Fidesz: hallgatás és üzenetek a jobbszélre
Hírszerző információ 2005. október 7. 07:28
Hivatalosan ma jelenti be a MIÉP és a Jobbik, hogy tárgyalni kezdenek a választási együttműködésről. A Fidesznek a nyilvánosság számára egyelőre nincs mondandója az ügyben, de saját radikális szavazóinak már üzent a Demokrata eheti számában.
A Fidesz egyelőre hivatalosan nem reagált a két „nemzeti radikális” párt összefogásának először lapunk által ismertetett hírére. A legnagyobb ellenzéki párt szóvivője, Révész Máriusz a Hírszerző kérdésére mindössze arra szorítkozott, hogy megerősítse több tegnapi napilapban megjelent nyilatkozatát. „A Fidesz nem foglalkozik a kérdéssel, továbbra is a maga útját járja” – zárta rövidre a témát a szóvivő.
A hallgatás meglepő annak fényében, hogy számos jobboldali, köztük több fideszes forrásunk szerint a Fidesz – a német keresztény uniópártokéra megtévesztésig hasonlító – stratégiája 2002 óta arra irányul, hogy „tőle jobbra ne jöjjön létre ütőképes politikai szervezet”.
A hivatalos álláspont
„Orbánnak jól jön, ha a Fidesztől jobbra egymással vetélkedő roncspártok küzdenek a túlélésért; minél többen vannak, annál jobb” – értékelte pártja radikális jobboldallal szembeni politikáját 2003-ban egy fideszes országgyűlési képviselő.
Egy a tábor
A Fidesz a 2002-es országgyűlési vereség utáni első teendője az „egy a tábor, egy a zászló” doktrína meghirdetése és a mozgósítható jobboldali szavazótábort egybe terelő polgári körös mozgalom életre hívása volt. Ez legalább olyan érzékenyen érintette az Országgyűlésből kiesett MIÉP képviselte radikális jobboldalt, mint a szintén szembeszegülő, de azóta is a túlélésért küzdő MDF-et.
Habár a Fidesz politikusai egyelőre hallgatnak, most jól jöhet a pártnak, hogy 2002-ben maga Orbán Viktor ajánlotta a széles polgári tömegek figyelmébe a Demokrata című hetilap tanulmányozását. A máskor tételes holokauszt-tagadásnak helyt adó lapban e héten – tehát a MIÉP-Jobbik összefogás bejelenetése előtt – megindult a roham az Orbán Viktort „fröcsögve, átkozódva gyalázó szélsőjobboldal” ellen.
Bencsik András főszerkesztő, aki a Népszabadság pártrovatától az MDF-en és a KDNP-képviselőjelöltségen át jutott el a Fidesz-tagkönyv megszerzéséig, egy éve még „ócska nemzetárulónak” minősítette a Románia uniós csatlakozására feltétel nélkül igent mondó magyarországi politikusokat, most azonban a Fidesz radikális szavazóit igyekezett meggyőzni arról, hogy a magyarországi ellenzék „csapdahelyzetbe” került, Orbánéknak nem volt más választásuk, mint a vitatott igen-szavazat.
Radikális válság
Az Országgyűlésből történő kiesése után válságba kerülő MIÉP az európai parlamenti választáson csak 72 ezer szavazatot (2,35 százalékot) kapott a 2002-es 245 ezerrel (4,37 százalékkal) szemben. A Jobbik ekkor – úgymond az ország uniós csatlakozása elleni tiltakozásként – nem vett részt a választáson; a „nemzeti radikális” erők össz-teljesítménye ez alapján aligha jogosítja vad reményekre az érintetteket.
Más a helyzet a 2004-2005-ben lezajlott soproni és szécsényi időközi választással. A 2004. novemberi (érvénytelen, de mindkét helyen Fidesz-győzelemmel zárult) első forduló eredményei alapján a MIÉP és a Jobbik együttes támogatása 4 százalék körül mozgott. A két párt jelöltjei közül mindkét körzetben az országosan ismert induló (Sopronban Sárdy Barbara énekes, Szécsényben Franka Tibor újságíró) ért el jobb eredményt.
