Forrás: Népszava

Három vizsgálóbizottság létrehozásáról tárgyalt tegnap a parlament, ám szinte alig volt fölszólaló; a képviselők még a keddenként megszokottnál is kevesebben voltak jelen az ülésteremben.

Az úgynevezett “Apró-Gyurcsány érdekkör” meggazdagodásával foglalkozó fideszes kezdeményezésű vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló javaslat kapcsán egyedül az előterjesztő szólalt föl tegnap a parlamentben. Szíjjártó Péter azt mondta, másfél éve lett volna Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, hogy föllebbentse a fátylat a titkokról, azonban ezt nem tette meg. A fideszes politikus közölte, a létrehozandó testületnek olyan ügyleteket kellene vizsgálnia, mint a balatonöszödi kormányüdülő vagy a Szalay utcai kormányingatlan eladása. Úgy tűnik – hangsúlyozta -, hogy az ügyrendi bizottságban néhány szocialista képviselő belátta, annyi pénz került át a közszférából a magánszférába, hogy elengedhetetlen a bizottság megalakítása. Szíjjártó arra kérte a kormánypárti frakciókat, hogy ne “trükközzenek”, ne gátolják meg mondvacsinált indokokkal az Apró-Gyurcsány bizottság létrehozását. Ha ugyanis ez így lenne – jegyezte meg -, akkor azt kellene feltételezni, hogy a miniszterelnöknek komoly takargatnivalója van és az MSZP és az SZDSZ képviselőcsoportjától segítséget kap. A javaslathoz sem a kormány, sem a többi frakció nem szólt hozzá. Így a jövő héten már sor kerülhet a részletes vitára, a következő plenáris ülésen szavazhatnak a módosító indítványokról és három hét múlva dönthet a Ház a vizsgálóbizottság magalkításáról.

Az Orbán család állami tulajdonból való gazdagodása, különös tekintettel a szőlőbirtokokra elnevezésű, az MSZP által kezdeményezett vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló javaslat vitájában a módosító indítványokról volt szó. A fideszes Répássy Róbert azt a szocialista módosítást kifogásolta, hogy kerüljön ki a testület rövidített nevéből a “jogszerű” szó. Szerinte ugyanis ezt azért javasolták, mert a szocialisták is tisztában vannak azzal, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök jogszerűen gazdagodott. Az MSZP-s Kovács Tibor szerint viszont frakciótársa, Csiha Judit azért nyújtotta be módosító javaslatát, mert a testületeknek eddig nem volt rövidített neve. Az eredeti javaslatban egyébként a rövid név úgy szól, hogy “az Orbán család gazdagodásának jogszerűségét vizsgáló ideiglenes bizottság”. A menetrend szerint erről a bizottságról már két hét múlva zárószavazás lehet, ha a jövő héten szavaznak a módosító javaslatokról.

A parlament szintén nagyon gyorsan folytatta le a Zwack Unicum Rt. adóhátralék alóli mentesítése és a jövedéki törvény módosítása közötti összefüggéseket vizsgáló bizottságról szóló javaslat vitáját. Az egyik előterjesztő azt a módosító javaslatot kifogásolta, miszerint a testület működését 90 napra csökkentenék. A fideszes Kerényi János hangsúlyozta, az Orbán-bizottság is hat hónapig működne. Egyébként a bizottság létrehozásáról a jövő héten szavaznak.

Egy MSZP-s javaslat szerint a tartós állami tulajdon körébe sorolnák a Tokaj Kereskedőházat, a Paksi Atomerőművet, a Magyar Villamosműveket és a Magyar Postát. Az előterjesztést a kormány és a Fidesz is támogatja. A nagyobbik ellenzéki párt azonban kifogásolja, hogy a Tokaj Kereskedőház állami tulajdonban tartására irányuló javaslatokat a kormányoldal előző nap nem támogatta.

Arató Judit

KERETBE VAGY HÍRBE

A Párizsi Békeszerződés végrehajtásáról szóló törvény módosításával a munkaképességüket vesztett holokauszt-túlélők is életjáradékot kaphatnának, nem csak azok, akik 1997. január 1-vel töltötték be 60. életévüket – mondta Donáth László, a javaslat MSZP-s előterjesztője. A módosítás 1997. január 1-ig visszamenőleges hatályt állapítana meg.

Comments are closed.