Forrás: NOL

Míg zajosan megvédjük a Belső-Erzsébetvárost, csöndben lebontják a régi Józsefvárost

Csordás Lajos, 2005. április 19. 00:00

A zsidónegyedben csaknem hatvan házat nyilvánítottak védettéKép: Kovács Bence A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műemléklistáján 1065 budapesti védett objektum szerepel. A legutóbbi műemlékké nyilvánításokat éppen a hónap elején írta alá a kulturális miniszter. Április 4-én vált védetté például a VII. kerületi zsidónegyedből 59 épület, majd másnap további hat objektum a városból (többek közt az Aladár utcai sporttelep, a Czakó utcai késő barokk lakóház – az utolsó régi tabáni lakóépület -, Mauthner Ödön magkereskedő háza a Rottenbiller utcában, a kertészeti egyetem Villányi és Ménesi úti campusa, sőt ekkor vált végleg védetté a Hermina úti Róheim-villa és a Népliget is). Harmadnap a budaörsi repülőtér teljes területe is megkapta a miniszteri áldást. Mindezek még nincsenek is a műemléklistán szereplő 1065-ben, ha tehát ezeket is hozzávesszük, körülbelül 1130-ra módosul az emlékek száma. Ez körülbelül egy tizede az ország védett emlékeinek.

Mint a felsorolt példákon is látszik, a műemlék fogalma ma már nem azonos a nagyon öreg épülettel. Tágulnak a védelem körei, közeledünk a saját korunkhoz: a szecessziós paloták, a Bauhaus villák és art deco bérházak után például egyre több szocreál épület is megőrzendő értékké válik (a csepeli rendőrkapitányság, a szinkronstúdió épülete, hogy csak néhány példát említsünk a közelmúltból). Budapesten egyébként a legfiatalabb műemlék a fentebb említett ötvenkilenc házzal együtt védetté vált Rumbach Sebestyén utca 18-22. és a Király u. 3. szám alatti együttes, mely 1962-ben épült Gulyás Zoltán tervei alapján. A védelemre felterjesztettek között van azonban Vígh Tamás 1967-es szobra, a Kürtösök is.

Manapság sokszor kénytelen az élet után rohanni a műemlékvédelem: egy-egy értékes, de még nem műemlék épület például sokszor csak úgy menekülhet a lebontástól, ha soron kívül ideiglenes – majd végleges – védelem alá kerül. Ennek példája volt az erzsébetvárosi zsidónegyed esete, ahol sikerült megakadályozni, hogy a befektetői szándékok eltüntessék a városnegyed régi arculatát képviselő házakat, az ügy persze jelentős civil támogatást is élvezett. Persze, ha a helyi építési hatóság kiadta a bontási engedélyt, a hivatal már nem tehet semmit. Ez történt például a Holló utca 11-gyel.

Rengeteg régi ház tűnik el az épülő Corvin-Szigony sétány nyomvonalán is, bár közülük több szintén méltó volna műemléki védelemre. Itt azonban senki sem firtatja az értékvédelem szempontjait, nem indult civil mozgalom a jellegzetesebb házak megmentéséért (kivéve néhány magánszemélyt, akik szorgosan dokumentálják a gyorsan eltűnő értékeket). A KÖH is csak két-három reformkori épület védelem alá helyezését tartja indokoltnak. Míg zajosan megvédjük a régi Erzsébetvárost, csöndben lebontják a régi Józsefvárost. Újra és újra íródik a Tabán-sztori?

Jó hír mellesleg, hogy nagy és városképileg fontos paloták újulnak meg magánbefektetők pénzéből: tavaly készült el a Gresham, idén kész lesz a New York palota, április végén indul a Gozsdu udvar felújítása, és további nagy palotafelújítások is várhatók a közeljövőben. Botrány viszont, amit egy vállalkozó művel a Belgrád rakpart 9-ben, a világörökség területén, engedély nélkül három emeletet és egyéb bővítményeket épített Korb Flóris építész egykori lakóházára – a kerületi hatóságok nem hogy megakadályozni, követni is alig bírták az eseményeket. Igaz, ez a ház csak azért tartozik az örökségvédelmi hivatal hatáskörébe, mert világörökségi terület, de maga a ház egyébként nem műemlék, valószínűleg nem is lesz az. Nem tartozik a büszkeségeink közé az sem, hogy a Kerepesi úti temetőben összedőlt Schlick Ignác, az első pesti vasgyáros kiemelten védett síremléke, s csak egy erősebb szél kell a közelében álló, szintén kiemelten védett Lyka-síremléknek is.

Varga Kálmán, a KÖH elnöke a Műemlékvédelmi világnap alkalmából elmondta, az országgyűlés elé terjesztették az örökségvédelmi törvény módosítását, amely erősíti például a világörökségi területek óvását is, további újdonsága, hogy átláthatóbb jogi viszonyt teremt a régészeti feltárásoknál, ezen kívül szabályozza a műemlékek pénzügyi kedvezményrendszerét. Az elnök egyébként a tavalyi év sikerei között említi, hogy a Belső-Erzsébetváros megmentése érdekében sikerült egyezséget kötniük a kerülettel, valamint hogy tovább fejlesztették a Műemlékek Állami Gondnokságát, kudarcnak tartja viszont, hogy még mindig nem sikerült hasznosítani az Andrássy úti Divatcsarnokot.

A műemléki világnap tiszteletére

horvát világörökségi helyszínekről láthatunk kiállítást az Örökség Galériában (Budapest I., Táncsics M. u. 1.) május 1-jéig. A Belső-Erzsébetváros védett épületeinek fotókiállítása a Terézváros – Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Házában látható (Budapest VII., Wesselényi u. 17.) április 24-ig. A Gyerekek az épített és természeti környezet védelméért című rajzpályázat anyaga a Budapesti Történeti Múzeumban tekinthető meg (a Budavári Palota E épületében) május 8-ig.

Citromdíj először

Idén először műemlékvédelmi citromdíjat is odaítélt az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a legbotrányosabb örökségvédelmi ügyekért. A “nyertesek” közt nincs budapesti helyszín. Íme, a szerencsétlen díjazottak: a turai kastély, a győri Frigyes laktanya és a szentendrei földhivatal. A díjat minden esetben maga az “opusz” kapta, s az veheti át, aki az elkövetők közül először tiltakozik az odaítélésért (ez azonban nem publikus… csak a jelentkezés után!)

Comments are closed.