Forrás: NOL

Népszabadság Online, 2005. április 15. 13:32

Mikulás Dzurindának nem kellett volna megsértődnie és lemondania Gyurcsány Ferenccel egyeztetett találkozóját, mivel éppen ez a találkozó kínált volna alkalmat arra, hogy megkérdezze, milyen elképzelései vannak a magyar félnek a történelmi ügyek lezárásáról – írja a pozsonyi SME.

A liberális szlovák napilap az eddig ismert szlovák sajtóvéleményekkel ellenkező szemlélettel közelíti meg az utóbbi napokban ismét felvetett kérdést, a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztását törvényesítő, több kitételében máig hatályosnak tekinthető Benes-dekrétumok ügyét.

Szerdán kiszivárgott, hogy Dzurinda szlovák kormányfő lemondta Gyurcsány Ferenccel jövő hétre egyeztetett találkozóját, és tette ezt azért, mert Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára kedden egy rádióinterjúban úgy vélekedett, hogy szükséges volna, ha Szlovákia és Magyarország parlamentje és kormánya politikai értelemben megtagadná a Benes-dekrétumokat, egyszersmind lezárná az ügyet.

Ehhez azonban a szlovák fél azon hajlandóságára lenne szükség, hogy a tisztázás érdekében előbb megnyissák a kérdést. Köztudott, hogy Pozsony erre nem vállalkozik és végérvényesen lezártnak tekinti azt, mert így tudja elkerülni, hogy bocsánatot kérjen a szlovákiai magyaroktól, és legalább jelképesen kárpótolja őket, mint ahogy azt a zsidók és a kárpáti németek felé már ténylegesen megtette.

Marián Lesko, a SME cikkírója megállapítja: az elutasítással maga Dzurinda cáfolt rá a szlovák külügyminisztérium idevágó nyilatkozatára, amely kimondta, hogy a történelmileg lezárt Benes-dekrétumok ügye nem terhelheti meg az azonos szövetségekhez tartozó két ország kapcsolatait. Dzurinda ugyanis megsértődött s ezzel jelezte: igenis megterhelheti – vezeti le okfejtését a cikkíró, s rámutat: a hevesen reagáló szlovák fél figyelmét elkerülte, hogy a magyar külügyi államtitkár a politikai értelemben vett elhatárolódásról beszélt, ami egészen más szemszög, mint amilyen a volt magyar miniszterelnöké, Orbán Viktoré volt, aki a Benes-dekrétumok semmissé nyilvánítását a kezdetektől a maga súlyos jogi és vagyonjogi vonzataival együtt követelte.

Ha Dzurinda nem sértődik meg és nem mondja le a találkozót, Gyurcsánytól nyilván azt is megtudhatta volna: Budapest vajon egyfajta közös parlamenti deklaráció, vagy közös miniszterelnöki, államfői kinyilatkoztatás formájában képzeli-e el a dekrétumok kérdésének lezárását. Az ügy ilyetén való lezárása nem csak Magyarországnak, hanem Szlovákiának is kedvezne. ‘Ez olyan lépés lenne, amely a Duna túloldalán enyhítené a dekrétumok ‘semmissé nyilvánítását’ célzó lehetetlen követelést, minek következtében a Duna innenső oldalán sem beszélnének úgy a dekrétumokról, mintha a jelenkori szlovák jogrend részét alkotnák.’

A cikkíró szerint ez esetben a magyarellenes kirohanásairól ismert Ján Slota, a parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke és a legnépszerűbb szlovák politikus, az ellenzéki SMER vezetője, Robert Fico sem beszélhetne a dekrétumok érinthetetlenségéről, egyikük se hagyhatná figyelmen kívül, hogy a Benes-dekrétumok a magyarok kollektív bűnösségét valló elveket hordozzák.

A lap ironikusan megjegyzi: Slota megdicsérte a Gyurcsánnyal való találkozást elutasító Dzurindát, és azt mondta: Dzurinda végre rendes szlovákként viselkedett. Slota ‘ezzel azt mondta, hogy Dzurinda úgy viselkedett, mint az SNS elnöke’ – márpedig tudvalevő, hogy a Slota-féle politikai magatartást a szlovákiai közvélemény többsége dicstelennek tartja.

(forrás: MTI)