Forrás: Népszava

Kairóban tegnap az izraeli és az egyiptomi hadsereg képviselői aláírták a megállapodást az Egyiptom és a gázai övezet határán húzódó úgynevezett „Filadelfi vonal” Izrael általi kiürítéséről. Egyiptom 750 határőrt helyez el a határon és kötelezte magát, hogy mindent megtesz a fegyvercsempészés megakadályozása érdekében. Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az egyiptomi határőrök áthelyezése a határvonalra „nem képez semmilyen stratégiai veszélyt” Izraelre nézve.

Az izraeli hadsereg már elszállította Gázából a katonai berendezések és felszerelések 90 százalékát és szeptember 15-ikéig befejezi a kivonulást a gázai övezetből.

A pakisztáni és izraeli külügyminiszter csütörtöki isztanbuli találkozója után napirendre került Ariel Saron izraeli miniszterelnök és Pervez Musarraf pakisztáni államfő találkozója. Erre New Yorkban kerülhet sor, amikor mindkét politikus jelen lesz az ENSZ közgyűlése évi ülésén. A pakisztáni ellenzék tüntetéseket rendez az Izraelhez való közeledés ellen, de a politikai megfigyelők egyetértenek, hogy Musarraf legföbb törekvése most Amerika jóindulatának megnyerése és „Washingtonba Jeruzsálemen át vezet az út”. Izraeli megfigyelők szerint a nyilvános kapcsolatok Pakisztánnal Izrael (és személyesen Saron) számára a gázai kivonulás első külpolitikai osztalékát jelentik. Másrészt, az Izraellel szemben jelenleg megnyílvánuló nemzetközi jóindulatból Saron másféle osztalékot akar magának: régi koncepciója értelmében, amely szerint Gáza feláldozása a ciszjordániai zsidó települések megerősítését hivatott szolgálni, Saron egy modern rendőrállomás felállítását engedélyezte a Jeruzsálem es Maale Adumim közötti vitás területen, amely a palesztinok számára az egyetlen átjáró Ciszjordánia északi és déli része között.

Saron azért is kezdeményezett most Maale Adumim ügyében, mert pártbeli vetélytársa, Benjamin Netanjahu volt kormányfő sarokba akarja szorítani. Netanjahu éppen Maale Adumimban kezdte el választási kampányát és itt vádolta meg Saront, hogy politikája „Jeruzsálem felosztásához vezet”. A Jediot Ahronot című lap felmérése szerint egyébként a Likud vezetőségi tagjai – akik a választási jelöltlistákról is döntenek – egyértelműen Saron vetélytársait és a gázai kivonulás ellenzőit részesítik előnyben. Magát Saront csak a lista 13-ik helyére sorolták, az első 30 jelölt között alig 5-6 számít Saron hívének. Mint a Haarec cikkírója megjegyezte, a Likud-vezetőség tagjai „bosszút akarnak állni Saronon – akár magáért a gázai kivonulásért, akár pedig azért, mert bebizonyította, hogy a települések könnyedén felszámolhatók, és felszámolásuk a közvélemény széles támogatását élvezi” A felmérés azt a véleményt látszik bizonyítani, hogy Saronnak nincs többé helye a Likudban: még ha meg is választják miniszterelnök-jelöltnek, olyan parlamenti csoport élén állna a következő választások után, amely lehetetelnné tenné politikai elképzelései valóra váltását.

Yehuda Lahav (Tel-Aviv)

KERETBE!!!

Izrael Washington nyomására befagyasztotta a legnagyobb ciszjordániai zsidó kolónia, Maale Adumím bővítését – jelentette be Ehud Olmert kormányfő-helyettes. Az Egyesült Államok azért ragaszkodik a terv befagyasztásához, mert a palesztinok attól tartanak, hogy az új építkezés miatt nem jöhet majd létre életképes önálló államuk. Izrael már több hónappal ezelőtt elhatározta, hogy összeolvasztja Maale Adumímot és Kelet-Jeruzsálemet. Ennek céljából lakóépületeket terveztek a köztes területre. Ez azonban kettévágná a Jordán nyugati partját, amelyen a palesztin állam nagyobb részt létrejönne, a főleg palesztinok lakta Kelet-Jeruzsálemet pedig teljesen elvágná a többi palesztin területtől.

KERETBE!!!

Pakisztán túl hamar akarja megjutalmazni Izraelt – így reagált Amr Musza, az Arab Liga főtitkára pénteken arra, az egy nappal korábbi istanbuli találkozóra, amelyen Mehmud Kaszuri pakisztáni és Szilvan Salom izraeli külügyminiszter vett részt. A két politikus megálapodott abban, hogy országaik hamarosan fölveszik egymással a diplomáciai kapcsolatot. Kaszuri ezt azzal indokolta, hogy Izrael felszámolta településeit a Gázai övezetben és hamarosan katonáit is kivonja onnan. Az Arab Liga főtitkára szerint azonban ez még nem akkora engedmény, hogy Pakisztán a kapcsolatok fölvételével reagáljon rá.