Forrás: MNO

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a múltnak és a jövőnek is üzen a főhajtás a diktatórikus rendszerek áldozatainak emléke előtt. A Fidesz elnöke szombaton vett részt a holokauszt áldozataira emlékező gyertyagyújtáson a budapesti Terror Háza Múzeumban. A fővárosban elindult az Élet Menete.

Orbán nagyra értékelte, hogy Magyarország eljutott odáig, hogy emlékhelyei vannak a diktatúrák áldozatainak. A megemlékezések azt üzenik a jövőnek – mondta -, hogy Magyarországon többé nem lehetnek olyan diktatórikus rendszerek, amelyek származásuk miatt ártatlan emberek életét oltják ki. „Magyarországon fajra, korra és nemre való tekintet nélkül mindenkinek joga van a szabadságra, a biztonságra és emberi méltóságának tiszteletére, és ezt a mindenkori politikai, illetve társadalmi hatalomnak védenie kell” – jelentette ki.

Részt vett a gyertyagyújtáson Schmitt Pál európai parlamenti képviselő, a párt alelnöke is. A megemlékezés résztvevői a Terror Házából a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba mentek fejet hajtani az áldozatok emléke előtt. Az épület emlékfalánál szombaton reggeltől diákok olvasták fel az áldozatok nevét, majd este mécsest gyújtanak és elhelyezik az emlékezés köveit.

Varga László, az emlékközpont tudományos igazgatója elmondta: egy évvel ezelőtt az intézmény nyitásakor hatvanezer név szerepelt az áldozatok emlékfalán, „mára ez a névsor kilencvenkétezerre bővült”.

Közben a fővárosban elindult az Élet Menete. A Liszt Ferenc térről több százan fáklyával a kezükben indultak a Dohány utcai zsinagógához, így emlékezve a magyarországi holokauszt áldozataira. Az Élet Menete Alapítvány és a Hasomer Hacair elnevezésű zsidó ifjúsági szervezet arra kérte a fővárosiakat, hogy alkossanak élőláncot és vonuljanak végig az egykori pesti gettó területén a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján.

A holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából több budapesti helyszínen tartanak megemlékezést. A Széchenyi rakparton este emlékművet avatnak, az ünnepségen Gyurcsány Ferenc mond beszédet. A Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti szakaszon ma este felavatják a Cipők a Duna-parton elnevezésű szoborkompozíciót. Az emlékmű azoknak állít emléket, akiket nyilaskeresztes fegyveresek 1944-45-ben a Dunába lőttek.

Az alkotó, Pauer Gyula elmondta: azért 60 darab cipő alkotja az emlékművet, mert körülbelül ennyi adja a kompozíció teljességét, és a holokauszt hatvanéves évfordulójáról van szó. Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész az 1940-es évekből való, korhű lábbeliket formált meg vasból. A parti szegély terméskövére erősített cipők mögött negyven méter hosszú kőpad húzódik.

A szocialisták meggyőződése, hogy nem elegendő a gyász. Többre van szükség: közös felelősség vállalásra. Azért, hogy a megbélyegzés és kirekesztés legkisebb jelére mindenki felemelje a szavát. Hogy mindenki úgy érezze: az ilyen jelekkel szemben a legalacsonyabb tűrésküszöb is túl magas. Hogy senki se hunyjon szemet cinkosan a „szalon fasizmus”, a sanda célzásokban, utalásokban elbújtatott kirekesztő szándék, a kódolt „zsidózás”, „cigányozás” egyetlen jele láttán sem. Hogy senki se vállaljon közösséget, együttes szereplést azokkal, akik elkövetik ez a vétket” – áll az MSZP országgyűlési csoportjának vezetője által eljuttatott közleményében. Lendvai Ildikó szavai szerint „a szocialisták minden demokratikus érzelmű emberrel együtt, olyan Magyarországot akarnak, amely befogadó és sokszínű. Ahol megfér mindenki, ahol gyűlölet helyett vita, kirekesztés helyett szolidaritás van.”

Emlékezetes: az Orbán-kormány idején vetődött fel, hogy április 16-a, az első magyarországi gettó felállításának napja holokauszt-emléknap legyen, és minden évben tartsanak megemlékezést a parlamentben, valamint az iskolákban. Az emléknapra 2000 januárjában Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett javaslatot. Az Országgyűlés még abban az évben nyilvánította április 16-át a holokauszt, február 25-ét pedig a kommunizmus áldozatainak emléknapjává.

Forrás: Info Rádió, klubradio.hu, Magyar Rádió