Forrás: Népszava

Először zúdult tegnap ágyútűz Gázára az 1967. évi háború óta. A vasárnapra tervezett, Ariel Saron izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász palesztin elnök közötti találkozót későbbre halasztották.

Gázában összeomlott több ház, amelyekben állítólag rakétákat gyártottak és a városban több órán át szünetelt az áramszolgáltatás. Ismét Hamász-célpontokat támadott az izraeli légierő is. Az ágyútűz megtorlás volt a palesztinok által Szderót dél-izraeli város felé kilőtt két rakétáért – annak a politikának a szellemében, amelyet Saul Mofaz védelmi miniszter fogalmazott meg. Az elv szerint Izrael ezentúl „zéró toleranciát” tanusít a rakétatámadásokkal szemben. Mofaz hozzáfűzte, hogy ha a Hamász folytatni fogja rakétatámadásait, akkor a gázai vezetők „ott fogják magukat találni, ahol Jaszín sejk” (a Hamász „szellemi vezére”, aki néhány hónapja egy „célzott likvidáció” során vesztette életét).

Időközben minden palesztin szervezet – beleértve a Hamászt és az Iszlám Dzsihádot – kötelezte magát, hogy véget vet a rakétatámadásoknak. Úgy látszik azonban, hogy nem minden rakétát birtokló csoportot tartanak ellenőrzésük alatt. Mahmúd Abbász palesztin elnök az egyiptomi vezetőkhöz fordult és kérte, győzzék meg Izraelt, hogy hagyjon fel légitámadásaival. Abbasz szóvivője kijelentette, hogy támadásaival Izrael „fokozza, ahelyett hogy csökkentené a feszültséget”. Szaeb Erakat palesztin miniszter felszólította Saront (akit megdícsért, mert „nagy bátorságot tanúsított Gáza kiürítésével”), hogy halasztás nélkül újítsa fel a politikai tárgyalásokat Mahmúd Abbásszal (a vasárnapra tervezett Saron-Abbasz találkozót későbbre halasztották). „Elismerem, hogy mindezideig nem sikerült helyreállítani a törvényes rendet és lefegyverezni a Hamászt. Erre köteleztük magunkat és remélem, hogy rövidesen teljesítjük kötelezettségünket”, mondta Erakat.

Saron a Likud központi bizottságának ülésén aratott drámai győzelme alapjában változtatta meg az erőviszonyokat a Likud soraiban. Míg a Likud-tagok között a vasárnapi ülés előtt Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök támogatottsága 44.4 százalék volt (sőt, korábban 47 százalék), Saroné pedig 38.3 (illetve 30 százalék) – az ülés után megfordult a kocka: Saront immár 47.6 százalék támogatja, Netanjahut csak 33.8 százalék. Saron így bizalommal tekinthet az áprilisi belső előzetes választások elé. Yehuda Lahav, Tel-Aviv

KERETBE

Az izraeli nacionalista jobboldal jelszava szerint „Jeruzsálem Izrael örök és oszthatatlan fővárosa”. A város nemzetiségi összetétele azonban izraeli szemszögből nézve egyre kedvezőtlenebb. A tegnap közölt hivatalos adatok szerint 2004-ben Jeruzsálem 700 ezer lakosa közül 470 ezer (66 százalék) volt zsidó, 31 százaléknál több arab. Az év folyamán 7000-rel több zsidó költözött el a városból, mint amennyi Jeruzsálembe költözött. Az elmúlt tizenöt évben 238 ezer ember hagyta el Jeruzsálemet, a városba költöző 145 ezerrel szemben. 2004-ben 19700 gyerek született Jeruzsálemben, közülük 11500 (59%) zsidó és 8200 (41%) arab – ez is csak az ortodox zsidó anyáknak köszönhetően, akik életük folyamán átlagosan 7.7 gyereket szülnek, az arab anyák átlagos 4.2 gyerekével szemben. A zsidó lakosság 30 százaléka ultraortodox. Ezek többsége nem dolgozik. A szociális segélyekre szoruló ortodoxok és arabok magas aránya miatt Jeruzsálem Izrael legszegényebb városa.