Forrás: NOL

Hatvan pár gazdátlan vascipő emlékeztet mostantól a nyilasterror idején Dunába lőtt budapesti áldozatokra. Az új holocaust-emlékhely a pesti Duna-parton létesült, a Miniszterelnöki Hivatal melletti partszakaszon.

Avatása szombat este tíz óra körül lesz: ekkorra érkezik ide a fáklyás emlékmenet a Dohány utcai zsinagógától, ekkor mondja majd el beszédét Gyurcsány Ferenc kormányfő, utána pedig Heller Ágnes filozófus emlékezik. Vasárnap délután háromkor a budapesti keresztény egyházak egy-egy lelkésze és az izraelita hitközség rabbija mond áldást a rakparti mementónál.

Hatvan éve mintegy negyvenezer budapestit gyilkoltak a folyóba a nyilasok. Többségében zsidókat, de cigányokat, kommunistákat, az üldözötteket segítő keresztényeket, még apácákat is. Az áldozatokkal levettették a cipőjüket, kirakatták értékeiket, melyek ottmaradtak a partfalon a gyilkosok prédájául. Ezeket a női, férfi- és gyerekcipőket jeleníti meg Pauer Gyula szobrászművész öntöttvasból készült alkotása. A barnára patinázott, rozsdásodó vaslábbelik nyers erővel hatnak. Köztük lépkedve mindenki megtalálhatja jelképesen a maga cipőjét, beleképzelheti magát a tragikus történelmi helyzetbe.

Pauer Gyula és filmrendező barátja, Can Togay három éve dolgozták ki a szobor tervét, majd gyűjtésbe fogtak, hogy meg is valósítsák azt. A Nemzeti Kulturális Alap és a Miniszterelnöki Hivatal jelentős támogatása mellett legalább száz magánszemély (köztük például a családi érintettség okán Kornai Péter vállalkozó, Gödrös Frigyes filmrendező) is küldött kisebb-nagyobb összeget az emlékműre.

A holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából élőláncot szervez a fővárosban Az Élet Menete Alapítvány. A találkozó szombat este háromnegyed nyolckor lesz a Liszt Ferenc téren. A Dohány utcai zsinagóga előtt háromnegyed kilenckor Lamperth Mónika belügyminiszter, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Schiffer János főpolgármester-helyettes mond beszédet.

Szombaton egész napos rendezvényt tartanak a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. Délelőtt tíz órától este nyolcig előadásokkal, filmvetítésekkel várják az érdeklődőket.

A Pont Könyvkiadónál jelent meg, és már kapható a boltokban Katz Katalinnak a magyarországi romák holokauszttörténetével foglalkozó könyve. Az Izraelben élő szerző volt az, aki annak idején a saját megtakarított pénzével segítette a zámolyi romákat.

“Cigánymeggy, zsidócseresznye – a mai napig ezeket az elnevezéseket használják a silány, a vacak vagy a szokványostól eltérő gyümölcsök jelölésére a biológia tankönyvek. Itt lenne az ideje, hogy legalább a növényeknél használjunk más, kevésbé pejoratív jelzőket” – jegyezte meg Gerő Éva biológus, aki az egyik résztvevője volt a holokauszt-emléknap nyitányaként a budapesti Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolában a héten tartott oktatási és módszertani tanácskozásnak. A megbeszélést ünnepi esemény előzte meg: Kiss László, az ELTE nyugalmazott professzora Auschwitz túlélőjeként írt könyvének bemutatója, amelyen Magyar Bálint oktatási miniszter is megjelent. A négy évvel ezelőtt a középiskolákban bevezetett holokauszt-emléknapra kiadott könyvet a Lauder iskola több száz magyar középiskolának küldte el, hogy a pedagógusok a holokauszt történetének tanításánál felhasználhassák. (Bőhm Ágnes)

Comments are closed.