Forrás: Népszava

A sajtónak nem kell félnie, amiért politikusok perbe fogják más politikusok véleményének ismertetéséért – véli az elismert médiajogi szakértő. Sarkady Ildikó szerint a médiumoknak nincs mitől tartaniuk, ha hitelesen és pontosan adták vissza, idézték a politikusok szavait.

Orbán Viktor Fidesz-elnök pert indított a Népszava kiadója, mint elsőrendű alperes, a Népszabadság kiadója, mint másodrendű alperes, Simon Gábor, az MSZP választmányi elnöke, mint harmadrendű alperes és Újhelyi István, az MSZP alelnöke, mint negyedrendű alperes ellen. A volt kormányfő azt kifogásolja, hogy a két lap szerinte megalapozatlan, valótlanságokat tartalmazó állításokat idézett a két politikustól, amivel őt antiszemitizmussal vádolták meg. Orbán úgy véli, Simon és Újhelyi vélemény nyilvánítása meghaladja az alkotmányos kereteket és az elmondottak alkalmasak arra, hogy személyét a közvélemény tévesen és hátrányosan ítélje meg. A két politikus annak kapcsán mondta el véleményét, hogy Orbán nyári tusnádfürdői beszédében közölte: „nekünk egy nemzeti baloldalra is szükségünk van. Sokan persze szkeptikusak, mondván, hogy különböző, hát genetikailag talán túlzás lenne mondani, inkább fogalmazzunk úgy, történelmi meghatározottság miatt ennek az esélyei csekélyek”. Az exkormányfő kéri a bíróságtól, kötelezze az alpereseket, hogy közleményben adjanak elégtételt, az ügy miatt keletkezett nem vagyoni kárának összegét alperesenként mintegy egymillió forintban jelölte meg.

Kérdés, a lapok megsértik-e bárki jó hírnevét, ha beszámolnak egy eseményről, és az ott megszólaló közszereplő véleményét nyilvánosságra hozzák. Sarkady Ildikó médiajogi szakértő szerint a sajtó függetlensége nem jelenti azt, hogy az orgánum a saját cikkétől is független lehet. Azaz, a sajtó objektív felelőssége mindig érvényesül. A lapok és a műsorszolgáltatók felelnek azért, ami náluk megjelenik vagy elhangzik. Kérdés, mennyire érvényesül az objektív felelősség a gyakorlatban a sajtótájékoztatókról történő tudósítás kapcsán, vagy amikor szó szerint idéznek egy közszereplőt. Sarkady szerint az újságírói pozíció felelősség, ezért egy cikk írójának utána kell járnia, valós tényt állít-e. Nem szabad szolgai módon leírni, amit egy politikus mondott, hiszen, ha állítása nem felel meg a valóságnak, akkor az újság is felelősségre vonható, mert beszámolt a valótlan állításról.

A sajtótörvény szerint ugyanakkor a sajtó feladata a hiteles, pontos, gyors tájékoztatás és Legfelsőbb Bíróság szerint sem veheti át egy újságíró a nyomozó hatóság szerepét, hiszen eszközei sincsenek rá. Ez esetben, ha híven és pontosan tájékoztat egy eseményről, nem téveszti meg az olvasókat, akkor mentesül a felelősség alól.

A szakértő kiemelte: ha a cikk idézőjelben, szó szerinti idézetet közöl, a bíróság mérlegeli, hogy a kijelentés valóban elhangzott-e és úgy hangzott-e el az eseményen. Ha tartalmilag idéz viszont egy sajtóorgánum és nem valós, amit a hivatkozott politikus mond, bukik a lap is a bíróság előtt, hiszen a valótlan kijelentésnek a sajtótermék nyújtott nyilvánosságot. A személyiségi jogi perek esetében a felperesnek és jogi képviselőjének kell megalapozni a bizonyítási eljárásban a jogsértést.

Sarkady úgy véli, a lapok gyakran esnek abba a csapdába, hogy azt hiszik, korlátlan a véleménynyilvánítás szabadsága. Ám ha egy vélemény műfajú cikk tényállítása valótlannak bizonyul, vagy hamis látszatot kelt, akkor eredménnyel perelhető a lap kiadója. Csak konkrét szövegkörnyezetben, szó szerint leírt szövegek alapján tudja a bíróság megállapítani, hogy mi minősül véleménynek, mi tényállításnak. A lapoknak nem kell félniük, ha hiteles, pontos, gyors tájékoztatási kötelezettségüknek eleget tettek és úgy közölték azt, ahogy az érintettek elmondták. A médiajogász kiemelte, azért mert valaki perel egy kiadót, az nem azt jelenti, hogy annak felelősségét a bíróság meg is állapítja.

Herczeg Dóra

Herczeg Dóra