Forrás: Erec

Végleg jóváhagyta a magyar holokauszt-túlélők és az amerikai kormány között az úgynevezett aranyvonat ügyében létrejött 25,5 millió dolláros peren kívüli egyezséget az illetékes kerületi bíró Egyesült Államok beli Floridában.

Gyűjtőper esetében a felek egymás közötti megállapodását a bírónak is jóvá kell hagyni. Patricia Seitz bírónő ideiglenes jelleggel idén márciusban hitelesítette a megállapodást, amelynek értelmében az Egyesült Államok 25,5 millió dollár kártérítést fizet a magyar zsidók javaiért, amelyek egy ausztriai katonai raktárból tűntek el azután, hogy az amerikai hadsereg 1945 májusában lefoglalta az elrabolt ingóságokat Németországba szállító szerelvényt. A pénzt nem az aranyvonat károsultjai kapják egyéni kártérítésként, hanem szétosztják a magyar holokauszt-túlélőkről gondoskodó izraeli, magyarországi, egyesült államokbeli, kanadai és egyéb karitatív szervezetek között. Összesen mintegy 60 ezer lehet a magyar holokauszt-túlélők száma világszerte.

A márciusi ideiglenes jóváhagyás után mintegy 350 személy emelt kifogást az egyezség ellen, többnyire azt követelve, hogy az összeget osszák szét valamennyi túlélő között, mivel senkinek sincs joga eldönteni, ki az, aki segítségre szorul.

Seitz bírónő azonban a kifogásokat elutasítva azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás történelmi esélyt kínál egy hatvan évvel ezelőtt elkövetett igazságtalanság jóvátételére. A pénz szétosztásával minden egyes túlélő 300 dollárt kapna csupán.

Az amerikai jog ilyen perekben fejenként 10 ezer dolláros maximális kártérítést ír elő, amely ebben az esetben 620 millió dollárt lett volna, ha megnyerik a pert. A bírónő szerint ekkora összeggel erre nem sok esély lett volna. A felperesek eredetileg 300 millió dollárt követeltek, de a múlt év végén elfogadták a peren kívül felkínált 25,5 millió dolláros alapot.

Az amerikai igazságügyi tárcát képviselő Daniel Meron szerint egyáltalán nem biztos, hogy a washingtoni kormány belemenne a 25,5 millió dolláros peren kívüli egyezségbe, ha a pénzt egyszerűen csak szétosztanák a túlélők között. Közölte, hogy a kormány mihamarabb le akarja zárni az ügyet.

A 25,5 millióból 21,2 millió dollárt szánnak szociális célokra. A magyar holokauszt-túlélők számarányának megfelelően a 21,2 millió dollár 42,5 százalékát izraeli, 22,7 százalékát magyarországi, 20,1 százalékát amerikai, 6,1 százalékát kanadai, 8,6 százalékát egyéb jótékonysági szervezetek kapják. A megállapodás szerint félmillió dollárból létrehozzák az aranyvonattal kapcsolatos dokumentumok levéltárát. Az ügyvédek a szokásos részesedésnek csak a felét kérték, díjazásuk így is 3 millió dollárt tesz ki, 0,8 millió dollár pedig a perköltségek fedezésére szolgál.

Az Egyesült Államok kormánya a megállapodás véglegesítése után nyilatkozatot tesz közzé, amelyben valamilyen módon elismeri a katonák elmarasztalható szerepét az ügyben. A nyilatkozatot a megállapodás szerint a kormány saját belátása szerint fogalmazza meg.

David Mermelstein, a per egyik kezdeményezője, a dél-floridai holokauszt-túlélők koalíciójának az elnöke az EREC-nek elmondta, hogy a kezdetben nem egészen erre számítottak, de ez a legjobb eredmény, amit elérhettek, hogy lezárják a múltat és ne kelljen még évekig pereskedjenek. A jogi kifogásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az érintettek elsöprő többsége elfogadja a megállapodást, az összeg szétosztva úgyis csekély lenne, így viszont valóban segíteni fog azokon a túlélőkön, akik szükséget szenvednek és rászorulnak.

„Az egyezménnyel lezárjuk a múltat, nem kell többé vállunkon cipelnünk ezt a terhet. Ha nem kötöttünk volna egyezséget, a per még öt évig is elhúzódott volna és addigra már sokan eltávoznának közülünk az élők sorából” – mondta és hozzátette: „Az amerikai kormány tíz napon belül megkövet minket.” A bocsánatkérés azóta meg is történt.

David Mermelstein elmondta, hogy a bírósági tárgyaláson Magyarországról jelen volt Sessler György, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületének az elnöke.

Hattagú bizottság gondoskodik majd az „aranyvonat” ügyében kötött peren kívüli egyezség magyarországi végrehajtásáról – közölte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója az EREC-el.

A testület összetételéről a zsidó szervezetek döntenek – mondta Zoltai Gusztáv.

Zoltai Gusztáv közölte, hogy a megítélt pénz öt év alatt érkezik, s abból 4,8 millió dollár a Magyarországon élő túlélőké, akiknek a száma 13,5 ezerre tehető.

Hozzátette: a felállítandó hattagú bizottság dönt arról, hogy az összeget pontosan milyen szociális célokra fordítják és milyen formában.