Forrás: Heti Válasz

Orbán Anita, tajolo@hetivalasz.hu

A magyar kormányok rendre megfeledkeztek arról, hogy Izraelnek kétszázezer magyar ajkú állampolgára van, akik egy sajátos magyar világot tartanak fenn, és ezt gyerekeikre és unokáikra is igyekeznek átörökíteni. Ezt az adósságot törlesztette Orbán Viktor, aki a közelmúltbeli izraeli látogatása során külön hangsúlyt fektetett a velük való találkozóra.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Szilvan Salom külügyminiszter meghívására látogatott Izraelbe. Bár egyes politikai köröket meglepett az út, a volt miniszterelnök látogatása legalább három szempontból nem számít rendkívülinek. Egyrészt a magyar jobboldal és Izrael kapcsolatában nem egyszeri eseményről van szó, hanem egy folyamat állomásáról. Orbán Viktor korábban már találkozott és különmegbeszélést folytatott a hivatalos magyarországi látogatáson 2004-ben Budapesten tartózkodó Móse Kacav izraeli elnökkel. Ezen túl számos kétoldalú megbeszélésre és találkozóra került sor magyar és izraeli politikusok között.

Másrészt az európai jobboldali pártokra jellemző, hogy aktív Izrael-politikát folytatnak, és ennek keretében jó kapcsolatot ápolnak az izraeli jobboldalt képviselő pártokkal. Ezek közé tartozik többek között a CDU, az olasz Forza Italia vagy a spanyol Partido Popular, amelynek elnöke, José María Aznar néhány héttel ezelőtt járt Jeruzsálemben. Természetesnek tűnik tehát, hogy a magyar jobboldali párt is – közép-európai partnerpártjaihoz hasonlóan – aktív kapcsolatot keres az izraeli közép- és jobboldallal, amelynek meghatározó pártja a kormányzó Likud pártszövetség. A Fidesz és a Likud együttműködése 2003-tól vált intenzívvé. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője parlamenti külügyi bizottsági elnökként kétszer tárgyalt Yuval Steinitzcel, a párt egyik meghatározó politikusával, a knesszet külügyi és védelmi bizottsága elnökével, de megbeszéléseket folytatott Israel Katzcal, a Likud nagyválasztmányának elnökével is.

Az európai jobboldali pártok elismerik a zsidó államnak a biztonsághoz való jogát. Ezzel párhuzamosan a jobboldali pártok Izrael-politikájának másik alappillére a palesztin nép jogának elismerése önálló állam létrehozására. A jobboldali politikusok látogatásaik során rendre nemcsak az izraeli, hanem a palesztin vezetéssel is tárgyalnak. Orbán Viktor a magyar politikusok közül elsőként találkozott Mahmúd Abbász palesztin elnökkel.

Harmadrészt, a mindenkori magyar külpolitikának állandóan figyelnie kell a magyar külpolitika egyik meghatározó kérdésére, a határon túli magyarok helyzetére. Izrael adottságai ebből a szempontból hasonlóak, mint Magyarországé. Mert míg tízmillió magyar él határainkon belül és ötmillió kívül, a zsidó állam esetében az arány ennek fordítottja, ötmillió zsidó él határain belül, határain kívül pedig tíz. Ennek folyományaként az Izraelen belüli és kívüli zsidóság egyaránt nyitott a kisebbségi lét problémáira és kérdéseire. Az elmúlt években számos olyan írás jelent meg, amelyben izraeli szakértők a státustörvény átvételét javasolták az izraeli vezetésnek. Ráadásul nemrég az újvidéki születésű Tomy Lapid, az izraeli politikai élet egyik meghatározó személyisége, az ellenzék magyar ajkú vezetője kiállt a vajdasági magyarok és Szerbia demokratizálása mellett. Az sem mellékes, hogy a kétszázezer magyar ajkú zsidó többsége (80 százaléka) a határon túli területekről származik, és nagyon is jól ismeri a magyar sorskérdéseket. A Szovjetunióban, Romániában, Jugoszláviában és Csehszlovákiában kettős diszkrimináció érte őket: nem szerették őket, mert zsidók voltak, de azért sem, mert anyanyelvük magyar volt és magyar maradt. Ma is magyar újságokat olvasnak, és a Duna Televízió nézői.

Orbán Viktor izraeli útja kifejezetten sikeresnek mondható. Az izraeli parlament, a knesszet elnöke és az izraeli miniszterelnök-helyettes plenáris ülésen név szerint méltatta tevékenységét, ami csak a legritkább esetben jár ki külföldi politikusnak.

A volt miniszterelnök lerótta kegyeletét a Jad Vasem múzeumban a holokauszt áldozatai előtt, ahol megtekintette az újonnan felállított emlékmúzeumot, a meggyilkolt gyermekek emlékhelyét, amely részben egy munkácsi magyar család adományából létesült, és koszorút helyezett el az áldozatokra emlékezve, akik közül minden tizedik magyar állampolgár volt. Orbán Viktor kérte a Jad Vasem múzeum vezetését, hogy a „Világ Igaza” cím megadásával ismerjék el Esterházy János szerepét a szlovákiai zsidóság megmentésében. A zsidó állam a „Világ Igaza” címet ítéli oda azon személyeknek, akik a második világháború során sokat tettek a zsidóságért. Esterházy annak idején a csehszlovák, majd a szlovák parlamentben a magyar kisebbség szószólója volt. Ráadásul az egyetlen olyan képviselő, aki nem szavazta meg a szlovák zsidótörvényeket. Később mégis elítélték.

Érdekeinket tekintve egyértelműen megállapítható, hogy a magyar külpolitikának régi hiányossága volt az intenzív Izrael-politika. A jobboldal ennek feloldására tett múlt heti lépése tehát mindenképpen méltánylandó.