Forrás: NOLEgyre több a „virtigli” kereszténydemokrata a választókerületek élén
Csuhaj Ildikó, 2005. július 2. 00:00
A legkívánatosabb hozomány a katolikus egyházzal való kapcsolatKép: Domaniczky Tivadar A Fidesz a KDNP-vel helyettesíti volt szövetségesét, a demokrata fórumot. Előretörnek a „virtigli” kereszténydemokraták a választókerületi elnöki posztokon, de a választási listán is.
A visszafordíthatatlanul megromlott viszony, s különösen az MDF ellenállása miatt a Fidesz már lemondott arról, hogy a 2006-os választásokon közösen induljon a demokrata fórummal. Lapunk úgy értesült, hogy jövő tavasszal a Fidesz a Semjén Zsolt nevével fémjelzett KDNP-vel szeretné helyettesíteni a fórumot, vagyis az előzetes tervek szerint Fidesz-KDNP-listát állítanak. Információink szerint Orbán Viktor erről már tárgyalt is Semjén Zsolttal és Harrach Péterrel, az MKDSZ elnökével. Hivatalosan még nem született döntés a közös Fidesz-KDNP-listáról, de kereszténydemokrata politikusok a megbeszéléseket úgy értékelik, hogy a két párt informálisan már megegyezett. A közös listaállítás egyik előzménye, hogy az időközi országgyűlési választásokon a KDNP-s fellegvárnak számító Szécsényben Nagy Andor Fidesz-KDNP-jelölt volt, és a később Sopronban nagy fölénnyel győztes Firtl Mátyás neve mellett is szerepelt a KDNP neve. Helyi polgármester- vagy önkormányzati képviselőjelölt-választáson is állított már közös jelöltet a Fidesz és a KDNP, például Komlón.
A „kereszténydemokrata expanzió” a választókerületi elnökök kinevezése esetében is megfigyelhető, Orbán Viktor a napokban Szegeden Kalmár Ferencet nevezte ki, de budapesti körzetekben is jó eséllyel számíthatnak ilyen posztokra fiatal KDNP-sek. „Esetükben virtigli kereszténydemokratákról van szó, nem olyanokról, akik éppen meglovagolnak egy hullámot” – mondta lapunknak a Fidesz egyik vezető politikusa. A Fidesz parlamenti frakciójának soraiban húsz olyan honatya van, aki egyúttal KDNP-tag is. A közelmúltban csatlakoztak a KDNP-hez azok az ex-MDF-esek is, akik független státusukat feladva beültek a Fidesz-frakcióba. Ilyen Szászfalvi László vagy Balogh László, és Font Sándor is erre készül – tudtuk meg. Az MDF II. kerületi szervezetének a tagjai – csaknem nyolcvanan – két hullámban szintén beléptek a KDNP-be, annak a szintén ex-MDF-es Szűcs Ernőnek a vezetésével, aki egyúttal a Piarista Diákszövetség elnöke. A Fidesz és a KDNP, illetve az MKDSZ között már intenzíven folynak a megbeszélések a színfalak mögött arról, hogy a kereszténydemokraták a 2006-os választásokon hány biztos képviselői helyre számíthatnak. „A helyzet állása szerint biztosra vehető a plusz 20 százalék” – mondta munkatársunknak a KDNP egyik vezető politikusa. Az biztos, hogy Semjén Zsolt előkelő helyet kap a listán, Harrach Péter pedig Szob körzetében egyéni képviselőjelöltként indulhat.
A kereszténydemokrata előretörést fideszes politikusok azzal magyarázzák, hogy a jobboldalon szükség van egy másik kis pártra, amely nem pontosan ugyanazt képviseli, mint a Fidesz. Orbán Viktor a 2002-es választások után az MDF kapcsán kijelentette, hogy két teljesen azonos jellegű pártra egy oldalon nincs szükség. A KDNP nagy előnye viszont, hogy „hozza a kereszténydemokrata ideológiát”, radikálisabb, mint a Fidesz, így a jobbszélen zár, de a MIÉP-től eltérően minden szélsőséges, antiszemita jelleg nélkül. Másrészt egyes kérdésekben – például a Fidesz által is extrémnek tartott liberális elvek, eszmék (másság iránti tolerancia, egyneműek házassága) esetében – harcosan képviselhetik az ellenvéleményt. „Semjén Zsolt kimondhatja azt, amit Orbán Viktor vagy Pokorni Zoltán az ilyen ügyekben nem akar, ráadásul úgy, hogy ezzel szavazatokat is tud hozni” – mondják kereszténydemokrata politikusok, és emlékeztetnek az SZDSZ-es „szakállas bácsi” ügyre. De a Fidesz számára „a legkívánatosabb KDNP-s hozomány” a katolikus egyházzal való jó kapcsolat. Nyilvánvaló ugyanis az együttműködés a püspöki kar és a katolikus egyház tanításait, véleményét, elvárásait a politika színterén megjelenítő KDNP között. Nyílt titok, hogy amikor a bírósági döntés után 2003- 2004 folyamán a KDNP Varga László és Semjén Zsolt vezetésével újraalakult, a katolikus egyház ebben jelentős szerepet vállalt. Az egyház engedélye nélkül például a KDNP nem tudta volna eladni a tulajdonában lévő Sport mozi épületét, amely egy plébánia kertjében van. Másrészt a katolikus egyház infrastruktúrája jelentősen megkönnyítette a KDNP második megszervezését. Kereszténydemokrata körökben az is köztudomású, hogy egy háttérbeszélgetésen Varga László KDNP-elnök halála után a magyar katolikus püspöki konferencia titkára, Veres András kijelentette: szükség van a KDNP-re. „Ilyenre még nem volt precedens” – mondta lapunknak az egyik kereszténydemokrata honatya. Az is figyelemre méltó, hogy ha a püspöki kar adott esetben az Alkotmánybírósághoz fordul, Semjén Zsolt is megteszi ugyanezt – vagy fordítva.
A Kereszténydemokrata Néppárt a belharcoknak véget vető 2003-as legfelsőbb bírósági döntés után 13 500 tagot regisztrált hivatalosan, és országosan 550 bejegyzett szervezete van. A református egyházzal is jó kapcsolatokat ápol: a katolikus Kereszténydemokrata Futár című folyóirat szerkesztésében például közreműködik az egyik református lap főszerkesztője is. A KDNP az európai színtéren is rendezi kapcsolatait; ugyanis Giczy Györgynek a MIÉP-pel való kokettálása idején törölték a KDNP tagságát, de Surján László EP-képviselő javaslatára ősszel várhatóan ismét felveszik az Európai Néppártba.
