Forrás: Magyar Rádió

Van-e köze a pünkösdi királyságnak a szentlélek kiáradásához? Az egyház születésnapjának a mózesi törvények megszületéséhez? A rózsa szirmának a lángnyelvekhez? A pünkösdi ünnepkörről beszélgettünk…

A péntek esti Háttér vendége volt Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem rektor-helyettese, Fabinyi Tamás evangélikus lelkész és a telefonvonalban Bölcskei Gusztáv, a református zsinat lelkészi elnöke.

– Mi az eredeti története a pünkösdnek?

– Biblikus tartalmú ünnep. Igazából a keresztyén egyházak az evangéliumok, illetve főképpen az apostolok cselekedetei nyomán ünneplik ezt évszázadok, évezredek óta – mondta Fabinyi Tamás. Ennek a Lukács evangélista által írt könyvnek az elején azt olvassuk, hogy az apostolok – immár csak 11-en, hiszen Júdás kiesett közülük – összejöttek Jeruzsálemben, Jézus útmutatása nyomán, és vártak. És miközben vártak, egyszer csak beteljesedett az az ősi reménység, hogy a szentlélek kitöltetik. Együtt voltak az apostolok és megtapasztalták azt, hogy erővel telnek meg. Péter apostol nagy hatalommal prédikált és mindenki – és ez a döntő üzenet – a maga nyelvén értette, hiszen különböző zarándokok jöttek össze, akik a világ minden tájékáról Jeruzsálembe érkeztek.

– Ez is egy mozgó ünnep. Miért is? Hogyan kell ezt kiszámítani?

– Valójában a húsvét a mozgó ünnep, ahhoz képest ez az ötvenedik nap. A magyar pünkösd szó őrzi a pentakoszté görög kifejezéssel az ötvenet – mondta Kránitz Mihály.

– Véletlen-e az, hogy tulajdonképpen egymásra vetül itt a zsidóság második legnagyobb zarándokünnepe és a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe?

– Természetesen egyáltalán nem véletlen, hiszen a keresztyénség létrejötte elképzelhetetlen anélkül a gyökér nélkül, amit a zsidóság jelent. Nem lehet megérteni magát az Újszövetséget sem, mint iratot, az Ószövetség nélkül. Talán ez a leghalványabb ünnep a nagy keresztyén ünnepek sorában, mégis azt kell mondani, hogy tulajdonképpen ez a legegyetemesebb – vélte Bölcskei Gusztáv.

– Az apostolok egy része egyszerű halász, aki tényleges halászból emberhalásszá lesz azáltal, hogy megszállja őket a szentlélek. A hétköznapi ember számára ez lefordítható olyan egyszerűen, hogy az ihlet vagy a munkához kapott valamifajta plusz képesség sikerre viheti akár egy gépkocsivezetőnek vagy bármiféle munkásnak a munkáját?

– Nyilván mindenki, aki megtapasztalja, hogy egyszer csak képes olyan teljesítményre, amire korábban nem érezte magát képesnek, az a csodának a területe emberileg szólva, és nem tudja sokszor megmagyarázni. A mi hitünk szerint természetesen elsősorban a hit a legnagyobb csoda, hogy valaki képes egyáltalán megérteni és megtérni. Ez a megértés és megtérés számomra a pünkösdnek a legfőbb üzenete – fogalmazott Fabinyi Tamás.

– Katolikus értelmezésben is hasonló ez a dolog?

– Mindenképpen, hiszen a lélekre nagyon nagy szükség van, gondoljunk csak II. János Pál pápa temetésére és az új pápa választására, amikor lehet azt mondani, hogy vallási hovatartozás nélkül mindenki megérzett valamit, tehát egy jó érzés töltötte el világszerte az embereket – mondta Kránitz Mihály. Az emberek nyitottak és fogékonyak is arra a többletre, ami a pápából sugárzott, az az emberség, amit a hétköznapokban egyébként nem kapnak meg. Ez is egy kis pünkösd volt.

– A pünkösd éppen annak a jele, hogy vannak az életben dolgok, amelyeket nem lehet matematikai képletekbe foglalni, nem lehet pontosan kiszámítani – tette hozzá Bölcskei Gusztáv.

– A pünkösd akár az egyházi kommunikációnak is egyfajta ünnepe lehet?

– Mindenképpen. Pünkösd az a nagy lehetőség, amikor azt üzeni az Isten nekünk, hogy mi nem vagyunk arra kényszerítve és arra kárhoztatva, hogy mindenki maradjon magának, a maga köreiben, hanem lehet kinyitni ezeket a köröket, és lehet bekapcsolni másokat, és lehet hozzákapcsolódni más körökhöz, és bizony azt hiszem, hogy ez egy nagyon aktuális üzenet lehet ma – vélekedett Bölcskei Gusztáv.

– Még nem ejtettünk szót a magyar katolikusság egyik legnagyobb zarándoklatáról, búcsújárásáról, Csíksomlyóról.

– Csíksomlyó talán az egyik legnagyobb olyan társadalmi és egyházi ünnepi is Európában, amely tömegeket mozgat. Ami ott történik, a közös imádság, a közös áldozat és az összetartozás és az a közös lelkület, amit hiszem, hogy a szentlélek hoz létre az ott lévőkben, ez az igazi ajándéka Csíksomlyónak – zárta a beszélgetést Kránitz Mihály.

Nagy György András