Forrás: Mazsike

„Létrehoztunk egy közös kommunikációs fórumot, amellyel megcéloztuk egy nagyhatású zsidó konferencia megszervezését idén novemberben Budapesten, ahol nyitottan, hangsúlyosan plurális szemlélettel megpróbálnánk megérinteni azokat, akiket ma egyik magyarországi zsidó szervezet sem képes megszólítani.”

Heisler András, a Mazsihisz elnöke szerint a megválasztásakor meghirdetett programjából már több dolog teljesült. Létrejött és működik az új alapszabály, a Szövetség új stratégiáját pedig elfogadta a vezetőség és a közgyűlés. E stratégia mentén elkezdődött a munka – ami sokkal rögösebb és nehezebb, mint gondolta – mégis úgy érzi, ha lassan is, de halad előre.

− Bő fél évvel ezelőtt Magyarország részt vett a Horvátországban rendezett Zsidó Közösségi Fórumon. Történt valamilyen előrelépés a közösségek közti kapcsolatokra nézve?

− Tavaly ősszel a Horvát Zsidó Hitközség Hvař szigetén rendezte meg a Bejahad kulturális konferenciát , melyen több európai országból is részt vettek különböző zsidó szervezetek. A Mazsihisz is kapott meghívást, de úgy döntöttünk, hogy nem egy „mazsihiszes” delegáció fog kivonulni – mint a korábbi gyakorlatunk szerint tettük volna – hanem a részvételt felajánlottuk más zsidó szervezeteknek is. Vallom, hogy ma már létezik zsidó élet Magyarországon a Mazsihiszen kívül is és ezt mindenképpen tudomásul kell vennünk. Tizenhat zsidó szervezet jelentkezett és jött el – nem csak Budapestről – saját finanszírozással, mert úgy érezték, ez a rendezvény mindnyájunk számára fontos dolog lehet. A négynapos rendezvény alatt a helyi közösség által szervezett programokon túl minden nap összeültek a magyar küldöttség tagjai, s velük együtt megpróbáltuk elemezni a magyarországi zsidó szervezetek helyzetét. Megállapítottuk, hogy rosszul kommunikálunk, kifelé és egymás között egyaránt, de az is kiderült, hogy minden szervezet csak nagyon szűk régiót tud megszólítani, s ráadásul ezek gyakran fedik egymást. Mindnyájan tudjuk, hogy százezer zsidó él Magyarországon, s közben mindenki kritizálja a Mazsihiszt, hogy ezek közül kevesekhez képes eljutni. Ezt a kritikát szervezetünk tudomásul veszi, s próbál változtatni stratégiáján. De a résztvevők azzal is szembesültek a megbeszéléseinken, hogy ugyanilyen problémákkal küzdenek a Mazsihiszen kívüli zsidó szervezetek is. Mindenki érezte a probléma súlyát, ezért létrehoztunk egy közös kommunikációs fórumot, amellyel megcéloztuk egy nagyhatású zsidó konferencia megszervezését idén novemberben Budapesten, ahol nyitottan, hangsúlyosan plurális szemlélettel megpróbálnánk megérinteni azokat, akiket ma egyik magyarországi zsidó szervezet sem képes megszólítani.

− Lehetséges, hogy ez hosszú távon összehozza a zsidó szervezeteket?

− Biztos vagyok benne, hogy ezzel a közös munkával jó irányba indultunk el. Minden Mazsihisz elnök próbálkozott már hasonlóval, sajnos sikertelenül. Most rajtam a sor, de az eredményt nehéz lenne prognosztizálni. A mostani próbálkozás annyiban viszont más, mint az eddigiek, hogy most nem csak beszélgetünk valamiről, hanem kitűztünk egy konkrét célt – a novemberi konferenciát –, amelynek érdekében együtt kell dolgoznunk. Ez a kényszer talán képes lesz összerázni ezt a sokszínű közösséget, hogy utána majd képesek legyünk továbbvinni az együttműködést.

− Februárban Budapesten volt egy hasonló jellegű, csak szélesebb körű rendezvény. Ezt milyen céllal hozták létre?

− A Mazsihisz új stratégiájának egyik nagyon fontos és hangsúlyos része nemzetközi kapcsolataink magasabb szintre emelése. A magyarországi zsidó közösségnek, bár a harmadik legnagyobb közösség Európában, a régióban pedig egyértelműen meghatározó a súlya, nincs meg a nemzetközi kapcsolataiban az ennek megfelelő rangja Nem csak létszámában, hanem infrastruktúrában is különös jelentősége van a magyarországi zsidóságnak Közép-Európában: léteznek iskolák, kórházak, szociális otthonok, működő zsinagógák. Ezért szerveztük meg a közép-kelet európai, Közös Felelősség című konferenciát, ahova tizenhárom ország elnökét hívtuk meg, ebből tizenegyen eljöttek – ami már önmagában rendkívüli siker volt. Ez volt talán a régióban az első olyan konferencia, amit közösségünk saját maga kezdeményezett, majd önállóan megszervezett. Érdekes volt megfigyelni a nemzetközi zsidó szervezetek reakcióját, akik a konferencia hírére először inkább megijedtek, valamiféle magyarországi szeparációs törekvésre gyanakodva. Amikor azonban megismerték a kitűzött célokat, olyannyira mellénk álltak, hogy például az Európai Zsidó Kongresszus elnöke, Cobi Benatoff személyesen is részt vett a konferenciánkon, s nem csak protokoll vendégként, hanem derekasan végigdolgozta velünk az egészet.

− A változásokat mennyiben fogja érzékelni a magyarországi zsidó közösség?

− Felléptünk annak érdekében, hogy a holocaust-túlélők kárpótlása ugyanolyan mértékű legyen, mint a nyugat-európaiaké, nem tudunk elfogadni holocaust túlélők közötti diszkriminációt. Talán együtt nagyobb hatékonysággal tudunk dolgozni, mint külön. Jó hír, hogy a Claims már vissza is jelezte, hogy a Német kormánnyal folytatott tárgyalásain újból erőteljes nyomást fognak gyakorolni tárgyalópartnerük felé ebben a témában. A konferencián elindítottuk a különböző nemzetek hitközségei közötti információáramlást, így ha ennek a régiónak nagyobb súlyt adunk, akkor a szerepe és működése magasabb szintűvé válhat a nemzetközi zsidó mozgalmakban. Ez akár kedvet csinálhat a különböző területeken dolgozó nemzetközi zsidó szervezetek magyarországi aktivitásához, be tudnak vonni bennünket projektjeikbe, és ennek konkrét és mindenképpen pozitív hatása lehet a magyarországi zsidóság jövőjére.

Rick Zsófi

Comments are closed.