Forrás: NOL

Zalán Eszter, 2005. május 6. 00:00

Nyirkos és hideg idő fogadta azt a mintegy 15 ezer emlékezőt, aki tegnap részt vett az Élet menete nemzetközi holokausztmegemlékezésen Auschwitz-Birkenauban, a több mint egymillió zsidó meggyilkolásának lengyelországi színhelyén.

Magyarországról 1800-an utaztak a megemlékezésre. Ahogy Gordon Gábor főszervezőtől megtudtuk, különbusszal érkeztek magyarországi túlélők, köztük romák is. Mintegy 150-200 iskolás is részese a programnak.

Az Auschwitz I-es táborban az Elárult állampolgár című magyar kiállításnak is helyet adó 18-as barakk előtt magyar és izraeli zászlóval gyülekeztek az emlékezők. – Elengedtük a kezüket, nem voltunk elég erősek, hogy magunk között tartsuk őket – kezdte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a barakk előtt tartott emlékbeszédét. – Elengedtük őket magyarként és európaiként is. Nem mások tették, mi tettük. Emberek, akik olyanok, mint mi – hangsúlyozta a kormányfő. – Voltak magyar kormányok, melyek nem tartották első számú feladatuknak megvédeni az állampolgáraikat – mondta a kormányfő, aki valamennyi magyar gyászának nevezte a soát. – A magyar kormányoknak egyszer és mindenkorra meg kell érteni, és meg kell tanulni, hogy nem lehet megbékélni a gyűlölettel – emelte ki Gyurcsány, aki a fiatalokhoz fordulva arra kérte őket, meséljék el ők is, mit láttak itt Auschwitzban. – Bűnbánó, gyászoló, túlélő magyar és európai hajt fejet magyar és európai zsidók előtt. Bocsássanak meg mindnyájunknak – fejezte be beszédét a miniszterelnök.

A szitáló esőben tartott megemlékezésen két túlélő is szót kapott. Forgács Jánost Gödöllőről hurcolták el Birkenauba. Akkor még ő is elhitte a német tiszteknek, hogy később minden bőröndöt visszakapnak. – Nagyon naivak voltunk, talán az egész zsidó társadalom az volt – mondta az idős ember. A roma származású Danyi Bélát, a komáromi gettóból vitték Auschwitzba 18 évesen. A 14-es barakkban társaival együtt az volt a feladata, hogy a halottakat összeszedjék, és a krematóriumhoz szállítsák. A mélyen barázdált arcú Béla bácsit megviselték az emlékek, beszéde után arcát kezébe temetve siratta azt, ami az új generációk számára talán felfoghatatlan. A menetben aztán később újra látni Béla bácsit, akkor már megnyugodott, amennyire lehet. – Az lenne a jó, ha érettségi előtt minden diák eljönne egyszer Auschwitzba – mondta lapunknak Horn Gábor, az SZDSZ képviselője a soa emlékének megőrzéséről. – Mostanában megint szemérmesen elhúzódunk a felelősségtől. Az antiszemitizmus létező probléma, beszélni kell róla – mondta a képviselő az Élet menetének indulása előtt. A több ezer ember fegyelmezetten gyülekezett, hogy megtegye a három és fél kilométeres utat Auschwitz II. táborba, Birkenauba. A vonuló tömegben mások mellett ausztrál, cseh, mexikói zászlók is feltűntek az izraeli lobogó mellett.

Az emlékezők menete megtorpant Birkenau félelmetes kapujánál, ahova egykor több százezer zsidó érkezett, hogy aztán a gázkamrák egyikében végezzék. A kapunál gyülekeznek most az emléknapra érkezett politikusok. Az Élet menete részvevői a lerombolt gázkamrák romjain, a vizes fűben hallgatják Ariel Saron izraeli, Marek Belka lengyel kormányfő beszédét.

Tegnap a megemlékezés alkalmat kínált Gyurcsány és Saron találkozójára, amelynek végén elhangzott: a magyar kormányfő reméli, hogy még az idén Magyarországra látogat az izraeli miniszterelnök.

Nem voltam még ‘így’ koncentrációs táborban – mondta lapunknak a Sorstalanság című film főszereplője Nagy Marcell a halk szavú fiatal színész. A forgatás ideje alatt 30 kilométerre szálltak meg Buchenwaldtól, de nem volt idő megnézni a tábort. – Most visszatérnek a forgatás pillanatai, de más, furcsa érzés. Azt meg kellett csinálni, ez meg itt van és itt volt.

Comments are closed.