruzsálemben Ariel Saron miniszterelnökkel és Szilvan Salom külügyminiszterrel, Rámalláhban Mahmúd Abbász elnökkel és Ahmed Korei kormányfővel találkozott. Felszólította őket arra, hogy teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, a „két nép, két állam” tervének megvalósítása érdekében.
Délután Rice, Clinton volt amerikai elnök és felesége, Hillary Clinton szenátor, valamint 30 ország képviselői és az izraeli politikai és társadalmi élet vezetői részt vettek a jeruzsálemi Herzl-hegyen a Jichák Rabin miniszterelnök meggyilkolásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, később pedig a Rabin-kutatóközpont ünnepélyes megnyitásán. A vendégek között volt Somogyi Ferenc külügyminiszter, aki rövid látogatása alatt találkozott és megbeszélést folytatott az izraeli, illetve Rámalláhban a palesztin vezetőkkel.
Jichák Rabint 1995. november negyedikén gyilkolta meg a Tel-Aviv központjában tartott nagygyűlésen egy szélsőjobboldali nézeteket valló zsidó. A merénylő, Jigal Amir célja az volt, hogy megállítsa az 1993-as oslói megállapodással beinduló izraeli-palesztin békefolyamatot. Azóta minden évben a zsidó naptár szerinti évfordulón Rabin-emléknapot tartanak Izraelben.
A közel ezer meghívott előtt mondott beszédében Ariel Saron izraeli miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a köztük lévő nézeteltérések ellenére szerette Rabint. Nem értett egyet vele, de nem volt kétsége szándékainak tisztaságát illetően, és nem kételkedett abban sem, hogy békét és biztonságot akar teremteni Izraelben – tette hozzá a jobboldali politikus. Bill Clinton egykori amerikai elnök is barátjának nevezte az 1994-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Rabint, és azt mondta róla, hogy az emberiség ügyének egyetemes katonája volt.
Az izraeli parlamentben, a kneszetben a nap folyamán rendkívüli ülésen emlékeztek meg Rabinról.
A Rabin-megemlékezés csak rövid időre állította meg a viharos izraeli belpolitikai eseményeket. Most már kétségtelen, hogy a tavaszi hónapok egyikén előrehozott választásokra kerül sor és ez válságot idézett elő mindkét nagy pártban, úgy Saron Likud-pártjában mint a Munkapártban. Amir Perec eddigi szakszervezeti vezető megválasztása a Munkapárt élére pánikot idézett elő a Likudban, amelynek vezetői tartanak a választási vereségtől, főleg, ha a párt nem indul egységesen a választásokon. Ezért az eddigi „lázadók” más hangon kezdtek beszélni és többen már kifejezték hajlandóságukat elfogadni, hogy Saron továbbra is a párt élén maradjon. Yehuda Lahav (Tel-Aviv)
