Forrás: NOL

Zalán Eszter, 2005. szeptember 29. 00:00

David Admon A palesztin támadásokra válaszul Izrael rakétatűz alatt tartja a Gázai övezetet. A feszült helyzet miatt elmarad a vasárnapra tervezett találkozó Ariel Saron és Mahmud Abbasz között. Az elmúlt napok eseményeiről beszélgettünk David Admonnal, Izrael budapesti nagykövetével.

– A kivonulás ellenére több szempontból patthelyzet alakult ki az izraeli-palesztin folyamatban. Ön szerint merre lehet kiutat találni?

– A Likud belső vívódásai miatt a miniszterelnök kétfrontos harcot vívott az elmúlt időben. Izrael azonban tovább folytatja a tárgyalásokat a palesztinokkal. Másrészt viszont a kormány kötelessége a terror elleni küzdelem. Egyes terrorszervezetek szeretnék rákényszeríteni akaratukat az izraeli belpolitikára: elérni Saron bukását. A palesztin hatóság (PH) ígérete ellenére nem tudta lefegyverezni a terrorszervezeteket. Értjük és tisztában vagyunk vele, hogy a januári palesztin választásokra komoly belpolitikai válság várható, de nem tudjuk elfogadni, hogy ez a belső ellentét a terror tombolását eredményezze.

– Nem éppen az erősítené meg a PH-t, ha Izrael a hatóságra bízná, hogy megfékezze a Hamaszt és az Iszlám Dzsihádot?

– Izrael segítő kezet nyújtott Abu Mazennek (Abbasz). Az elektromos áram, a víz és az importtermékek a Gázai övezetbe Izraelen keresztül érkeznek. Szeretnénk, ha a PH erőskezű lenne: tudnánk kiben bízni, lenne kivel tárgyalni. De a terrort nem tudjuk elfogadni, hiszen a PH ellen is irányul. A palesztin hatóság vezetősége tétlenül nézte, ahogy a Hamasz és az Iszlám Dzsihád lett az úr az utcán a kivonulás után. Ennek bizonyítéka a Sderótra kilőtt negyven Kaszszám-rakéta. Az izraeli kormány ezért úgy döntött: felszámolja azokat a Hamasz-szervezeteket, amelyek fegyver-összeszerelő üzemeket létesítenek, és kilövőpadokat készítenek. Másrészt műtéti pontossággal likvidálja a Hamasz vezetőit.

– Hiteles alternatívát nyújt-e Netanjahu a héten szenvedett politikai vereség után a kiábrándult jobboldali szavazóknak?

– Netanjahu törekvéseinek első gyümölcse az volt, hogy a Likud Központi Bizottsága öszszeült. Ez már maga győzelemnek számít. Nem sikerült viszont elérnie az előre hozott Likud-elnökválasztást (azaz miniszterelnökjelölt-választást), ami azt jelenti, hogy nem lesznek előre hozott általános választások Izraelben. Ágy 2006. novemberig Saron biztosan Izrael miniszterelnöke marad.

– Kivéve, ha a Munkapárt kilép a kormánykoalícióból.

– A Munkapárt miniszterei is ugyanúgy ragaszkodnak a bársonyszékhez, és miután látták Saron győzelmét, nem válnak ki a koalícióból. A Munkapárt novemberi előválasztásain valószínűleg Simon Peresz marad a párt vezetője, és ő aligha lép ki a Saron-féle koalícióból.