Forrás: NOLPodonyi Hedvig-Tóth József: Zsinagógák Magyarországon
N. Kósa Judit, 2005. július 30. 00:00
Kunszentmárton szecessziós zsinagógája (1911-1912) Tévéstúdió, vívóterem, méregraktár, múzeum, Tudomány és Technika Háza, könyvtár, bútoráruház. Óbuda, Angyalföld, Orosháza, Kisvárda, Kecskemét, Baja, Gyöngyös.
Megannyi hajdani zsinagóga, amelyekben a hazai, idő szentesítette gyakorlat szerint szinte bármi lehet. Olykor még zsidó templom is. Mint Budán, a Frankel Leó utcában, Kiskunhalason, Pécsett, Miskolcon vagy éppen Nagykőrösön. De az is könnyen meglehet, hogy a zsinagóga elhagyatva, üresen áll, ablakai beverve, díszei romlanak, mint Abonyban, Pápán vagy Tokajban. Mád története ma még unikumnak számít: az elhagyatott, pusztulásra ítélt templom tökéletes műemléki felújítása a ritka sikertörténetek egyike.
Ötvenkét épülethistóriát tár az olvasók elé Podonyi Hedvig és Tóth József Zsinagógák Magyarországon című könyve. A megépülés időrendjébe állított templomtörténetek azonban nemcsak az építészeti megvalósítás részleteibe avatják be az olvasót, hanem bepillantást engednek az emberek életébe is. Fájdalmasan egybecsengő históriák ezek: a megizmosodó, a helyi társadalomban helyére lelő hitközség megépíti a maga templomát, használja, amíg használhatja, hogy aztán a holokauszt megtizedelje, az utána következő évtizedek pedig teljesen elsorvasszák a közösséget. Az elhagyatottság évtizedei sok esetben az épület teljes pusztulásához, a felismerhetetlenségig való átszabásához vezettek.
A hiány azonban akkor is szinte tapintható, amikor a szépen helyreállított zsinagógák fotóit nézi az ember. Hiszen a közösségét vesztett templom még akkor is minden ízében az elveszett hívekre emlékeztet, ha falai között kiállításokat rendeznek, koncerteket tartanak vagy éppen faluházat rendeznek be. Nem véletlen, hogy az időrendet egy helyütt meg is törik a szerzők. A soproni középkori zsinagógától indulnak, bemutatják a legszebb klasszicista, romantikus és szecessziós épületeket, és eljutnak egészen a nagy zsinagógaépítő, Baumhorn Lipót legutolsó munkájáig, az 1930-ben átadott gyöngyösi épületig. A végállomás azonban egy másik Baumhorn-munka, a Páva utcai templom. Ahol ma a holokauszt emlékközpont működik. (Viva, 200 oldal, 4980 forint)
