Forrás: Népszava

Az izraeli hadseregből dezertált, az ultraortodox nacionalista Tapuach településen élő, 19 éves Eden Natan-Zada hajtotta végre csütörtökön este a Sfaram galileai arab városba tartó buszon azt a véres támadást, melynek négy halálos áldozata és hét sebesültje volt. A világi családból származó, de két éve „a valláshoz megtért” fiatalember ismerőseinek korábban többször elmondta, hogy „mindenre hajlandó” a tervezett gázai kivonulás megakadályozása érdekében.

Miután januári bevonulása óta kétszer is dezertált, Eden veszélyességére még családtagjai is figyelmeztették a hadsereg képviselőit és kérték, találják meg a fiút és vegyék el fegyverét. A katonai rendőrség kereste is a katonaszökevényt, de nem találta sem családjánál, sem Tapuach településen; állítólag részt vett a két héttel ezelőtti „telepes menetben” Gus Katif gázai településtömb felé és utána ott bujkált.

Amikor a busz Sfaram drúz negyedébe érkezett, az addig a hátsó ülésen ülő Natan-Zada a sofőrhöz lépett és rövid szóváltás után tüzet nyitott a sofőrre és az utasokra. A sofőr, valamint két 21 és 23 éves nő azonnal meghalt, egy férfi a kórházba szállítása után halt bele sebeibe. Amikor az egyenruhás gyilkos tölténytárt cserélt, az egyik utas rávetette magát és a földre döntötte. A lövöldözés hallatára a buszhoz sereglett felbőszült tömeg végzett a merénylővel. A buszt és benne a merénylő holttestét csak öt órával később sikerült a rendőrségnek elvonszolnia.

Ariel Saron miniszterelnök sajtóirodája útján azonnal élesen elítélte „a vérszomjas gyilkos gyalázatos tettét” és a tegnapi nap folyamán minden arab képviselőnek telefonált és kérte őket, hassanak oda, hogy az indulatok csillapodjanak és a merényletnek ne legyenek további következményei. Ugyanerre irányultak az izraeli politikusok, az arab képviselők, városatyák és vallási tényezők felhívásai is. A rendőrség riadókészültséget rendelt el. Elsősorban a pénteki mozlim istentiszteleken várható reagálások keltettek aggodalmat – amely azonban végül alaptalannak bizonyult: az istentiszteletek a jeruzsálemi Templom-hegyen és az izraeli arab városokban is incidensek nélkül értek véget.

A merényletet az egész izraeli politikai spektrum elítélte. Saul Mofaz védelmi miniszter elrendelte, hogy Natan-Zadát ne temessék katonai temetőbe, mert „nem érdemli meg, hogy a hősi halottak közelében feküdjön”. Az események hatására a telepesek tanácsa véget vetett – ideiglenesen – a gázai kivonulás elleni tüntetéseknek és csatlakozott a merényletet elítélő nyilatkozatokhoz. De mint a Haarec izraeli lap hírmagyarázója megjegyezte, kétségtelen, hogy a szfarami merénylet „a gyűlölet és az őrület ama forgószelének egyenes következménye, melybe a Telepesek Tanácsa taszította az országot agresszív rétorikájával”. Ugyanebben a szellemben jegyezte meg a Yediot Ahronot neves újságírója, Nahum Barnea, hogy a telepesek vezetőinek tudniuk kellett volna, hogy „fogai is vannak annak a tigrisnek, amelyen lovagolnak”. Natan-Zada nem őrült – folytatta Barnea. „Elhitte, hogy arab polgárok ellen elkövetett terrorakciójával olyan nagy tűzvészt okozhat, amely meggátolja a gázai kivonulás megvalósítását: vagy az arabok zsidóellenes bosszúakciói teremtenek olyan légkört, amely megakadályozza a kivonulást, vagy olyan óriási biztonsági erőket kell összevonni ezen akciók megakadályozására, hogy nem lesznek képesek megvalósítani a kivonulást; illetve, hogy ez is, az is megtörténik”.

Yehuda Lahav (Tel-Aviv)

Comments are closed.