Forrás: Népszava

Korai kampányrajtot vett a Fidesz az elmúlt napokban; az ellenzéki párt elnöke elsősorban gazdasági kérdésekben – az állami vagyon visszavételével kapcsolatban – fejtette ki nézeteit. Lapunk információi szerint a Fidesz elsősorban „az embereket érintő” kérdéseket tart majd a politika napirendjén, a privatizáció mellett az adócsökkentés vagy a lakástámogatás lehet ilyen téma. Úgy tudjuk, eldőlt az is, hogy az ellenzéki párt egyik szövetségesével, a KDNP-vel közös listán indul a jövő évi választáson.

A tavalyi nemzeti petíció és az idén tavasszal elindított nemzeti konzultáció után most nemzeti vagyonszerződést kezdeményezett a Fidesz. Az ellenzéki párt – Orbán Viktor javaslata alapján – kétharmados törvényhez kötné a MÁV, a Volán, a posta, a repterek, az autópályák és a kórházak teljes vagy részleges privatizációját. A Fidesz elnöke ezért a napokban megbeszélést kezdeményez a gazdasági élet szereplőivel, elsősorban az érintett vállalatok és munkavállalók képviseleteivel. Bejelentették azt is, ha a törvényt december 31-ig nem fogadja el az Országgyűlés, akkor a Fidesz vállalja, hogy kormányra kerülése esetén 2006 végéig megalkotja a jogszabályt. A nemzeti vagyonszerződésről először a hétvégén Kötcsén beszélt Orbán a Fidesz pártalapítványának rendezvényén. Elképzelése szerint a jövőben csak széles körű társadalmi és politikai egyetértéssel lehetne magánosítani az állami vagyont. A kezdeményezést, amelyhez hasonló programpontot 1998-ban, kormányra kerülése előtt is felvetett az ellenzéki párt, politológusok egyértelműen a kampány nyitányaként értékelték.

Korai kampányrajt

A nemzeti vagyonszerződést bejelentő tájékoztató is már kampányesemény volt, amely egy hat hétig tartó sorozat első részének tekinthető. Mivel az MSZP is a héten hirdette meg saját hathetes kampányát – az egybeesés nem a véletlen műve. De ugyancsak a kampánystartra utaltak Orbán Viktor és Kövér László korábbi megnyilvánulásai. A Fidesz elnökének gazdasági témában, a privatizáció ügyében kifejtette véleménye kavarta a legnagyobb vihart; Orbán szavaira még az Amerikai Kereskedelmi Kamara is reagált, mondván a kijelentés „nem segíti a Magyarország iránti bizalom kiépülését sem a belföldi, sem a külföldi befektetők körében”. Az AmCham főtitkára szükségesnek tartotta megjegyezni azt is, hogy a politikus mondandója ellentétes volt a kamara közelmúltbeli rendezvényen tett megnyilatkozásaival.

Információink szerint várható, hogy a választási kampányban Orbán inkább középre fog beszélni, mintsem, hogy radikális kijelentéseivel elriassza a választók egy részét. A Fideszen belüli munkamegosztásnak megfelelően erre a feladatra ott vannak párttársai, köztük Kövér, aki legutóbb bűnösökre és nem bünösökre kívánta felosztani a politikai elitet, egy kis hazaárulózással megspékelve.

Sok függ ugyanakkor attól is, hogy Orbán milyen közönség előtt beszél. Még pártjában is elképzelhetetlennek tartják, hogy nemzetközi hallgatóság előtt felvesse a privatizáció felülvizsgálatát. Nyár közepén Washingtonban, a Nemzetközi Demokrata Unió kongresszusán Orbán ugyan azt mondta, hogy a magyar gazdaság a túladóztatás miatt bénult állapotban van, s az eladósodás lassan elviselhetetlen méreteket ölt, de hozzátette: Magyarország ennek ellenére erős ország, képes lesz kilábalni a nehézségekből.

Radikálisabb kijelentésekhez Orbánnak törzsközönségére van szüksége; konzultációs körútra, illetve vidéki haknira – sokszor válogatott hallgatóság előtt. De ebbe a körbe sorolható például a nevezetes „rárontós” beszéd, amely Tusnádfürdőn hangzott el, elsősorban határon túli magyar fiatalok előtt, akik a december 5-i népszavazás okán a legkevésbé sem a hazai baloldallal szimpatizálnak. Ugyanakkor a Fideszen belül is vannak, akik úgy vélik, hogy Orbán az utóbbi egy évben „átment médiapolitikusba”, amit nemcsak szerepléseinek külső körülményeire, hanem beszédének tartalmára is vonatkoztatnak. Arra emlékeztették lapunkat, hogy a pártelnök szinte csak olyan témákban szólal meg, amelyek „populárisak”, mindenkinek közérthetőek. Ezek közé tartozik a már említett privatizáció és az adócsökkentés, vagy a lakástámogatási rendszer. Nem tartozik azonban a népszerű témák közé a „kettős állampolgárság”, amelyet Orbán szinte csak a törzsközönség előtt említ meg. A december 5-i népszavazás azzal a tanulsággal is szolgált az ellenzéki pártnak, hogy ez a kérdés foglalkoztatja túlzottan az embereket.

A Fidesz vezetőinek témáit – mint arról már sokszor beszámoltunk – egy egész elemző stáb szolgáltatja. A pártvezetés és a választókerületi vezetők szociológusok és politológusok segítségével rendszeresen elemzik a Fidesz számára készített felméréseket.

Mozgósított Szövetség

A Fidesz elnökének egyik legutóbbi beszédében szerepelt egy kevesebbet idézett mondat is. Orbán úgy vélte, 2006-ban a választásokon minden eddiginél nagyobb, 80 százalékot is elérő lesz a részvételi arány, s ezért három millió embert kívánnak aktivizálni oldalukon. Orbán tehát legalább 40 százalékos Fidesz támogatottságra számít a választáson, de a párton belül nem tartják elképzelhetetlennek az abszolút többséget sem. Az utóbbi két voksolásnál – az EP-választáson és a decemberi népszavazáson – mintegy 1,5 millió szimpatizánst tudott megmozdítani az ellenzéki párt saját álláspontja mellett. Mindenesetre a mozgósítást szolgálja a két éve bevezetett választókerületi rendszertől a nemzeti és gazdasági konzultációsorozatig az ellenzéki párt szinte minden megnyilvánulása, de erre valók voltak a különböző aláírásgyűjtő akciók – a nemzeti petíciótól, az államfői szimpátiaszavazásig.

Úgy tudjuk, az ellenzéki pártban több forgatókönyv is él a választások lehetséges kimenetelével kapcsolatban. A legoptimistább elképzelés szerint a Fidesz és vele nagy valószínűséggel közös listán induló KDNP megszerzi a mandátumok több mint felét. Ez a forgatókönyv azzal számol, hogy a Fidesz megtartja mai, a közvéleménykutatók által 6-10 százalékosra mért előnyét a szocialisták előtt, ami – hozva az egyéni körzeteket is – elegendő az abszolut többséghez. Mint lapunknak fogalmaztak, nagyon kicsi az esélye annak, hogy a két nagy párt közötti különbség 2002-höz hasonlóan mindössze 1-2 százalékos legyen, s mivel a választási rendszer a győztest jutalmazza, a Fidesz „könnyen” megszerezheti a képviselői helyek felét.

Más vélemények kizárják az MDF parlamenti bejutásának lehetőségét, s szerintük nem elképzelhetetlen az SZDSZ-szel való koalíció 2006-ban. Ez akkor kerülne szóba, ha a Fidesz mégsem szerez abszolut többséget. A Fidesz-SZDSZ kiegyezés irányába mutat egyes vélemények szerint Orbán izraeli látogatása és találkozója Saron miniszterelnökkel, illetve az európai zsidó vezetőkkel. Ám még akik felvetik ezt a lehetőséget, azok is úgy látják, hogy az SZDSZ-t nem lehet eladni sem a párton belül, sem pedig a törzsszavazóknak. Egy ilyen forgatókönyv tehát azzal számol, hogy a választási eredmények ismeretében, az utolsó pillanatban egyeznek meg a liberálisokkal. Ugyancsak végső lehetőségként merülhet fel egy esetleges „szakértői” kormány létrejötte; ez a szcenárió arra az esetre vonatkozik, ha Orbán – bármilyen oknál fogva – nem vállalja a miniszterelnöki posztot. Ekkor előtérbe kerülhetnek a Fidesz pragmatikus politikusai, akár Martonyi János, esetleg Stumpf István, de nem tartják elképzelhetetlennek azt sem, hogy egy kívülről hozott gazdasági-pénzügyi szakember irányítsa a kormányt. Más pártbeli értékelések kizárták az utóbbi két forgatókönyv lehetőségét, mondván, elképzelhetetlen, hogy ne Orbán legyen a miniszterelnök, de az is, hogy a tűz és a víz – a Fidesz és az SZDSZ – kiegyezzen. E vélemények azonban nem veszik figyelembe, hogy a legoptimistább forgatókönyv – egyedül abszolut többség – a legkockázatosabb. Ugyanis Orbán azon törekvése, hogy a jobboldalon csak egy parlamenti párt maradjon, nagyon megnehezíti a Fidesz koalíciókötési lehetőségeit.

Együtt a KDNP-vel

Ugyanakkor a jobboldal sokszínűségének a növelését szolgálja a közös lista a KDNP-vel. A Fideszen belül a többség úgy tartja, hogy jobb, ha két párt neve szerepel a szavazólapon, mintha csak egy. Emlékeztetettek arra is, hogy a Fidesz partnerszervezetei között egyetlen párt található, s ez a KDNP. A többi szövetséges – a Fidelitas, a Kisgazda Polgári Egyesület, a Nemzeti Fórum, az MKDSZ és a Lungo Drom – mind társadalmi egyesület. Ugyanakkor csaknem minden szövetséges a 2002-esnél nagyobb befolyást szeretne elérni a lista, illetve a jelöltek kiválasztásánál. Erre a legjobb esélye természetesen a KDNP-nek van, ugyanakkor a kisgazdák, a Fidelitas és a Lungo Drom – mai állás szerint – örülhetnek, ha meg tudják tartani a három évvel ezelőtti pozíciójukat. Lapunk úgy tudja, hogy a párt vezetése különösen a Turi-Kovács Béla vezette kisgazdákkal elégedetlen; sokak szerint a mintegy tucatnyi kisgazda képviselő semmit nem tesz a nagyon fontos vidéki szavazóbázis megszólításáért. Úgy vélik, ha meg tud szerveződni egy, a Fidesztől különálló agrárkérdésekkel kampányoló párt, az több százaléknyi szavazatot is elvihet a legnagyobb ellenzéki párttól.

Másik oldalról arra mutattak rá lapunknak, hogy a 176 egyéni jelöltet már kiválasztották; mindössze tíz olyan hely lehet, ahol vagy a helyi szervezet, vagy a pártvezetés valamilyen oknál fogva váltani szeretne. A lista viszont minden bizonnyal csak a választás előtti utolsó pillanatban áll majd össze, mint lapunknak fogalmaztak: Orbán ezzel is sakkban tudja tartani pártja aspiránsait. Az pedig, hogy ki kerül majd fel a listára, csak a pártelnökön múlik. 2002-ben is csak bő egy hónappal a választások előtt, februárban készült el az országos lista.

A KDNP és a Fidesz tavaly már közösen vágott neki az európai parlamenti (EP) választásoknak, igaz, akkor a lista hivatalosan a Fidesz nevét viselte. A két párt azonban az EP-választások előtt együttműködési szerződésben szabályozta egymáshoz való viszonyát, így a választási részvételt is. Azóta minden időközi parlamenti voksoláson közös jelöltet állítottak; így volt ez tavaly ősszel Szécsényben, ahol Nagy Andor, illetve Sopronban, ahol Firtl Mátyás meg is szerezte a mandátumot. A soproni győztes Firtl ráadásul alapító tagja a KDNP-nek.

A Fidesz-KDNP megállapodás szerint a jelöltek kiválasztása formailag még a Fidesz-MKDSZ szerződés szerint történik. A még 2001-ben megkötött MKDSZ-Fidesz megállapodás 21 egyéni és 12, lehetőség szerint mandátumot szerző listás helyet juttatott a kereszténydemokratáknak. Információnk szerint az új választási megállapodást a KDNP-vel már most szeptemberben megkötik, s csak az utolsó simítások vannak hátra.

Míg a Fidesz gyűjtőpárt, a KDNP világnézeti alapon szerveződik, így vállalhatja olyan ügyek képviseletét is – az abortusz és az eutanázia elutasítását -, melyeket a Fidesz nem. A KDNP így a szélsőjobb oldal felől zárja, de tehermentesíti is a nagyobbik ellenzéki pártot, amely közben nyugodtan kommunikálhat a közép felé. A közös lista több szempontból is előnyös lehet; általa nem csak a Fidesz, de a KDNP is delegálhat tagokat a szavazókörökbe jövőre. Ugyanakkor az még nem dőlt el, hogy a választás után a KDNP – az MDF-hez hasonlóan – önálló frakciót alakít-e. Ennek megvannak az előnyei és a hátrányai is; a közmédiumok kuratóriumainál például előnyösebb a két szervezet, de a házelnök választásánál már nem.

*keret

A Fidesz folyamatos problémája, hogyan bővítse másfél milliós törzsszavazó bázisát – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint a választások megnyeréséhez új szavazókat kell meggyőzniük, s e célt, illetve a választói adatbázis létrehozását próbálják elérni olyan eszközökkel, mint a nemzeti petíció, vagy a nemzeti konzultáció. Az elmúlt hetek fideszes nyilatkozatairól úgy vélte, azok a parlament előtti időszakban a média figyelmének elterelését szolgálják, de Kiszelly szerint is a ciklikusan ismétlődő kampány részei. Mivel a Fidesz médiaellenszelet tapasztal, sokkal inkább közvetlenül – aktivistákon, helyi eseményeken keresztül – próbálják elérni a választókat. Ez a megoldás olcsóbb és hatékonyabbnak is tűnik, mint a kormány SMS-kampánya – tette hozzá. Ugyanakkor szerinte az ellenzéki párt aktivistái az előző – ciklusközi – választásokon folyamatosan mozgásban voltak, így már van két-három kampányról tapasztalatuk. Kiszelly szerint azért került előtérbe a privatizáció leállításának kérdése, mert a felmérések szerint a lakosság 80 százaléka ellenzi a további állami tulajdon magánosítását. Ráadásul ez olyan téma, tette hozzá, amellyel át lehet lépni a bal-jobb törésvonalat. A közös listáról azt mondta, hogy erre pont azért van szüksége a Fidesznek, mert egyedül akar nyerni. A KDNP-vel kapcsolataban megjegyezte, a kereszténydemokraták zöldmezős koalíciós partnernek számítanak, és segítségükkel a Fidesz valóban megszólíthatja a párttól jobbra állókat is.

*keret

„Egy szövetséges párt nélkül a győzelem 2006-ban nehéz lesz” – figyelmeztette a Fideszt Stumpf István 2005. június 13-án egy politikai fórumon, majd így folytatta: az MDF mára eljátszotta ezt a lehetőségét, és szinte reménytelen, hogy helyreálljon a rendezett viszony. Stumpf a szövetséges párt megoldását a KDNP kiválásában látta volna megvalósulni. Úgy fogalmazott: „jó fél évvel ezelőtt 43 képviselőnek ki kellett volna válni a frakcióból, hogy a következő választáson önálló pártként szerepelve begyűjthesse a kormányváltó, ám nem fideszes szavazatokat”. Ez a hajó úgy látszik elúszott – tette hozzá az Orbán-kormány kancelláriaminisztere, kiemelve: már nincs sok idő, hogy szövetségest találjon magának a Fidesz, amely jelenleg azt a politikát követi, hogy egymaga szerezze meg a szavazatok több mint 50 százalékát.

*keret

A Fidesz-MDF 2002-es országos listájának első 35 helyezettje:1. Orbán Viktor, 2. Dávid Ibolya (MDF), 3. Harrach Péter (MKDSZ), 4. Pokorni Zoltán, 5. Áder János, 6. Kövér László, 7. Szájer József, 8. Várhegyi Attila, 9. Varga László (MKDSZ), 10. Gyürk András (Fidelitas), 11. Horváth János, 12. Tölgyessy Péter, 13. Turi-Kovács Béla (KPE), 14. Farkas Flórián (Lungo Drom), 15. Hende Csaba (MDF), 16. Szentgyörgyvölgyi Péter (KPE), 17, Isépy Tamás (MKDSZ), 18. Semjén Zsolt (MKDSZ), 19. Sümeghy Csaba, 20. Dobó László (Fidelitas), 21. Varga József (Lungo Drom), 22. Salamon László, 23. Demeter Ervin, 24. Révész Máriusz, 25. Weszelovszky Zoltán, 26. Balla György, 27. Lukács Mihály (Lungo Drom), 28. Járvás István, 29. Latorcai János (MKDSZ), 30. Szijjártó Péter (Fidelitas), 31. Illés Zoltán, 32. Zsigó Róbert, 33. Bánki Erik, 34. Domokos László, 35. Répássy Róbert.

Simon Zoltán