Forrás: UNO

Lakatos Róbert brácsaművész fél éve alakította e lemezen hallható zenekarát. A klasszikus zene mellett a művész másik nagy kedvence a magyar népzene. A mindkét stílusban jártas és elismert muzsikus a következőképpen foglalta össze készülő lemezének apropóját:

„Játszottam például Budapesten, Párizsban, New-Yorkban mint komolyzenész, ugyanakkor játszottam Komáromban, Zsigárdon, Széken mint népzenész. Korábban gyakran kérdeztem önmagamtól, mi is vagyok valójában: komolyzenész avagy népzenész? Ma már tudom a választ. Egyszerűen csak ZENÉSZ vagyok, aki szereti a szép muzsikát. Számomra ugyanolyan örömet okoz egy hajnali nóta a híres kalotaszegi prímás Fodor Sándor „Neti” előadásában, mint egy Bach szóló szonáta Isaac Sterntől. Egyszer megkérdezték tőlem, hogy lehet összehasonlítani ezt a két embert, ezt a két műfajt. Noha e hasonlóságot nehéz logikusan megmagyarázni, érezni biztosan lehet. Amikor egy szép muzsikát hallgatok, amely mélyen megérint, akkor csupán másodlagos szempont számomra hogy Bach, Bartók vagy egy kalotaszegi hajnali szólal-e meg. Készülő lemezünk kapcsán elmondhatom, hogy kiindulási pontunk a népzene, elsősorban a magyar népzene, amelyet játszunk autentikus módon, néhol kicsit dzsesszesen, máshol pedig klasszikus felfogásban. Mivel brácsás vagyok, így természetes módon az egyik főszereplője a lemeznek ez a hangszer. Kiváló zenésztársaimmal együtt keressük a komolyzene és a népzene közötti átfedéseket, kapcsolódási pontokat, mindezt azonban szeretnénk úgy tenni, hogy az embereknek ne erre kelljen figyelniük, amikor minket hallgatnak, viszont szívből mondhassák: Jaj de szépen muzsikálnak! Ajánlom tehát ezt a lemezt mindenkinek, akinek nyitott a szíve és a füle erre a zenei kísérletre, és kívánom nekik, hogy annyi örömük legyen a CD meghallgatásában, amennyi nekünk volt a lemezkészítés során!” A lemez tartalma: 1.Kolomejka: Bartók Béla két hegedűre írt duójával kezdődik ez az összeállítás. Az eredeti formában előadott részt egy kalotaszegi (Erdély) magyar, „legényes” (virtuóz férfi tánc) táncdallam improvizáció követ. Közismert, hogy szinte minden kalotaszegi prímásnak volt egy, vagy akár több legényes dallama, amit saját maga alkotott. Ezt a példát követi a zenekar is ebben a számban oly módon, hogy az általa a Bartók duóból kihallott dallamot játsza a legényesek ritmusára, a vidék jellemző hangszer összeállításában, azzal a változtatással, hogy nem hegedűvel, hanem brácsával muzsikálja a dallamot. A bartóki harmóniákat a kíséretben három bélhúrral felszerelt nagybőgő (hangolása: A-D-G) és háromhúros brácsa (melynek hangolása: G-D-A (a G-dúr egy nagyszekunddal feljebb hangolva), és amellyel az egyenesre faragott lábnak köszönhetően hármas hangzatok szólaltathatók meg) játssza. A legényest egy újabb merész ugrással máramarosi (román) férfitánc követi, amelyet a jódi (Iod) zenekar előadásmódjának megfelelően muzsikál a zenekar. A zeneszám záró része megint csak bartóki mű, a 32. hegedű duó, amely Máramarosi férfitánc eljátszása azzal a változtatással, hogy az eredetitől eltérően a kíséretben a brácsát a teljes zenekar helyettesíti. 2.Csárdások: Ebben a zenei összeállításban a felvidék kedvelt csárdás dallamaiból hallhatunk egy válogatást, a szám végén pedig egy a Felvidéken és Kalotaszegen is elterjedt dallammal vált a zenekar friss csárdásra, a, valamint. Az első dallam a kürti (felvidék) cigányzenekar repertoárjából, a második pedig az abaújszinai zenekaréból (felvidék) való, a harmadik és a negyedik, a felvidék egész magyarlakta területén elterjedt és közkedvelt új stílusú dal. A gazdag harmóniavilágú felvidéki, valamint a feszesebb ritmusú kalotaszegi muzsikát egy mindkét vidéken közismert dallammal fűzi össze a zenekar. Mindeközben a kalotaszegi stílusnak megfelelően a hegedűsök játéka is átalakul, továbbá belép még egy hangszer, a kalotaszegen az utóbbi évtizedekben közkedveltté vált tangóharmonika. A zeneszám fergeteges friss csárdásokkal (amelyet Kalotaszegen szaporának hívnak) fejeződik be. 3.Szól a kakas: Magyarországon ismert zsidó dallamokat játszik a zenekar, egyrészt saját elképzelése szerint (1.2. és 4. dallam), másrészt pedig úgy, azt ahogy szatmári cigányzenekarok előadásából megismerte. 4.Édesanyám rózsafája: Egy gyönyörű kalotaszegi hajnali áthangszerelt változata. A brácsa és az ének párosítása, és a szokatlan harmóniavilág, valamint a gazdagon díszített, romantikus előadásmód a lelkünkhöz keresi az utakat. 5.Malmos: A felső-Maros-menti görgényoroszfalusi Pilu bandája játsza a zeneszám elején hallható, a malom járását utánzó román forgatóst. E dallam második felének motívumait felhasználva spanyolos játékmódban és ritmusban folytatódik a muzsika, majd ebből vált a zenekar a „Megy a gőzös” kezdetű dallam székelyföldön játszott változatára, a szám végén pedig visszatér a spanyolos téma. 6.Este a Székelyeknél: Noha Bartók Béla eredetileg zongorára írta ezt a darabot, a nagyközönség mégis inkább a hegedűre és zongorára átírt változatot ismeri. A harmóniai eredetiséget megtartva, de áthangszerelve szólal meg a darab. A zongora funkcióját először a cimbalom, majd a brácsa és a nagybőgő veszi át, ily módon téve kísérletet a klasszikus és a népzenei előadásmód egyesítésére. A szám második felében a cimbalom játssza a dallamot, háromhúros brácsa és nagybőgő kíséretében. A székelyföldi Vajdaszentiványon (Erdély) muzsikáltak így a falusi zenészek, s talán ezt a fajta autentikus játékmódot hallhatta Bartók is gyűjtőútjai során. 7.Buzai tánczene: Egy erdélyi, mezőségi falu páros táncainak zenéjét játsza a zenekar autentikus stílusban. 8.Hajnalodik… Két kalotaszegi hajnali feldolgozását halljuk, amelyben a hangszerelés hangulata szorosan követi a szöveg mondanivalóját. A konokul monoton, félhangonként lépkedő kíséret a szöveg súlyos tartalmához idomul. A második, inaktelki keservesként ismert dallam oldja fel az így keletkezett fezsültséget, amely teljesen stílushűen szólal meg, és nyugodt szépségével egy gyönyörű napfelkelte képzetét varázsolja elénk. Lakatos Róbert szakmai életrajza: 1992-től A komáromi Szőttes Kamara együttessel folyamatos munkakapcsolat. Ezidáig négy egész estét betöltő táncelőadás zenéje fűződik a nevéhez. 2001 – 2002 Egy évig a Pozsonyi Ifjú Szívek Magyar Táncegyüttes zenei vezetője. 2001 Brácsa szakon szerez diplomát a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán. 1996 – 2003 A Szlovák Nemzeti Filharmónia muzsikusa. 2001-től A Solistes Européens Luxembourg tagja. 2001 Julian Rachlinnal játszotta a 6. brandenburgi kettősversenyt a Pressburger Philharminoker kíséretében. 2004 Luxemburgban 3 alkalommal játszotta J.Ch.Bach c-moll brácsa koncertjét a Schengen Chamber Orchestra kíséretében. 2004 május Az Európai Únió új belépő tagországai tiszteletére rendezett nagyszabású koncerten szólistaként is fellépett az ENSZ new-yorki székházában.

Comments are closed.