Forrás: NOL

Hírösszefoglalónk, 2005. augusztus 24. 00:00

Homes zsidó imaházából távolítják el a katonák a telepeseketKép: REUTERS – Dan Balilty Az izraeli rendőrök megtörték a kiürítéssel szembeni ellenállást a ciszjordániai Szanur és Homes telepeken is. Izrael a múlt héten kezdte meg a kivonulást huszonegy gázai és négy nyugati parti (ciszjordániai) telepről. Ariel Saron izraeli kormányfő elszakadási terve, a telepek felszámolása tegnap befejeződött – írta a Reuters.

Az izraeli erők még kedd délelőtt kiürítették a ciszjordániai Szanur település zsinagógáját, ahol ötven ultraortodox zsidó aktivista barikádozta el magát az evakuáció elleni tiltakozásul. A rendőrök elfűrészelték a zsinagóga bejáratán keresztbe felszerelt vasrudakat, majd egyenként kivonszolták a bennlévőket. Ez idő alatt a rendfenntartó erők kiürítettek Szanurban egy Talmud-iskolát is, ahol húsz fő keresett menedéket, valamint az egykori brit hatóság épületét – írta az MTI. Mások egy épület tetejére húzódtak fel, és nagy transzparenst bontottak szét a homlokzat teljes szélességében: „Átkozott legyen, aki elűzi testvéreit otthonaiból!”

A másik kiürítendő településen, Homesben elszánt, de többnyire erőszakmentes ellenállással találkoztak a hatóságok, kivéve a helyi zsinagógát, ahol a behatoló rohamrendőröket festékkel, ketchuppal, liszttel és olajjal öntötték le a tiltakozók. A szintén felszámolásra ítélt ciszjordániai kolóniából, Ganimból és Kadimból már kiköltöztek.

Mahmud Abbasz palesztin elnök felhívta telefonon Móse Kacav izraeli államfőt, hogy méltassa a huszonegy gázai övezeti és négy ciszjordániai zsidó telep Izrael által végrehajtott kiürítését. A két politikus biztosította egymást, hogy készek egymással bármikor tárgyalni. Az izraeli hadsereg rádiója idézte Abbasz egyik kijelentését, miszerint a kivonulás történelmi esélyt jelent az izraeli-palesztin béke megteremtésére. Kacav kérte Abbaszt, hogy fegyverezzék le a szélsőségeseket.

A gázai izraeli kivonulás történelmi lehetőség a palesztinok számára, egyben mérföldkő lehet a jövendő palesztin állam megalakítása szempontjából – jelentette ki egy magas rangú palesztin tisztviselő. Rafik Huszeini, a palesztin elnök stábfőnöke hangoztatta: az izraeli kivonulás után a palesztinok alakítsanak életképes kormányt Gázában, amely lerakja a leendő palesztin állam alapköveit.

Mohamed Dahlan, a civil ügyek minisztere szerint ugyanakkor az izraeli kivonulással a nemzetközi jog szempontjából nem szűnik meg az izraeli megszállás. Az izraeli hatóságok továbbra is létfontosságú kérdésekről döntenek a palesztin települések és a lakosság szempontjából. Gáza gyakorlatilag zárlat alatt áll, minden ki- és belépőhelyét, valamint tengerparti vizeit és légterét Izrael ellenőrzi. Gáza el van vágva Ciszjordániától is.

Gáza legnagyobb terén több mint tízezer Hamasz-tag, illetve szimpatizáns olyan videoklipeket tekintett meg, amelyeken a szélsőséges szervezet tagjai aknavetőket, illetve aknagránátokat telepítenek és alagutakat ásnak az izraeli katonai állások elleni támadásokra.

A Hamasz politikai szárnyának vezetője, Iszmail Hanija megerősítette, hogy a Hamasz a kivonulás ellenére sem hagy fel a fegyveres harccal Izrael ellen.

Gázai övezet – szegénység, gondok

A Gázai övezet egy Budapestnél valamivel nagyobb alapterületű, elnyújtott téglalap alakú, sűrűn lakott földsáv a Földközi-tenger mentén. Több mint 1,3 millió palesztin lakja közülük csaknem egymilliót az ENSZ-ben menekültként tartanak nyilván. A terület 28 százaléka (öntözéssel) művelhető. A palesztinok körében óriási, 70-90 százalékos a munkanélküliség. A lakók a városokban nagyrészt kiskereskedelemből, kis kézművesműhelyekből,- mindenekelőtt nemzetközi segélyekből – próbálnak megélni. A Gázai övezet a palesztinokhoz való visszakerülése után is gazdaságilag függ szomszédjától. Nincs saját energiahálózata, a villamos energiát (miként az ivóvíz jelentős részét) Izraelből kapja, telefonhálózata is izraeli. A fizetőeszköz az izraeli sékel marad. Óriási feladat lesz a palesztin hatóságnak, miként biztosítja, hogy a csaknem másfél milliós palesztin életkörülményei ne romoljanak az izraeli telepesek távozása után. Lesz-e munka, miként birkóznak meg az óriási népszaporulattal? A Gázai övezetben az egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék – vásárlóerő-paritáson) 600 dollár, ezzel a világ egyik legszegényebb része. (Izraelben ez az érték: 20 800 dollár) (D. P. )

Comments are closed.