Forrás: Heti Válasz

Dévényi István, [email protected]

Bácsfi nemzetvezetőről kiderül, hogy jópofa, szuggesztív és humoros, ráadásul mindenki szereti.

Legelőbb is le a kalappal az al-dzsazirás kollégák előtt, mert komoly bajban lennék, ha nekem kellene megtalálnom a katari Bácsfi Diánát. Az arab újságíróknak viszont sikerült a bravúr – noha megbízható MIÉP-es körökből épp ma hallottam, hogy a riport a baloldali-liberális befolyás alatt álló titkosszolgálat lejárató akciósorozatának második része, az első pedig a Magyar Szigeten föllépő kongói R-GO gida álmegfenyegetése volt, de ez szintén bravúr -, így ki tudja hány ország tévénézői múlathatták az időt azzal, hogy megpróbálják értelmezni, amint Bácsfi Diána identitástudat-zavaráról nyilatkozik a muzulmán hírtelevíziónak. Úgymint Hitler az igazi, a mester, a géniusz, ám Diána jó honpolgárként kénytelen Szálasit szeretni, mert hát otthon, édes otthon. Nekünk, magyaroknak persze könnyű megérteni az asztrál-nemzetvezető gyötrődését: azért Hitler mégiscsak nagyban csinálta, Szálasi viszont a miénk, és ugyan minden fasiszta testvér, a magyar fasiszta viszont kicsikét testvérebb – de miért kell egy ilyen agyalágyult interjút idehaza is sugározni?

Bácsfi Diána, mint fenyegető jelenség, ötfős tömegben szokott mutatkozni, és ez nem csupán a Magyar Jövő Csoport (MJCS – gondolom) keménymagva, ökle, vezetősége, hanem a csoport maga A-tól Z-ig, valahány név a naptárban. Ők lennének az élő igazolása a gyűlöletbeszéd elleni föllépés sürgős mivoltának: ha nagyon nem történik semmi a Kárpát-medencében, akkor Diánát bátran elő lehet szedni, mert napi huszonnégy órában, és hétvégén, ünnepnapokon is hozza a formáját, van egyenruhája, kérésre karlenget, kérés nélkül zsidózik, teljes körű a kiszolgálás.

Mivel pedig a Magyar Jövő Csoport minden egyes „akcióját” diadalmas ellentüntetések, aláírásgyűjtések, törvényhozó és törvénymódosító kísérletek szokták kísérni, gyanítható, hogy most néhány hétig újfent a fasizmus szárba szökkenésétől kell majd rettegnünk. Szövegkörnyezetileg valahogy így: Első hír – Bácsfi Diána, a szélsőséges jobboldal vezetője, és Hitler, Szálasi, bepakolt bőrönd, stb. Második hír – Orbán Viktor, a jobboldal vezetője, stb.

Pedig Bácsfi Diána közszereplése senkinek sem jó. Vagy másképpen: mindenkinek rossz. Persze lehet vele politikai tőkét kovácsolgatni, ugye elegendő, ha az ember nem írja alá valamelyik szervezet antifasiszta névjegyzékét, máris hurcolhatja élete végéig az „aki nem írta alá az antifasiszta névjegyzéket” állandó jelzőt, csak az efféle övönaluliak rengeteg negatív hozadékkal járnak. Például minden egyes hivatkozás újra és újra a hungaristák felé tereli a közérdeklődést, amit a Magyar Jövő Csoport tagjai köszönnek szépen, úgy sincs pénzük egy tisztességes reklámkampányra így az országgyűlési választások hajnalán.

Tehát nem törvény kell ide, meg határozott fellépés, csupán áthatolhatatlan, betonsűrű némaság. Hogy amikor egy-egy karlengetős aktíva után az MJCS összeül elemezni, az újságokban egy árva mínuszost se találjanak magukról. És akkor eltűnnek nyomtalanul, de rohamosan, épp úgy, ahogy jöttek.

Végezetül pedig, amolyan kuriózumként álljon itt az egyik internetes fórumról rekvirált hozzászólás, amely igazolja, mennyire felelőtlen magatartás, ha a média a politikai elittel karöltve, ilyen-olyan előnyök reményében megajándékozza Bácsfi Diánát a lázadó szerepével.

„Sziasztok!

19 éves rocker srác vagyok és most találtam ezt a fórumot. Én is végigkövettem Bácsfi Diánáék történetét tavaly októbertől. Én nemcsak azért tisztelem Diánát, mert metálos korából emléxem rá (egy Akela koncertről:))))))), hanem mert akkor is a tudásával tűnt ki közülünk. A koncert után elmondta nekem és egy csomó más srácnak, hogy nem úgy van az ám, ahogyan töriórán tanuljuk, mert ő utánanézett a dolgoknak. Én igazat adtam neki, mert szerintem is qrva szemétség, hogy 45 óta csak és kizárólag a „győztesek” nézőpontjából tanítják a II.világháborút. Csak csodálni tudom Dia bátorságát, hogy szokatlannak tűnő véleményével kiállt a nyilvánosság elé.

Valaki itt azon gúnyolódott, amikor Dia megkérdezte a fotóst, hogy „lendítsek?” Szerintem ez poénkodás volt Tőle, mert ő már akkor is ilyen volt: jópofa, szuggesztív és humoros. Mindenki szerette.”

Comments are closed.