Forrás: Magyar Hírlap

Képmutató nemzetiségi béke

A „magyar arrogancia” leküzdésére és a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) helyi erőfölényének letörésére a szlovák kormánypártok és az ellenzék pártkoalíciót hoztak létre Nyitra megyében – adta hírül tegnap a pozsonyi Új Szó. A szlovákiai lapok arról cikkeztek, hogy Frantisek Miklosko Budapesten bocsánatot kért a szlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatásáért.

Frantisek Miklosko

fotó: Sárközy György”Már Szlovákia EU-csatlakozása előtt sejthető volt, hogy a képmutató nemzetiségi béke kizárólag Európának szól, és csupán addig, amíg Szlovákia az unió ajtaja előtt bebocsátásra várt” – írta a pozsonyi lap. Hiába rajzolták át ugyanis az ország közigazgatási térképét úgy, hogy mindenütt meglegyen a szlovák többség, ez Nyitra megyében nem sikerült. Az Új Szó szerint az a példátlan helyzet alakult ki, hogy a Mikulás Dzurinda kormányfő vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió és a másik kormányerő, a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom összeállt a Vladimír Meciar vezette Néppárt-Demokratikus Mozgalommal és a Robert Fico vezette Smer (Irány) erővel a nyitrai magyarok leküzdésére. Ezek az erők „most az eleddig inkább nevetséges, mintsem félelmetes szlovák nemzeti bugris, Ján Slota színvonalára süllyedtek” – írta az Új Szó.

A Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) – és a szlovák parlament – legrégibb képviselője ma is az a Frantisek Miklosko, aki szombaton Budapesten Mádl Ferenctől átvette a Szent Adalbert-díjat. Miklosko beszédében elismerte, hogy a szlovákiai magyarokat súlyos trauma érte a második világháború után. „A magam nevében kijelentem: bocsánatot kérek a szlovákiai magyaroktól.”

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt vezetője már vasárnap lehazaárulózta Mikloskót, aki szerinte „az undorító bocsánatkéréssel halálos sebet ejtett a szlovák nemzet lelkén”. Miklosko pártja, a KDH tegnap óvatosan reagált a bocsánatkérésre, szóvivője közölte, hogy a párt tekintélyes képviselője „személyes álláspontjának adott hangot”.

Miklosko szakadatlan fejfájást okoz a szlovák politikai elitnek, és az otromba nacionalisták céltáblája, de tekintélye, múltja miatt nehezen támadható. A szlovák külügyminisztérium 2001 márciusában sajnálatának és „aggodalmának” adott hangot amiatt, hogy megemlékeztek gróf Esterházy János születésének századik évfordulójáról, s az ünnepségen Miklosko átvehette az Esterházy János-emlékérmet. Esterházy volt az egyetlen, aki a háborús szlovák parlamentben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen. A háború után életfogytig tartó börtönre ítélték, mert „összejátszott a magyar irredentákkal”. Már a csehek és az oroszok is rehabilitálták – Szlovákia még nem.

Miklosko viszont évtizedeken át hangoztatta, hogy célja a megbékélés. A Nyitrán 1947-ben született szlovák politikus a szlovák katolikus szellemiség és a kereszténydemokrácia meghatározó alakja, 1989-ig, a bársonyos forradalomig figyelte a csehszlovák titkosrendőrség. Már a nyolcvanas években „katolikus szamizdatokban” méltatta Esterházy Jánost, akinek életét erkölcsi példakén állította a szlovákok elé. Miklosko lett a „bársonyos szétválás”, 1993. január elseje után a független Szlovákia első szabad parlamentjének elnöke. Az akkori magyar parlament elnökével, Szabad Györggyel nyomban parlamentközi bizottságot hozott létre a magyarok és szlovákok megbékélése érdekében.

Miklosko szombaton csak a maga nevében beszélt, de ma ő Szlovákia legtekintélyesebb parlamenti képviselője, szavai a szlovák lapok szerint nem hullottak légüres térbe. Az ő szava áll szemben Ján Slota szavaival. Slota a párkányi híd avatásakor azzal riogatta a szlovákokat, hogy a hídon magyar tankok gördülnek majd át a felvidék visszafoglalására. A kettős állampolgárságról tartott tavalyi népszavazás, majd Gyurcsány Ferencnek a szélesebb autonómiát sürgető kijelentései után Slota bűnvádi eljárással fenyegette meg Duray Miklóst, az MKP alelnökét, a magyar kormányfőt pedig a közép-európai feszültség szításával vádolta.

fgy