Forrás: NOL

A hétvégén a második világháború pusztítására emlékszik a világ. Az államfők Moszkvában gyűlnek össze, hogy megünnepeljék az európai harcok lezárását, náci Németország vereségét. A filmek azonban jó lehetőséget adnak mindenkinek, hogy személyesen is elgondolkodjon minden idők legborzalmasabb éveiről.

Billy Wildert egyszer megkérdezték, milyen volt Marylin Monroe-val forgatni, mire a rendezőóriás azt felelte: „olyan mint a második világháború: maga volt a pokol, de megérte”. Az idézet jól mutatja, hogyan látta Amerika a világégést. Polanski valószínűleg sosem mondana ilyet.

Nézve a második világháborús filmeket, feltűnik, mekkora különbség van egyes nemzetek látásmódja között, itt helyszűke miatt csak az amerikai, brit és német filmgyártás pár alkotására térünk ki. A filmek száma pedig állandóan nő, az Oscar-díjas Clint Eastwood a csendes-óceáni hadszíntérről készíti új művét, míg Sir Ridley Scott az észak-afrikai brit-német legendás harcokról szeretne forgatni Russel Crowe főszereplésével.

Az amerikaiakAz amerikai filmekben általában hősi katonákat látni, akik életük árán is felszabadítanak MÁS népeket. Az Egyesült Államok területén egyetlen napon zajlott igazi háború, mikor Japán figyelmeztetés nélkül megtámadta Pearl Harbort. A csapásról készült film, mely a kikötő nevét viseli, megfelelően patetikus és hazafias.

Más a helyzet a távolabbi tájakon forgatott filmekkel. A Ryan közlegény megmentése annyira hitelesen adta vissza a partraszállás értelmetlen öldöklését, hogy a próbavetítést megtekintő veteránok közül háromszázan később pszichológiai segítségre szorultak. Spielberg és Hanks a közös film után egy tíz részes sorozatot is készített az amerikai seregek európai előrenyomulásáról. Az Elit alakulat kifejezetten jól sikerült alkotás.

A háború kritikus bemutatására az amerikai rendezők első sorban a vietnami háborút választották, így több viccesnek mondható kalandfilm is készült a világháborúról. Bár ezeknek inkább díszlete a világégés. A leghíresebb talán a Piszkos tizenkettő Donald Southerland felejthetetlen alakításával. De a nácikat használja főgonosznak az Indiana Jones is.

A szovjetek/oroszok

A Szovjetúnió háborús témájú filmtermése alighanem felmérhetetlen. Egyik fő jellemzője közismerten az, hogy sokáig szinte kizárólag a hivatalos történelemírás betüjének és szellemének is megfelelő „alkotások” kerülhettek a mozivászonra. A nagy rendezők így is készítettek jó néhány olyan opuszt, amely messze nem csak a megrendelő tetszését nyerte el: Mihail Romm Hétköznapi fasizmus, Tarkovszkij Iván gyermekkora, Mihail Kalatozov Szállnak a darvak, Grigorij Csuhraj Ballada a katonáról című munkája csak néhány példa erre.

A britek

A britek roppant büszkék a második világháborús győzelmükre, főleg azért, mert ennek ára birodalmuk elvesztése volt. A Híd a Kwai folyón a leghíresebb film a szigetországiak háborús szenvedéseiről, de szép számmal készítettek kalandfilmeket is, mint a Navarrone ágyúi. Az egyik legújabb brit filmben az Enigma gép történetét mutatták be, vagyis azt, hogyan fejtik meg Angliában a nácik által használt kódokat.

Ennek a rejtélynek a megfejtést viszont az amerikai hadsereg hősi tetteként állította be az U-571 című film. A tengeralattjárón játszódó amerikai alkotás miatt a britek elég keményen megsértődtek volt (és jelenlegi) szövetségeseikre, amiért „el akarják vitatni” a brit érdemeket.

A németek

A németek természetesen teljesen másként közelítenek filmjeikben a második világháborúhoz. A Sztálingrád című film a Harmadik Birodalom számára végzetesnek bizonyult csatáját mutatja a legbrutálisabb valóságában, míg a Das Boot egy német tengeralattjáró hősies, de értelmetlen küzdelmét mutatja be. Végül pár hónapja a mozikba került a Bukás című film Hitler utolsó napjairól.

A német rendezőknek nehéz a dolguk. A sztálingrádi csatánál látható, hogy mindkét oldalon szerencsétlen közlegények pusztulnak el értelmetlenül, de a német háborús bűnt nem lehet eltagadni. A Bukás is végig egyensúlyoz Hitler hétköznapi bemutatása, és borzalmas bűnei között.

…és egy dél-szláv mű

Az egyik legszokatlanabb világháborús értelmezést a dél-szláv Undergound adja, melyben Kusturica azt állítja, hogy a Balkánon a kilencvenes évek háborújáig a béke egyetlen hazugság volt. A nagyszabású filmben a második világháború Belgrád bombázásával kezdődik, és látszólag véget sem ér ötven éven át.

A legnagyobb internetes filmadatbázis szerint a tíz legjobb háborús film fele a második világháborúról szól. A Top10 első helyén a Schindler listája, míg végén a Zongorista áll – vagyis Spielberg és Polanski holokauszttal foglalkozó alkotásai. A harmadik helyet a Dicsőség ösvényei című Kubrick mű nyerte el, melyet a német Das Boot és a brit Híd a Kwai folyón követ.

Comments are closed.