Forrás: Magyar Rádió

A holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából szombaton több budapesti helyszínen tartottak megemlékezést; a pesti Duna-parton, a Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti szakaszon holokauszt-emlékművet avattak.

Pontosan négy héttel a német megszállás után, 1944. április 16-án Munkácson állították fel az első magyarországi gettót. Négy éve ez a fajüldözés áldozatainak emléknapja, 500 ezer zsidó és 10 ezer cigány állampolgárunkat pusztították el, nem egész egy év alatt.

A holokauszt emléknapján a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban egész nap diákok olvasták fel az áldozatok neveit, és elhelyezték az emlékezés köveit.

Az MSZP frakcióvezetője szerint a holokauszt legfontosabb tanulsága, hogy a cinikus politikai vétkekből erkölcsi és történelmi bűnök származhatnak. A szocialisták meggyőződése, hogy nem elegendő a gyász, közös felelősségvállalásra van szükség, és hogy mindenki felemelje szavát a megbélyegzés és a kirekesztés ellen – áll Lendvai Ildikó közleményében.

A Terror Háza Múzeumnál emléküknek tisztelegve gyújtott gyertyát a nyilas terror áldozatainak táblájánál Orbán Viktor és felesége, Schmitt Pál, Fónagy János és a Fidesz több vezetője.

– Örülök, hogy Magyarország eljutott oda – mondta Orbán Viktor – , hogy vannak helyek, ilyen a Terror Háza Múzeum és a Páva utcai zsinagóga is, ahol megemlékezhetünk az áldozatokról, megbecsülésünk és tiszteletünk jeléül fejet hajtunk az áldozatok emléke előtt. Egyúttal meg is erősítjük magunkban azt az elszántságot, hogy Magyarországon soha többet ne lehessenek olyan rendszerek, amelyek ártatlan emberek életét oltják ki, soha többé ne lehessenek olyan politikai rendszerek, amelyek magyar emberek között származásra való tekintettel különbséget tesznek. Mi azt szeretnénk, ha Magyarország egy olyan világ lenne a jövőben is, ahol mindenkit megillet a biztonságos élethez és a méltósághoz, az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog.

Orbán Viktor társaival a Terror Háza után a Páva utcai Emlékközpontban rótta le kegyeletét.

Elindult az Élet Menete

Budapesten elindult az Élet Menete. A Liszt Ferenc térről több százan, fáklyával a kezükben indultak a Dohány utcai zsinagógához. Az emlékezők élő láncot alkotnak, és végigvonulnak az egykori pesti gettó területén.

A késői indulás oka, hogy a kétezres menetben sok a hívő és nekik meg kellett várniuk míg besötétedik, amint ők mondják, kimegy a szombat.

A felvonulók, köztük fáklyás fiatalok végig járták a hajdani gettó utcáit, majd megálltak annak egykori kapujánál, a Dohány utcai Zsinagóga előtt. Héber gyászima és a lovári cigány miatyánk elhangzása után a belügyminiszter és Budapest főpolgármester-helyettese beszélt, aztán Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi emlékezett.

A belügyminiszter az emlékezés fontosságára figyelmeztetett. Lamperth Mónika a Dohány utcai zsinagógánál tartott beszédében úgy fogalmazott: a magyar zsidóságot ért borzalom nem csupán zsidó, hanem magyar ügy, “ezért mindannyiunk kötelessége az áldozatokra megemlékezni és az áldozatokra emlékeztetni”.

– A köztársaság belügyminisztereként megkövetem az áldozatokat és azok hozzátartozóit – tette hozzá Lamperth Mónika.

– Barátaim, egy olyan öreg ember áll előttetek, aki sok-sok ezer társával, megannyi barátjával együtt itt járkált ezeken a téreken, sárga csillaggal, de nem a megszégyenítés érzésével, mert arra gondoltunk, hogy mi azoknak vagyunk a leszármazottai, akik réges régen évezredekkel ezelőtt, akik a felebaráti szeretet törvényét hirdettük, mert a felebarát más, mint te, de ugyanaz az ember, mint te. Mi elsőnek hirdettük a felebarát mássága mellett annak szeretetét, megbecsülését, tiszteletét és segítését – mondta Schweitzer József.

A menet ezután a Duna-partra vonult, ahol a Zoltán utcával szemben, közvetlenül a partfalnál Pauer Gyulának emlékművét a 60 vascipőt a Dunába lőttek emlékére. Az avatáson Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is beszédet mondott.

– A gyűlölet cselekvése mindig a gyűlölet gondolatával és a gyűlölet szavával kezdődik és megtanultuk, hogy a szavakból és gondolatokból a gyűlölet cselekvése lesz. Ezért nem szabad megbékélni, ezért nem szabad szabadjára engedni. Megtanultuk azt is, hogy az ország és az ország kormánya nem árulhatja el polgárait, és megtanultuk azt is, hogy mi a következménye, hogyha ezt megteszi. Sajnos megtette a XX.században, megtette a zsidótörvényekkel, megtette a deportálásokkal. De bízhatunk abban, és biztosak lehetünk abban, hogy Magyarországnak nem lesz soha többet olyan kormánya, amely ne tudná, hogy hűséggel, nem pedig árulással tartozik polgáraiért, polgáraiért és az egész nemzetért – mondta Gyurcsány Ferenc.

Az Orbán-kormány idején, Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter kezdeményezésére vezették be, hogy április 16-a, az első magyarországi gettó felállításának napja, holokauszt-emléknap Magyarországon.

Bánkuti Gábor

Comments are closed.