Forrás: HETEK

HETEK – Országos Közéleti Hetilap | IX. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM | 2005. MÁJUS 13.

Morvay Péter

Interjú Oded Sorerrel, a Bank Leumi Svájc budapesti képviselőjével

Svájciak a vadkeleten

– A falon Ön mögött Herzl Tivadar képe függ. Ő is a Leumi Bank egyik jeles ügyfele volt?

– Több annál. A Leumi Bankot 1902-ben Londonban, a Cionista Világkongresszuson alapította Herzl Tivadar, aki a tíz évvel korábban elindított mozgalom elnöke volt. A cionista mozgalom alapvető célja az Erec, Izrael földjének újbóli benépesítése volt. Ennek támogatására két intézményt hoztak létre: egy ingatlantársaságot és egy bankot. Az ingatlanvásárláshoz készpénz kell, ahhoz pedig, hogy készpénz álljon rendelkezésre, bankra van szükség. Így aztán megalapították a Leumi, vagyis magyarul a Nemzeti Bankot. A pénzintézet amellett, hogy Londonban és Svájcban működött, már a függetlenség elnyerése, vagyis 1948 előtt végzett tevékenységet Palesztinában, Anglo-Palesztin Bank néven. A legnagyobb bankként központi szerepet játszott a cionista mozgalom és a bevándorlást segítő Zsidó Ügynökség finanszírozásában. Az állam megalakulása után kereskedelmi bankká alakult, de két éven keresztül, az Izraeli Nemzeti Bank megalakulásáig a Leumi látta el a központi bank szerepét, és ők bocsátották ki az első héber feliratos bankjegyeket is. A bank mindig is köztulajdonban állt: 1948 előtt a cionista mozgalom igazgatótanácsa volt a tulajdonos, később az izraeli állam. Ma nyolcvan százalék az állami részesedés, míg a részvények húsz százaléka magánszemélyek tulajdonában van, és a bank papírjai a tőzsdén is jegyezhetők. A Leumi az egyetlen nem magánbank Izraelben. Huszonhat országban van képviselete, a legnagyobbak ezek közül Frankfurtban, Londonban és Párizsban működnek, no meg természetesen New Yorkban és Floridában, Miamiban. Ahol jelen vagyunk, mindenütt végzünk úgynevezett „private banking” szolgáltatást.

Oded Sorer: „Olyan embereket keresünk, akik jó üzletet szeretnének kötni” Fotó: Somorjai László

– Ez mit jelent? Önöknél nem kell sorszámot kérnie az ügyfélnek?

– A „private banking” nem azonos a jól ismert kereskedelmi banki tevékenységekkel. A célja elsősorban az, hogy magánszemélyeknek segítsen a tőkéjük minél jövedelmezőbb befektetésében. De természetesen aki megbíz bennünket a pénze kezelésével, igényelheti tőlünk a további banki szolgáltatásokat, például hitelnyújtást vagy kártyakibocsátást is. A lényeg azonban abban áll, hogy a pénzét – a legmagasabb képzettségű szakemberek bevonásával – átfogóan és hatékonyan kezeljük.

– Az interjú előtt az interneten rákerestem arra, hogy mi található a magyarországi Leumi Bankról. Az első öt találat a több mint tíz évvel ezelőtti balul sikerült bankalapításról szóló cikk volt. Gondolom a befektetőjelöltek nagy része szintén utánanéz Önöknek, és ugyanezzel a kevéssé hízelgő képpel találkozik.

– Ez igaz is, meg nem is. A Leumi Bank mindig ígéretes működési területének tekintette Közép-Kelet Európát. Amikor 1990-ben elkezdtük a működésünket Magyarországon, a pénzpiaci körülmények – ma már kevesen emlékeznek erre – rendkívül kedvezőtlenek voltak. Nem voltak megfelelő jogszabályok, így nem lehetett jogilag fellépni azokkal szemben, akik nem fizették vissza a felvett kölcsönöket. Kiderült, hogy túl korai volt még az időpont egy külföldi bank megalapítására. 1995-ig Magyarországon virágzott a „vadkelet”, csak utána lépett fel a kormányzat, hogy megfelelő kereteket adjon a banki szférának. A Leumi korán jött, és egy darabig nem is volt kedve újra próbálkozni. Tavaly aztán sikerült meggyőznünk a svájci bankvezetést, hogy induljunk újra, de most már személyre szabott banki szolgáltatásokkal. De még egyszer hangsúlyozom, az egykori magyarországi Leumi Bank itt bejegyzett kereskedelmi bank volt, sem jogilag, sem a működése szempontjából nincs köze a mi képviseletünkhöz. Amúgy a Leumi tavalyi nettó nyereségéhez, a hatszáz millió euróhoz képest a „92-ben elszenvedett tízmillió dolláros veszteség kellemetlen, de könnyen kezelhető epizód volt csupán a bank történetében. Nem is emiatt vonultak ki, hanem mert az említett okok miatt egyszerűen elvesztették az érdeklődésüket a magyarországi piac iránt. Azóta minden megváltozott, azért vagyunk most újra itt.

– Újra bankot alapítottak?

– Nem, most más stratégiát választottunk. A mi irodánk a svájci Bank Leumit képviseli Magyarországon, és ennek a „private banking” szolgáltatásait kínálja.

– Amikor valaki üzletet köt Önökkel vagy Önökön keresztül, kivel kerül jogi kapcsolatba? Ki garantálja a befektetés biztonságát?

– A teljes Leumi bankcsoport, mivel a magyarországi befektető a svájci Bank Leumival kerül pénzügyi és jogi kapcsolatba, a svájciak tulajdonosa pedig az izraeli anyabank. Mi tehát a teljes Leumi csoport biztonságát kínáljuk, a svájci banktörvények garantálta maximális szakszerűséggel és jogi biztonsággal párosítva. Ugyanazt a logót is használjuk, mint a csoport többi tagja, ezzel is az összetartozást fejezzük ki.

– A bank történetéből – ha jól értem – az következik, hogy Magyarországon olyan befektetőket keresnek, akik a cionizmust szeretnék támogatni.

– Nem jól értette. Olyan embereket keresünk, akik jó üzletet szeretnének kötni – a maguk hasznára. Természetesen a visszajövetelünkben szerepet játszott, hogy Budapesten jelentős zsidó közösség él, amely a harmadik legnagyobb létszámú az egész világon. Köztük számos kiváló üzletember van, akik érdeklődnek a szolgáltatásaink iránt, de attól, hogy a Leumi Bank izraeli tulajdonban van, még nem következik az, hogy minden ügyfelünk zsidó. Az intézményi ügyfeleink között például különféle egyházak is vannak, tehát igazán széles a kör. Akik nálunk számlát nyitnak, nem azt nézik, hogy zsidó bank vagyunk, hanem azt, hogy jó befektetési ajánlatot kínálunk a számukra. Annak ellenére, hogy a díjaink más bankokkal összehasonlítva kedvezőek, a szolgáltatásaink mégis sokkal személyesebbek. Ráadásul nem is kell valakinek milliomosnak lennie ahhoz, hogy ügyfelünkké válhasson.

– A milliomost gondolom dollárban vagy euróban értette…

– Természetesen. Forintban azért nem árt, ha néhány millióval rendelkezik az, aki szeretne befektetni. A lényeg azonban az, hogy mi ugyanolyan magas szintű szolgáltatást nyújtunk annak, aki százezer dollárral rendelkezik, mint annak, aki százmillióval. Továbbá a bankunk azok közé tartozik, akik levonták a megfelelő következtetéseket a piac 2000 óta történt alapvető változásaiból. 2000-ig egyszerű volt a helyzet: a részvénypiacok szinte irreálisan erősek voltak, a dollár is viszonylag jól állt, sokan nagyon jól kerestek, különösen a tőzsdén. Az ezredforduló óta azonban minden megváltozott, a könnyű profitlehetőségek eltűntek. Ma a lehetőségek piacáról beszélhetünk. Ma leleményesnek kell lenni, hogy megtaláljuk azokat a helyeket, ahol pénzt lehet keresni, nem elég a megszokott két-háromféle befektetési formát – részvény, kötvény, értékpapír – variálni. Mivel a piacok nem mennek felfelé, ezért a hozamok sem nagyon jelentkeznek. Az év végén azonban a bankok benyújtották a számlát a befektetőknek: pénzt nem nagyon tudtunk keresni, de a költségeinket tessék kifizetni.

– De ha a piac gyenge, akkor csak nagy kockázattal lehet nagyobb hozamokra vadászni…

– A mi módszerünk az, hogy minden befektetőnek személyre szabott portfóliót készítünk. Ez olyan, mint a jó étel, ki ebből, ki abból szeret többet szedni magának. A magyarok általában keveset kockáztató, konzervatív befektetők, ezért az ő pénzükből a nagyobb részt biztos hozamot ígérő papírokba helyezzük el, és a maradéknak – mondjuk harminc százaléknak – keresünk valami kreatív befektetést. Ez sok minden lehet: néha az arany hoz a legtöbbet, máskor az ezüst vagy olajipari cégek részvényei, esetleg az amerikai kötvények. A lényeg, hogy szorgalmasan meg kell keresni, és utána használni is kell ezeket a lehetőségeket. Nem jönnek oda maguktól, hogy tessék minket választani. És pontosan ez az, amit mi csinálunk, ahogy mi nevezzük, az „aktív igazgatás”. Az elemzőink állandóan figyelik a piacot, és amint találnak valami érdekeset, kopogtatnak a befektetőinknél, hogy „Uram, találtunk az Ön számára valami érdekeset.” Van olyan lehetőség, ahol csak néhány hétre vagy néhány hónapra szabad bent hagyni a pénzt, de nem kell aggódni, amikor tovább kell lépni, akkor lesz újra valami érdekes ajánlat. A többszöri váltással éves szinten igen szimpatikus hozamokat lehet elérni. Erre a többletmunkával járó tevékenységre azonban kevés pénzintézet hajlandó. A legtöbb svájci bank olyan, mint egy nagy óceánjáró, amely több száz embert felvesz a fedélzetre és mindenkinek ugyanazt az útvonalat kínálja. A bankok a befektetők pénzét berakják egy gondosan összeállított befektetési alapba, és az év végén elszámolnak. Mindenki ugyanazt a hozamot kapja. A nagy hajók azonban nem nagyon tudnak mit kezdeni a hirtelen szélirányváltozásokkal, amikor a piac hirtelen lefelé vagy felfelé lendül.

– Azt értem, hogy a hirtelen emelkedést érdemes gyorsan kihasználni. De ha zuhan a piac, miért kellene ugrálni?

– Nem az a lényeg, hogy melyik irányba mozdul el a piac, hanem az, hogy eltaláljuk az irányt. Ha előrelátók vagyunk, a változások nem lepnek meg bennünket, hanem a javunkra tudjuk azokat fordítani. Amikor zuhannak az árak, akkor is lehet szépen keresni. Az alapkezelő bankok azonban csak azt teszik lehetővé a befektető számára, hogy négy vagy öt „doboz”, befektetési csomag közül válasszon, hogy melyikbe teszi be a pénzét. Ráadásul ezek a befektetési formák elég költségesek is, a hozam jelentős részét ugyanis elviszik a banki jutalékok és költségek. Mi abban hiszünk, hogy az ügyféllel együtt kell megtalálni mindenkinek a számára legjobb megoldást, még akkor is, ha ez több embert és több munkát igényel a részünkről. Nem szupermarket vagyunk, polcokon sorakozó dobozokkal, hanem méret utáni szabóság.

– Ha valaki Kelet-Európából bekopogtat egy svájci bankhoz, mire számíthat?

– A pénzét minden bizonnyal elfogadják, de aligha fogja ugyanazt a szolgáltatást kapni, mint egy nyugati befektető. Mi ezen is megpróbálunk változtatni. Csak akkor létesítünk valakivel üzleti viszonyt, ha az illetőt Svájcban is jó szívvel tudjuk képviselni, és a bizalom fordítva is működik: az ügyfeleink ötven százaléka baráti ajánlás alapján jött el hozzánk. Jómódú magánszemélyek és szabad pénzeszközökkel rendelkező cégek egyaránt.

– Mennyi időre kell Önöknél lekötni a pénzt?

– Általában hat hónap a minimum. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a mi teljesítményünket is reálisan meg lehessen ítélni.

– És mi a helyzet, ha valakinek hirtelen szüksége van a pénzére?

– Ha valakinek hirtelen pénzre van szüksége, ilyenkor általában az a legjobb megoldás, ha kölcsönt vesz fel tőlünk. Ennek a kamata ugyanis szinte mindig alacsonyabb, mint a befektetésére járó hozam. Mi ugyanis nem a kölcsönön, hanem a jó befektetéseken szeretnénk keresni – együtt az ügyfeleinkkel.

Névjegy

Oded Sorer sok éven át pénzügyi újságíró és szerkesztő volt, két high-tech cég alapításában is részt vett az Egyesült Államokban, majd az izraeli Bank Leuminál az egyesítési és felvásárlási osztályt vezette, legutóbb pedig a Deloitte & Touche (Svájc) pénzügyi tanácsadója volt.

Copyright Š HETEK. Minden jog fenntartva.

Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. Internet szolgáltatónk a TisztaNet

Hirdetési tarifatáblázat a Hetek nyomtatott változatához