Forrás: HVG

Lendvai Ildikó közleményben szólított fel az emlékezésre, Orbán Viktor és Schmitt Pál a Terror Háza Múzeumnál gyújtottak gyertyát. A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontnál diákok olvassák fel az áldozatok neveit.

A holokauszt legfontosabb tanulsága, hogy a cinikus politikai vétkekből erkölcsi és történelmi bűnök származhatnak. Az MSZP kéri mindazokat, akik szombaton megrendülten emlékeznek a holokauszt áldozataira, hogy a hétköznapokon se felejtsék el a történelmi tragédia tanulságait – közölte Lendvai Ildikó frakcióvezető.

A holokauszt áldozatainak napján az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja fájdalommal és kegyelettel emlékezik az áldozatokra, de emlékezik a bűnökre is, amelyek először a bűnbakkereséshez és megbélyegzéshez, aztán a kirekesztéshez, végül a történelem legkegyetlenebb tömeggyilkosságaihoz vezettek – olvasható

a politikus közleményében.

Lendvai szerint ezért vesznek részt a szocialisták vezetői a szombat esti budapesti „Élet Menete” rendezvényen. A szocialisták meggyőződése, hogy nem elegendő a gyász, többre van szükség: a közös felelősség vállalásra, azért, hogy a megbélyegzés és kirekesztés legkisebb jelére mindenki felemelje a szavát. Hogy mindenki úgy érezze: az ilyen jelekkel szemben a legalacsonyabb tűrésküszöb is túl magas.

    „Hogy senki se hunyjon szemet cinkosan sanda célzásokban, utalásokban elbújtatott kirekesztő szándék, a kódolt „zsidózás”, „cigányozás”, a „szalonfasizmus” egyetlen jele láttán sem. Hogy senki se vállaljon közösséget, együttes szereplést azokkal, akik elkövetik ez a vétket” – írta Lendvai.

A frakcióvezető rámutatott, a holokauszt legfontosabb tanulsága, hogy a cinikus politikai vétkekből erkölcsi és történelmi bűnök származhatnak, ezért a párt arra kéri az emlékezőket, hogy a hétköznapokon se felejtsék el a történelmi tragédia tanulságait.

„Emlékezzenek arra, hogy volt egyszer egy olyan Magyarország, ahol a származás bűn volt, mert mások azt mondták, hogy bűn. Volt egyszer egy olyan Magyarország, ahol a törvény és azok alkotói megmondták, hogy ki a jó és ki a rossz magyar. Volt egyszer egy olyan Magyarország, ahol nem az számított, hogy mit teszel és milyen vagy, hanem hogy milyennek bélyegeznek. Volt egyszer egy olyan Magyarország, amely nem hitte, hogy minden állampolgára- vallási és politikai meggyűződéstől, származástól függetlenül – az ő polgára. Volt egyszer egy ilyen Magyarország is” – olvasható a közleményben.

    Lendvai hangsúlyozta, nem lehet jóvátenni a jóvátehetetlent. Egyetlen dolog van, amit lehet, közös akarattal megelőzni, hogy még egyszer ilyen Magyarország legyen. A szocialisták minden demokratikus érzelmű emberrel együtt, olyan Magyarországot akarnak, amely befogadó és sokszínű. Ahol megfér mindenki, ahol gyűlölet helyett vita, kirekesztés helyett szolidaritás van.Orbán és Schmitt a Terror Házánál emlékeztek

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a múltnak és a jövőnek is üzen a főhajtás a diktatórikus rendszerek áldozatainak emléke előtt. A Fidesz elnöke szombaton vett részt a holokauszt áldozataira emlékező gyertyagyújtáson a budapesti Terror Háza Múzeumban.

A holokauszt áldozatainak emléknapján mondott beszédében a politikus nagyra értékelte: Magyarország eljutott odáig, hogy emlékhelyei vannak a diktatúrák áldozatainak.

Megfogalmazása szerint a megemlékezések azt üzenik a jövőnek, hogy Magyarországon többé nem lehetnek olyan diktatórikus rendszerek, amelyek származásuk miatt ártatlan emberek életét oltják ki.

„Magyarországon fajra, korra és nemre való tekintet nélkül mindenkinek joga van a szabadságra, a biztonságra és emberi méltóságának tiszteletére, és ezt a mindenkori politikai, illetve társadalmi hatalomnak védenie kell” – jelentette ki Orbán Viktor.

A Fidesz elnökével együtt vett részt a gyertyagyújtáson Schmitt Pál európai parlamenti képviselő, a párt alelnöke és az több más politikusa. A megemlékezés résztvevői a Terror Házából a Páva utcai Holokauszt emlékközpontba mentek fejet hajtani az áldozatok emléke előtt.

Az Orbán-kormány idején vetődött fel, hogy április 16-a, az első magyarországi gettó felállításának napja holokauszt-emléknap legyen, és minden évben tartsanak megemlékezést a Parlamentben, valamint az iskolákban.

Az emléknapra 2000 januárjában Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett javaslatot. Az Országgyűlés még abban az évben nyilvánította április 16-át a holokauszt, február 25-ét pedig a kommunizmus áldozatainak emléknapjává.

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpont emlékfalánál reggeltől diákok olvassák fel az áldozatok nevét, majd este mécsest gyújtanak és elhelyezik az emlékezés köveit.

Varga László, az emlékközpont tudományos igazgatója elmondta, egy évvel ezelőtt az intézménynyitásakor hatvanezer név szerepelt az áldozatok emlékfalán, „mára ez a névsor kilencvenkétezerre bővült”. Becslése szerint az elkövetkező években összesen kétszázötvenezer áldozat nevét gyűjthetik össze folyamatos kutatómunkával.

MTI

Comments are closed.