Forrás: HETEK

HETEK – Országos Közéleti Hetilap | IX. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM | 2005. JÚNIUS 24.

Holecz Erika

A magas színvonalhoz uniós pénzek kellenek

Falusi turizmus: nihil helyett idill

A rendszerváltás óta újraéledt a falusi turizmus, mely utoljára a háború előtt élte nálunk virágkorát. A falusi vendégfogadás több, mint „zimmer frei”, a vendégek szabadidő-eltöltési szükségleteinek széles körű kielégítését hivatott szolgálni. Támogatása az unióban a vidékfejlesztés egyik alappillérének számít. Lássunk némi ízelítőt a hazai sajátságok és lehetőségek közül.

Vendégfogadás a Mátrában Fotó: ICCC.hu

A vidéki pihenés változatos élményeket kínál: többek között a természetjárás, a biokultúra, az aktív sport, a kulturális rendezvények, a gasztronómia, a gyógyturizmus avagy a kézműves foglalkozások és a hagyományőrzés terén. Mindazonáltal a legfőbb érték a csend, a jó levegő és a gyönyörű természeti környezet, családias hangulatú vendégszeretettel övezve.

Azonban minden igyekezet ellenére hazai gond a rövid tartózkodási idő és a szezonalitás. Mindkettőt a programszolgáltatások bővítésével lehetne javítani – tájékoztatta lapunkat a Falusi Turizmus Szövetség. Specializálni kell a kínálatot, vagyis figyelembe kell venni, hogy más igénye van az aktív nyugdíjasoknak, mint a fiataloknak vagy kisgyermekes családoknak. Ők jelentik ugyanis a fő vendégkört, amiben nem kis szerepe van a falusi turizmus szolidabb árainak. A külföldi-belföldi vendégek aránya néhány évvel ezelőtt még közel volt az 50-50 százalékhoz, mára a külföldiek száma és aránya jelentősen csökkent. Az ágazat alakulása egyébként igen nagy szélsőségek között ingadozik régiók szerint: az utóbbi években a vendégek számát illetően a legdinamikusabb fejlődést az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió mutatja, míg az eddig legkedveltebb nyugat-dunántúli régió némileg visszaeső tendenciát mutat, ami nyilván az árfekvéseknek is betudható.

További problémát jelent a vendégfogadók hiányzó nyelvtudása és szakképesítése, valamint a megfelelő marketing hiánya. A szövetség 1997 óta adja ki a vendégek könnyebb eligazodását, a kockázatmentes választást elősegítő katalógusát a vidéki szálláslehetőségekről a megfelelő komfortfokozatok feltüntetésével. Számos vendégfogadó egészíti ki kínálatát gyermekbarát és mozgáskorlátozottak részére kialakított szálláshellyel is. Ma már az országos internetes portálon (www.falusiturizmus.info.hu) szintén megtekinthető a szálláskínálat.

Örök városfóbia

A falusi turizmus kialakulása nem a rendszerváltás terméke, történeti gyökerei a harmincas évekre nyúlnak vissza, a városi lakosság akkor is előszeretettel töltötte faluhelyen a szabadságát. A falvak vendégei többségében közép- és magasabb jövedelmű városi családok voltak. Ekkor azonban még taxik várták a vendégeket a vasútállomáson, s az alföldi falvakban teniszpályákon üthették a labdát, másutt magántulajdonú uszoda vagy strand működött, a vendéglők pedig olcsó menüket és teljes ellátást kínáltak a nyaralóknak. A vendég minden igényének kielégítése érdekében, valamint hogy jövőre is oda menjen üdülni, és a világba is elvigye a hírét, magánvállalkozók sora dolgozott össze. Ez a fajta szolgáltatói együttműködés sajnos a mai napig nem éledt újjá. A háborút követően nem sok nyoma maradt a falusi turizmusnak.

A hatvanas években belföldön a vállalati üdülők egyeduralma volt a jellemző. Ehhez hozzájárult, hogy hazánkban igen sok a hétvégi telek és a víkendház, így a politikai helyzeten kívül egy sor olyan tényező létezett, amely a falusi turizmus elterjedése ellen hatott. A hetvenes években a viszonylagos életszínvonal-emelkedés miatt turistaház méretű lakóházak épültek vidéken, de a fiatal generációk ennek ellenére sem maradtak egy fedél alatt szüleikkel. Jellegzetes életformaként elsősorban fővárosi értelmiségiek és művészek alakítottak ki saját maguknak felújított falusi házakban, úgynevezett másodlagos formában pihenési lehetőségeket, legtöbben a Balatonfelvidéken, vagy Budapesthez közeli dunántúli falvakban. A nyolcvanas évek közepétől szórványosan megkezdődött a falusi házak kiadása szállóvendégek részére – nagyrészt nyugat-európai, főleg osztrák-német mintára – leginkább a Balaton közeli falvakban, a Dunakanyarban, Bükfürdő, Zalakaros, Harkány környékén és itt-ott a Tisza-tó környéki településeken. A nyolcvanas években újrainduló, de szervezetlen és minőségileg ellenőrizhetetlen falusi szállásadás koordinálása, a minőségi kritériumok kidolgozása és ellenőrzése már a rendszerváltást követő időszak eredménye.

Az EU-ban a vidékfejlesztés egyébként régóta kiemelt támogatást élvez. Számos tagországában már az 1970-es évektől egy igen jó kilátásokkal rendelkező térség- és vidékfejlesztési stratégiának tartották a falusi turizmust, amely segít helyben tartani a népességet, munkahelyeket teremt, és végső soron hozzájárul a hátrányos helyzetű területek fejlődéséhez. A szolgáltatások marketingje és színvonala terén hazánknak van még mit bepótolnia, ebből a szempontból az elnyerhető uniós támogatások mindenképpen reménykeltőek.

Bakonyi képeslap

A Bakony mind a mai napig a kulturális és szellemi élet egyik kiemelkedő színtere, az alkotóművészek kedvelt vidéke. A Veszprém és Győr között közlekedő vasúttal is eljuthatunk a hegység szívébe, viaduktokon, alagutakon átcsattogva, a vonatablakból szinte a fák ágait elérve és az észak felé futó Cuha patakban gyönyörködve. A Bakony fővárosa Zirc, amely a Magas-Bakony szívében fekszik. A műemlékekben, arborétumban és egyéb látnivalókban gazdag hely hétvégi kirándulásként is ideális célpont.

A 82-es úton továbbhaladva Csesznek a következő állomás. A természet kivételes szépségű hegyet-völgyet formázott itt, a történelem egy gótikus várral koronázta a hegyet a középkorban. Csesznek és környéke kedvelt kiránduló-, turista- és üdülőhely, melyet sűrűn behálóznak a jelzett turistautak. Egyéb nevezetességei a Falumúzeum, a zsidótemető vagy a barlangjairól híres Kőmosóvölgy.

A Zirci Arborétum

Csesznektől nem messze Jásd községbe érünk. Az itteni Poós Vízimalom kedvelt és nyugalmas falusi vendéglátó farm. Kemencében sütött házi kenyérrel, friss tehéntejjel, sajttal kínálják az idelátogatókat. A több mint száz éve alapított, máig működő vízimalomban a régi gépek eredeti állapotukban megtekinthetők. Speciális szálláslehetőség is van az egyedi komfortos malomépületben, a működésben lévő vízimalomtól pár méterre. (H. E.)

Copyright

One Response to “A magas színvonalhoz uniós pénzek kellenek – Falusi turizmus: nihil helyett idill”

  1. Mari

    Minden tiszteletem a Falusi Turizmus Szövetségé. Elismerem erőfeszítéseit, próbálkozásait. Az én képeslapom nem olyan idilli, mint a cikkben szereplő. Az agyondícsért Zirctől kb. 45 km-re, Csesznektől kb. 35-re, a Bakonyalján akár virágozhatna is a falusi turizmus. De nem teszi! Ez egy halmozottan hátrányos kistérség. 17 településen mindössze 21 ezer ember él. Kevés a munkahely. Ráadásul a Bábolnáról elbocsátottak, néhány héten belül már segélyekért kopogtatnak. Akár kiút is lehetne a falusi turizmus. Jó levegő van, természeti kincsek, látnivalók is akadnak. Csak befektetni való pénz nincs a ládafiában. A kölcsöntől meg irtózik a falusi ember. Van uniós támogatás, hogyne, utófinanszírozással. Vagyis, fizess ki mindent az utolsó fillérig, aztán várj a pénzre néhány hónapot.
    Nyelvtudás tényleg nincs. A különböző átképzésre szakosodott szervezetek, mintha csak összebeszéltek volna, ugyanazokra a szakmákra képzik a népeket. Évekkel ezelőtt mindenkiből kereskedő lett, most biztonsági őröket termelnek százszámra. Nem mindegy, milyen szakmával nem kap munkát az ember?
    Van eus támogatás másfajta átképzésre is. Komolykodó, sok száz milliós projekt, előzetes felméréssel, tanfolyamokkal – az oktatóknak már megéri. A szakmát szerző fiatal pedig nem kap munkahelyet, mert történetesen roma.
    A marketing miatt nem érheti szó a falusi ház elejét. Egy másik Sófár cikkben olvastam, hogy hírünk a világban finoman szólva, kétségbeejtő. Vannak persze prospektusok, CD-k, videok – megint csak pályázatból nyert pénzből. Színvonaluk olyan, amilyen. Nagy néha még el is jutnak a célközönséghez.
    A bakonyalji falvak nagy részében van teleház, internettel, kábeltévé.
    Csatorna már nem mindenütt, mert a 2000 lélekszám alatti településeknek ehhez nem jár állami segítség. Az informatikára szinte számolatlanul adott pénzekből szívesen költenének erre, meg utakra a falvak. De nem lehet. A cimkézett pénzt arra kell költeni, amire kapták.
    És még egy szempont. Már annyi megváltó ötletet kínáltak nekik sorsuk jobbra fordításához, aminek aztán csalódás lett a vége, hogy nem csoda, ha a falusi turizmussal is csak kevesen próbálkoznak.
    De azért, a Bakonyalja tényleg gyönyörű. Nemrég egyszerre virágzott az akác, a bodza és az olajfa. Illatorgia volt.