Milyen étel a mennyei manna?
„Szeretném megtudni mi a manna? Sokszor találkoztam már a szóval, gondolom a Bibliából ered, és valamilyen étel. Gondolom ebben az irányban is végeztek már kutatásokat,talán sikerült kideríteni milyen étel is a mennyei manna.”
A Bibliában a manna égből hullott eledelt jelent, feltehetően a mannazuzmót értették alatta.
A bibliai történet szerint, amikor a zsidók a csaknem négyszáz éves egyiptomi fogság után végre megszabadultak Egyiptomból, és megkezdődött a kivonulás, Izrael fiainak egész gyülekezete a Szin pusztájába érkezék, amely Elim és Sinai között van.
Itt a pusztában a zsidók zúgolódtak Mózes és Áron ellen: „Bár megholtunk volna az Úr keze által Egyiptom földjén, amikor a húsos fazék mellett ültönk vala, amikor jól lakhatunk vala kenyérrel; mert azért hoztatok ki minket ebbe a pusztába, hogy mind e sokaságot éhséggel öljétek meg.”
Mózes erre az Úrhoz fordult, aki azt ígérte, hogy este húst ad enni, reggel pedig kenyeret. Ágy is lett: este fürjek lepték el a tábort, reggel pedig harmatszállás lett a tábor körül. Mikor pedig a harmatszállás megszűnt, a pusztát daraméretű apró gömbölyegek borították be.
Az Úr pedig ezt parancsolta: „Szedjen abból kiki amennyit megehetik; fejenként egy ómert, a hozzátok tartozók szám aszerint szedjen kiki azok részére, akik az ő sátrában vannak.”
A szedést követően Mózes még azt is kérte, hogy senki ne hagyjon belőle reggelre, ” de nem hallgatának Mózesre, mert némelyek hagyának abból reggelre; és megférgesedék s megbüszhödék.”
A kutatások kiderítették, hogy a vándorló zsidók mannája a mannazúzmó lehetett, amely általában a magas hegyek talaján él. Amikor eredeti helyükről leválnak, gumós formát öltenek, így a szél könnyen elsodorja őket a hegyekről, akár messze a sivatagba – így keletkezik a mannaeső.
A növényvilágon belül a mannatermékek közé azokat a növényeket soroljuk, amelyek belsejéből édes váladék szivárog ki. Ilyen például a köris-manna, amely a virágzó kőrisfától ered. Behasított kérgéből sárgásfehér színű, kristályos állományú, enyhe szagú, édes ízű nedv szivárog. A köris-mannát enyhe hashajtó hatása miatt a gyerekgyógyászatban alkalmazzák, az édesipar pedig ízesítőszerként használja.
Az állatvilágban is léteznek mannatermelő fajok. A mannakabóca szúrása nyomán például a kőris, a vadszilva, az olajfa cukortartalmú nedve kifolyik, majd a levegőn megszilárdul. A másik jellegzetes faj a manna-pajzstetű, amely az örökzöld, szárazságot jól tűrő bokrokon több rétegben bevonja testét mézharmattal. A mézharmat cukorban gazdag, vastag védőréteget képez rajta a kiszáradás miatt. Aki a Sinai-sivatagban éhezik, a manna-pajzstetűből e sok cukrot és fehérjét nyerhet. Minden bizonnyal a sivatagban vándorló izraelitákat is egy ideig életben tartotta.
National Geographic Online
2005.június.28
június 30th, 2005 at 04:50
A Yemenitak a mai napig is eszik a tucskot es hozza hasonlo bogarakat (sutve). Termeszetesen ma is kosernek szamit. Valoszinu hogy Mozes idejen a Saskarol volt szo. Ez a manna persze repult.