Forrás: NOL

Az öngyilkos merénylők vívódásairól szóló berlini díjnyertes palesztin film mindkét oldalt meglepi.

Háborús körülmények között dokumentumfilmet szoktak forgatni, nem játékfilmet. Hani Abu-Asszadot ez azonban kevéssé érdekelte Paradise Now (Mennyország most) című alkotásának készítésekor. Pedig a forgatás helyszínétől nem messze történt pokolgépes merénylet három embert megölt. Egy másik alkalommal palesztin fegyveresek rontottak a szállodában pihenő stábra, mert azt hallották, hogy a készülő film palesztinellenes. Ilyen körülmények között született meg az első Ciszjordániában forgatott játékfilm. – Még most is tart a trauma – mondja lapunknak félig nevetve Abu-Asszad. – Veszélyben voltunk, de egy fontos munkáért megéri kockáztatni – összegezte a 43 éves rendező.

A Hollandiában élő filmes célja az volt, hogy minél autentikusabb környezetben mutassa be két öngyilkos merényletre készülő palesztin fiatal utolsó napját. A filmbéli gyerekkori két jó barát, Kaled és Szaid reménytelen hétköznapijai a merényletre való készülődéssel nyernek új értelmet, ám végül is különböző módon döntenek a Tel-Avivba szánt bombákról. A filmesek az intifáda idején Nabluszban dolgoztak, ami – ahogy a rendező a Newsweeknek bevallotta – ha akkor logikus döntés volt is, később tiszta őrültségnek tűnt. – Hetvenfős stábbal nem könnyű ilyen körülmények között dolgozni, csodálkoztam is, hogy csak hat ember hagyott faképnél – vallja be a Népszabadságnak Abu-Asszad.

A munka, amelyért érdemes volt kockáztatni nagy sikert aratott az idei berlini filmfesztiválon. A Paradise Now lett a közönségdíjas, és a legjobb európai film. Az alkotók a berlini filmfesztivál sajtótájékoztatóján elmondták: a mozi nemzetközi nyelvét arra akarták használni, hogy megmutassák milyen egyedi, emberi történet rejlik egy öngyilkos merényletre készülő palesztin döntése mögött. – Nincs tipikus öngyilkos merénylő, bárkiből lehet “kamikaze”. A motivációk eltérőek, viszont az izraeli megszállás a terror valódi forrása. Arról akartam filmet készíteni, hogy a megszállás miatt az emberek úgy érzik nincs más lehetőségük, mint együtt halni az ellenséggel. Ezt a reakciót nem tudom elítélni – érvel a rendező, akinek kritikusai szerint a film dicsőíti az öngyilkos merénylőket. – Emberivé teszem őket, de bírálom tettüket – mondta korábban Abu-Asszad – akár tetszik, akár nem, emberi lényekről van szó.

A német-holland-francia koprodukcióban készült film a palesztinokat is meglepte. – Az öngyilkos merénylőkről alkotott képet akartam lerombolni. Egy kitalált történeten keresztül előítéleteket kérdőjelezek meg. Sokan szenteknek hiszik az öngyilkos merénylőket. Pedig hétköznapi emberekről van szó, s ezt nehéz elfogadni. A családom is megdöbbent – hangsúlyozza lapunknak Abu-Asszad.

A Názáretben született rendező amerikai westerneken nőtt fel. Ma már viszont olyan rendezők a kedvencei, mint Wim Wenders, Jim Jarmush, Lars von Trier, és az iráni Abbasz Kiarosztami. A humor és a tragédia elegyítése nem áll távol Abu-Asszadtól sem. Nagybátyja révén került Hollandiába, ahol filmes karrierje előtt repülőgépmérnöknek tanult. Rana”s Wedding (Rana esküvője) című filmje után a Robert Redford által alapított Sundance Intézetben tanulta ki a filmkészítés titkait. Mint ironikusan megjegyzi, a berlini siker után következő “projektje” feleséget találni, és családot alapítani.

A Paradise Now várhatóan az ősszel kerül a magyar mozikba. – Az izraeliek nem ismerik a palesztinokat. Pedig ez a történet része az ő tragédiájuknak is – mondja Abu-Asszad. Izraelben még nem sikerült forgalmazót találni. Keresik, de tabudöntögetésre nehéz vállalkozót találni.

Zalán Eszter

Comments are closed.