Forrás: Heti Válasz

Dévényi István, [email protected]

Orbán Viktor zsigeri antiszemita, vagy még annál is rosszabb, ha már a rárontós műhisztériától nem esett pánikba a nemzet.

Ha nem velünk történne, hanem térkép e táj alapon valami nálunk is szerencsétlenebb néppel, egész biztosan a hasunkat fogva fetrengenénk a talajon, göndör kacajba feledkezve. Mert hát csak kiderült az ellenzék vezéréről ugye, hogy tényleg antiszemita. Hogy az ordas veszély igazából nem is múlt ám el, itt van a nyakunkon megint, ahogy közeledik a következő országgyűlési viadal.

Konkrétan a Népszava című napilapnak sikerült már megint előállnia a nagy leleplezéssel, miszerint Orbán Viktor 1987-ben azért nem szerette Varga Tamást, a minap Magyarországra szállított és csalással vádolt vállalkozót, mert hogy Varga zsidó, és úgy is viselkedik. Ezt onnan lehet tudni, hogy a köztudottan tisztességes, becsületes, objektív, és így tovább III/III-as ügyosztály készített Orbán érzéseiről jelentést. Ebben az iratban egyebek mellett az is olvasható, hogy nemcsak Orbán, hanem Ráder János sem szerette Varga Tamást, amely megállapításnak a gyaníthatóan Áder Jánosra utaló Ráder név ad legvidámabb barakk-fílinget.

A Népszava szerkesztősége egyébként nagyon komoly kutatómunkát végzett az ügyben – ezért minden dicséret megilleti őket -, Orbán Viktor ugyanis valamennyi személyét érintő III/III-as dokumentumot nyilvánosságra hozta saját honlapján (www.orbanviktor.hu). Abból kiindulva, hogy a sztori címlapra került, minden bizonnyal rémületet, sőt, félelmet kellene éreznünk, hiszen jelen állás szerint úgy néz ki; Orbán Viktor lesz a következő kormány miniszterelnöke, miközben Ráder János vezeti a parlamenti többséget birtokló frakciót. Nekem viszont rettegés helyett egy gyermekkori emlékem villan be: T. Tibor középső csoportos óvodás úgy gondolta, hogy G. Bandi nagycsoportos óvodás társa utálja őt, és ebbéli – egyébként légből kapott – gyanúját minden egyes homokozóbéli találkozásukkor szóvá tette. G. Bandi olyan egy hétig bírta cérnával a kínos szituációt, míg végül homokozó-lapátjával célzott ütést mért T. Tibor orrára, miközben azt üvöltözte, hogy „Tudod mit? Utállak, mint a szart!” – már elnézést a kifejezését.

Ám hiba lenne elbagatellizálni a Népszava történetét. Egyrészt az időzítése miatt: épp kifulladni látszott a tusnádi beszéd hatása (már ha volt), amikor érkezett az újabb Orbán-gét. Hogy a kormány micsoda, már-már köteles ziccert vélt fölfedezni a nemzetre rárontó baloldalról szóló kijelentésben, azt jól mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc, Lendvai Ildikó és Hiller István külön-külön, és egyszerre is elégtételét követelt. Csak hát Rákosi Mátyás hátszelével nehéz eljátszani a sértődött baloldalit, amikor élő kapocsnak itt van nekünk, mondjuk Horn Gyula, meg valahogy a betelefonálós akciónyugdíjasokon kívül egyetlen szocialista-szimpatizáns szavazó sem érezte magát megtalálva a fájdalmas tényeken alapuló történelmi példával.

Másrészt a szocialista másodvonal utórezgései szolid ízelítőt adnak az ősszel startoló választási kampányból, csak hogy tudjuk, mire készüljünk. Nyakó István – akiről érdemes megjegyezni, hogy ő vette át a stafétát a meggyilkolt zsidókon viccelődő Zuschlag Jánostól a nagyon keményen beszólok Orbánnak poszton – szerint, ha a Fidesz elnöke mondott ilyesmit 1987-ben, akkor azonnal távoznia kell a közéletből. Mert hát bizonyíték is van, a pártállami rendőrség titkos jelentése.

Ezen a ponton nem tehetünk mást, mint hogy megadjuk magunkat a pillanat szépségének. Hiszen oly bűbájos, amikor egy szocialista képviselő III/III-as ügyiratokat lobogtatva védi a demokráciát.

Comments are closed.