Forrás: Népszava

Várhatóan nem sokkal a kampány megkezdése előtt zárják le vizsgálatukat a volt és a jelenlegi kormányfő gazdagodását vizsgáló testületek. Így nem valószínű, hogy a szembenálló politikai erők közös jelentést tudnak majd elfogadni. Az Orbán-család gazdagodását vizsgáló testület megalakulására jövő héten, a Gyurcsány-bizottságra pedig várhatóan két hét múlva bólintanak a képviselők.

Kérdéses, hogy jelentéssel zárják-e le kutakodásukat a közeljövőben megalakítandó vizsgálóbizottságok, melyek a volt és a jelenlegi kormányfő gazdagodását firtatják. Az Orbán- és a Gyurcsány család gazdagodását vizsgáló két testületnek várhatóan fél éve lesz a munka elvégzésére, s előreláthatóan az év végén a költségvetési vita hajrájában, nem sokkal a kampány megkezdése előtt fejezik majd be a vizsgálatukat. A vizsgálóbizottságok története nem tekinthető sikersztorinak. Az esetek többségében a testületek nem tudtak konszenzusos vizsgálati jelentést elfogadni, vagy egyszerűen nem lett eredménye a vizsgálódásnak. Megfigyelők szerint nehéz lesz a kampány előtt az eddigi trendet megváltoztatni.

Mint ismert: a közeljövőben három újabb vizsgálóbizottság létrehozásáról dönt a parlament. Várhatóan jövő hétfőn határoznak az Orbán család gazdagodását, illetve a Zwack Unicum Rt. adóhátralék alóli mentesítése és a jövedéki törvény módosítása közötti összefüggéseket vizsgáló testületek megalakításáról. És mintegy két hét múlva voksolnak a Apró-Gyurcsány család meggazdagodását vizsgáló bizottság létrehozásáról. Az Orbán Viktor és a Zwack Péter nevével fémjelzett testületekről – a parlamenti hétfői részdöntések alapján – azt tudni lehet, hogy az előbbi a testület tagjainak megválasztásától számítva legfeljebb 180 napig, míg az utóbbi 90 napig ülésezhet. Várhatóan ugyancsak fél évig működhet majd a jelenlegi kormányfő gazdagodását vizsgáló testület.

Ebben a ciklusban eddig – a most megalakulandó három testületen kívül – összesen 12 vizsgálóbizottságot hoztak létre a törvényhozók. Háromszor annyi testület alakult, mint az Orbán-kormány idején. Ennek az is az oka, hogy az MSZP és az SZDSZ még a 2002-es kampányban megígérte, hogy kormányzati elődjétől eltérően egyetlen vizsgálóbizottság létrehozását sem fogja megakadályozni.

Így ebben a ciklusban parlamenti testület alakult az óvoda és iskolabezárások, az adóhatóság felügyelete, iletve adatmásolása miatt, a nagy összegű állami támogatásban részesített pénzintézetek konszolidációja ügyében. Létrehozták a képviselők a brókerbizottságot, vizsgálták a paksi üzemzavart, a roma holokauszt miatti kárpótlásokat, az Orbán-kormány idején történt, a közélet tisztaságát érintő ügyeket, az M5-ös autópálya szerződéseit, Medgyessy Péter volt kormányfő, illetve az előző kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját is.

KERETBE:

Szinte lehetetlenné teszik majd az úgynevezett “Apró-Gyurcsány érdekkör” gazdagodását vizsgáló bizottság munkáját a testület létrehozásáról szóló javaslathoz benyújtott MSZP-s módosítások – mondta a bizottság fideszes kezdeményezője. Szijjártó Péter szerint a szocialisták által kezdeményezett, az Orbán-család gazdagodását vizsgáló bizottsághoz nem adtak be olyan módosításokat, mint ehhez a testülethez, pedig a két határozati javaslatban megfogalmazott kérdések “egy kaptafára készültek”. Az MSZP-s Göndör István erre azt mondta, a két ügy között az a különbség, hogy Orbán Viktor miniszterelnök volt abban az időben, amit vizsgálnának, Gyurcsány Ferenc viszont nem.

Annak ellenére, hogy az ellenzék kifogásolta a szocialista módosító javaslatokat, nem nyújtott be olyan indítványokat, melyek azokat megváltoztathatták volna. Ezért tegnap az ügyrendi bizottság le is vette napirendjéről a Gyurcsány-bizottságról szóló határozat módosító javaslatainak ügyét.

Népszava-információ

Comments are closed.