Forrás: NOLIzrael Weizman volt elnököt gyászolja
Hírösszefoglalónk, 2005. április 26. 00:00
Egy archív fotón az izraeli vezérkari főnök és több magas rangú tiszt köszönti Ezer Weizman akkori elnökötKép: REUTERS – Havakuk Levison Benyújtotta lemondását tegnap a Szíria-barát libanoni belbiztonsági főigazgató, Dzsamíl Szajjid – néhány órával azelőtt, hogy 29 évi megszállás után az utolsó szíriai katona is elhagyta az országot. Szajjid hangsúlyozta, hogy a biztonsági vezetők személye a politikai helyzet átalakulásával együtt változik. Szíria tulajdonképpeni helytartójának távozásával azonban összeomlani látszik a Damaszkusz által felépített biztonsági apparátus.
A Szíria-ellenes libanoni ellenzék szintén követelte a belbiztonsági főigazgató menesztését. Szajjidot a libanoni polgárháborút követő időszak legnagyobb befolyású biztonsági főnökének tekintették. Több politikus ugyanakkor úgy véli: Damaszkusszal szorosan egyeztetve jelentős befolyást gyakorolt a bejrúti kormányra és a libanoni politikai életre.
A tervek szerint ma ünnepélyes keretek között hagyja el az utolsó pár száz szíriai katona a Bekaa-völgyet. Mindez annak az ENSZ-jelentésnek a megjelenése előtt történik, amely azt hivatott megállapítani, Szíria teljesíti-e a Biztonsági Tanács kivonulásra felszólító határozatát.
Eközben vasárnap este adásukat megszakítva jelentették be a rádiók és a televíziók Izraelben: meghalt Ezer Weizman, aki 1993 és 2000 közt a zsidó állam hetedik elnöke volt. „Életének minden szakasza mérföldkő volt Izrael történetében” – emlékezett Ariel Saron kormányfő a 81 évesen elhunyt Weizmanra.
Ezer Weizman 1924-ben született Tel-Avivban. Részt vett az 1948-as arab-izraeli háborúban, a katonai ranglétrán gyorsan haladt felfelé. Nagy szerepet játszott az 1967-es hatnapos háborúban győzedelmeskedő izraeli légierő kiépítésében. Politikai pályája elején a Likud párt megszületésénél bábáskodott. A nyolcvanas években már a Munkáspárt színeiben politizáló Weizman a palesztinokkal való tárgyalások mellett érvelt. 1989-ben kormányválságot okozott azzal, hogy miniszterként felvette a kapcsolatot a Palesztin Felszabadítási Szervezettel.
