Forrás: NOL

Népszabadság Online, 2005. április 16. 15:38

A holokauszt legfontosabb tanulsága, hogy a cinikus politikai vétkekből erkölcsi és történelmi bűnök származhatnak. Az MSZP kéri mindazokat, akik szombaton megrendülten emlékeznek a holokauszt áldozataira, hogy a hétköznapokon se felejtsék el a történelmi tragédia tanulságait – közölte Lendvai Ildikó frakcióvezető az MTI-vel.

A holokauszt áldozatainak napján az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja fájdalommal és kegyelettel emlékezik az áldozatokra, de emlékezik a bűnökre is, amelyek először a bűnbakkereséshez és megbélyegzéshez, aztán a kirekesztéshez, végül a történelem legkegyetlenebb tömeggyilkosságaihoz vezettek – olvasható a politikus közleményében.

Hozzáteszi: ezért vesznek részt a szocialisták vezetői a szombat esti budapesti ‘Élet Menete’ rendezvényen. A szocialisták meggyőződése, hogy nem elegendő a gyász, többre van szükség: a közös felelősség vállalásra, azért, hogy a megbélyegzés és kirekesztés legkisebb jelére mindenki felemelje a szavát. Hogy mindenki úgy érezze: az ilyen jelekkel szemben a legalacsonyabb törésküszöb is túl magas.

‘Hogy senki se hunyjon szemet cinkosan a +szalonfasizmus+, a sanda célzásokban, utalásokban elbújtatott kirekesztő szándék, a kódolt +zsidózás+, +cigányozás+ egyetlen jele láttán sem. Hogy senki se vállaljon közösséget, együttes szereplést azokkal, akik elkövetik ez a vétket’ – írja.

Lendvai Ildikó rámutat: a holokauszt legfontosabb tanulsága, hogy a cinikus politikai vétkekből erkölcsi és történelmi bűnök származhatnak, ezért a párt arra kéri az emlékezőket, hogy a hétköznapokon se felejtsék el a történelmi tragédia tanulságait.

‘Emlékezzenek arra, hogy volt egyszer egy olyan Magyarország, ahol a származás bűn volt, mert mások azt mondták, hogy bűn. Volt egyszer egy olyan Magyarország, ahol a törvény és azok alkotói megmondták, hogy ki a jó és ki a rossz magyar. Volt egyszer egy olyan Magyarország, ahol nem az számított, hogy mit teszel és milyen vagy, hanem hogy milyennek bélyegeznek. Volt egyszer egy olyan Magyarország, amely nem hitte, hogy minden állampolgára- vallási és politikai meggyűződéstől, származástól függetlenül – az ő polgára. Volt egyszer egy ilyen Magyarország is’ – olvasható a közleményben.

Lendvai Ildikó hangsúlyozza: jóvátenni a jóvátehetetlent nem lehet, ‘mert már nem tudjuk’. Egyetlen dolog van, amit lehet: közös akarattal megelőzni, hogy még egyszer ilyen Magyarország legyen. A szocialisták minden demokratikus érzelmű emberrel együtt, olyan Magyarországot akarnak, amely befogadó és sokszínű. Ahol megfér mindenki, ahol gyűlölet helyett vita, kirekesztés helyett szolidaritás van.

Diákok olvassák fel az áldozatok neveit a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont emlékfalánál

A IX. kerületi Páva utcai Holokauszt Emlékközpont emlékfalánál szombaton reggeltől diákok olvassák fel az áldozatok nevét, majd este mécsest gyújtanak és elhelyezik az emlékezés köveit. A holokauszt emléknapján, amely egybeesik a fővárosi intézmény átadásának egyéves évfordulójával, Varga László, az emlékközpont tudományos igazgatója beszámolt többi között névlista bővüléséről az áldozatok emlékfalán.

Varga László elmondta: egy évvel ezelőtt az intézmény nyitásakor hatvanezer név szerepelt az áldozatok emlékfalán, ‘mára ez a névsor kilencvenkétezerre bővült’.

Emlékeztetett: 1998-ban kezdték szervezett formában gyűjteni az áldozatok neveit. Szólt arról is, hogy az intézménybe látogató holokauszt-áldozatok rokonai adatlapot tölthetnek ki, ezzel is segítve az áldozatok listájának teljesebbé tételét. Az emlékfalon hatszázezer névnek van hely – mondta.

‘Tisztában vagyok azzal, hogy soha nem lesz tele az emlékfal, de azt gondolom, hogy az üres hely is jelképez valamit’ – tette hozzá. Becslése szerint az elkövetkező években összesen kétszázötvenezer áldozat nevét gyűjthetik össze folyamatos kutatómunkával.

Kiemelte, hogy az intézmény már meglévő adatbázisát, melyben jelenleg nyolcvanháromezer név szerepel, hozzáférhetővé teszi az interneten.

A tudományos igazgató elmondása szerint ezen a héten, hétfőtől péntekig szervezett formában ezeregyszáz diák látogatott az emlékközpontba, ahol megismerkedhettek a zsidóság történetével és túlélőkkel találkozhattak.

Az Orbán-kormány idején vetődött fel, hogy április 16-a, az első magyarországi gettó felállításának napja holokauszt-emléknap legyen, és minden évben tartsanak megemlékezést a Parlamentben, valamint az iskolákban.

Az emléknapra 2000 januárjában Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett javaslatot. Az Országgyűlés még abban az évben nyilvánította április 16-át a holokauszt, február 25-ét pedig a kommunizmus áldozatainak emléknapjává.

(MTI)