Forrás: Magyar Hírlap

Apró diplomáciai incidens árnyékolta be Recep Tayyip Erdogan vasárnap kezdődött izraeli látogatását

Aktív szerepet szeretne játszani Törökország a közel-keleti békefolyamatban, Izrael azonban csak azt látná szívesen, ha Ankara gazdasági és humanitárius segítséget nyújtana a palesztinoknak. A török kormányfő vasárnap izraeli, tegnap palesztin vezetőkkel tárgyalt.

Apró diplomáciai incidens árnyékolta be Recep Tayyip Erdogan vasárnap kezdődött izraeli látogatását, a török kormányfő ugyanis nem volt hajlandó fejfedőt viselni, amikor koszorút helyezett el a Jad Vasem Intézetben, az Emlékezés Csarnokában. Tettét azonban nem a zsidó vallás elleni tiszteletlenség motiválta: Törökországban sem fedi be a fejét, nehogy azzal vádolják, hogy támadást indít a szekuláris állam ellen – emlékeztetett internetes kiadásában a Haarec. Törökország Izrael egyik legfontosabb térségbeli szövetségese. Erdogan vasárnap találkozott Mose Kacav elnökkel és Ariel Saron kormányfővel, tegnap reggel pedig Szilvan Salom külügyminiszterrel tárgyalt, mielőtt Ramallahba utazott volna. Kacavnak és Saronnak is kifejtette, hogy az antiszemitizmus „emberiség elleni bűntett”, és büszkén emlékeztetett arra, hogy csupán Törökországban és Bulgáriában nem üldözték vallási alapon a zsidókat.

Erdogan szerint Ankara szívesen venne részt a közel-keleti békefolyamatban. Javasolta, hogy hozzanak létre egy török-izraeli-palesztin munkacsoportot, amelynek az lenne a feladata, hogy megvizsgálja, miképpen lehetne harcolni a terrorizmus ellen. Első lépésként meg is állapodott Saronnal, hogy szorosabbra fogják az együttműködést a hírszerző szervezetek között, és forródrótot létesítenek a két kormányfői hivatal között. Az igazi meglepetést azonban egy néhány nappal korábban kötött megállapodás jelenti a lap szerint, amelynek alapján a két ország 17 közös katonai projektet tervez. Vecdi Gonul védelmi miniszter a részletek kidolgozására még két napig Izraelben marad.

Izrael a jó kapcsolat ellenére nem támogatja Ankara részvételét a békefolyamatban. Azt Saron és Salom külügyminiszter is megerősítette, hogy szívesen veszik, ha Törökország gazdasági és humanitárius segítséget nyújt a palesztinoknak. Saron konkrét példaként felvetette, hogy Törökország részt vehetne a Gázai övezetből való izraeli kivonulás után elektromos központok, tengervíz-sótalanító üzemek vagy a palesztin menekülteknek szánt lakóházak felépítésében. „A két féltől függ, milyen segítséget fogad el tőlünk” – ezt már azután mondta a török kormányfő, hogy Ramallahban találkozott Mahmud Abbasszal.

MH-összeállítás