Forrás: Heti Válasz

Élő Anita, [email protected]

A kormány csökkentené az állami tulajdonban tartandó védett ingatlanok körét. A Fidesz szerint ezzel a nagy értékű épületek kiárusítását készítik elő.

A kormány csökkentené az állami tulajdonban tartandó védett ingatlanok körét. A Fidesz szerint ezzel a nagy értékű épületek kiárusítását készítik elő. A szakma tiltakozásával eddig csak a Várkert bazárt sikerült állami tulajdonban tartani. Három egykori török fürdő és a Nemzeti Múzeum mögötti palotanegyed eladhatóvá válna.

Nincs Budapestről szóló bedekker, amely kihagyná a török fürdőket, a Kelet legnyugatibb emlékeit, amelyek ma is ugyanazt a szerepet töltik be, mint fél évezrede. A kulturális minisztérium által hamarosan benyújtandó törvényjavaslat melléklete az 1570 körül épült Király fürdőt, a római kori gyökerekre visszanyúló Császár és a Rudas fürdőt is törölné az állami tulajdonban tartandó műemlékek közül. A vidéki elemekkel bővíteni javasolt jegyzéken a magánosítható épületek között szerepelt a Várkert bazár is, ám a szakma és Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester tiltakozása miatt a kormány elállt e szándékától. (A regiszterből törölni javasolt kastélyegyüttesekből, kúriákból, zsinagógából, királyi lovardából álló országos lista hamarosan honlapunkon olvasható.)

JÓN OSZLOPFŐ

Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke lapunknak azt mondta: az állami tulajdonban tartandó műemlékek listáján nem azért szerepelnek egyes épületegyüttesek, mert a jogalkotó a tulajdonformával szeretné megvédeni őket. A műemlékvédelmi hatóságnak enélkül is kemény jogköre van. Nem a védelem miatt indokolt tehát áttekinteni a listát, hanem abból a szempontból, hogy a hasznosításban az állam szerepet vállal-e – hangsúlyozta.

Máshogy vélekedik a kérdésről a Magyar Építészkamara elnöke, aki úgy látja, a listán minden egyedi műemléknek rajta kell maradnia. Eltér István szerint ilyen az Ybl-bazár, melynek védelmében felemelte a hangját. “A kincstárnak fogalma sincs, milyen egy jón oszlopfő” – mondta, érzékeltetve, hogy műemlékvédelmi döntéseket a bevételi szempontok nem határozhatnak meg. “Hogy mit gondol a kincstár, az számunkra közömbös. A lista összeállításánál szakmai szempontok érvényesültek” – veti ellen a hivatal vezetője. Ezzel szemben László Boglár kormányszóvivő a Magyar Nemzetnek kifejtette: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság javasolja majd egyes műemlékek levételét az állami tulajdonban tartandó ingatlanok listájáról.

A kamara elnöke szerint az állami kézben maradó védett emlékek közé kell tartoznia a török fürdőknek, csupán jegybevételekből ugyanis lehetetlen fenntartani őket. Varga Kálmán azt hangsúlyozza, hogy a három fürdő ma is önkormányzati kezelésben van, s a listáról való törlés után a főváros tulajdonába is kerülhetnek. Cselovszky Zoltán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korábbi vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy a Gellért-hegy közelében levő épületek leromlott állapotban vannak, ezért ha most szeretnék eladni őket, az olyan, mintha késztermék helyett az olcsóbb nyersanyagot akarnák értékesíteni. Előbb fel kellene őket újítani, és miután általuk Budapest újra fürdőváros lesz, lehet gondolkodni áruba bocsátásukról.

KÖRBELŐTT MÚZEUM

Hasonlóan izgalmas a Nemzeti Múzeum mögötti palotanegyed sorsa, melynek értékét növeli a Pollack Mihály tér alatt épülő mélygarázs is, amely újabb rétegek számára teheti vonzóvá a nyolcadik kerület e másik arcát. A lista készítői szinte “körbelőtték” a múzeumot. A törlendő elemek között a legszembeötlőbb az Andrássy Gyula Egyetemnek otthont adó Festetics-palota. A német tannyelvű intézetet az Orbán-kormány idején alapították, 2,5 milliárd forint állami támogatásból újították fel, a Festetics-palota tükörtermét, selyemborítású falait, kristálycsillárjait, intarziás padlóját is eredeti pompájában állították helyre.

“Miért ne kerülhetne a palota az egyetem tulajdonába?” – tette fel a kérdést Varga Kálmán. A felvetésnek nyilván az intézmény is örülne, ám a kormány még csak ráutaló magatartást sem tanúsított. Sőt, korábban a Medgyessy-kabinet idején létrehozott Habsburg Intézetet szerették volna társbérlőként a palotába helyezni. A műemlékvédelmi hivatal elnöke cáfolta, hogy privatizációs törekvések kiszolgálása zajlana. “Két dolgot kevernek állandóan: a napi politikai érdekeket és azt az értékvédő munkát, amelyet a hivatal végez. Azzal, hogy a listáról egy műemlék lekerül, a tulajdonformája nem változik, csak ennek lehetősége teremtődik meg” – nyomatékosította álláspontját Varga Kálmán.

A Magyar Rádió vezetői szintén a Heti Választól értesültek, hogy az Esterházy-palota és a kereskedelmi irodaként használatos Károlyi-palota is kikerülhet az állami körből. “A rádió új székházba szeretne költözni, már kiírták a pályázatot – mondta lapunknak Gőblyös István alelnök – ; ha a változtatás ezt kívánja segíteni, nem ellentétes a közrádió érdekeivel. Csakhogy ezek kivételesen szép ingatlanok, ha az állam helyében lennék, megtartanám őket” – adott hangot mégis meglepetésének.

A Magyar Építészkamara az egyetlen az általunk megkérdezett “lakók” közül, amely tudott a listáról. “A kamarával valóban egyeztettek, és mi azt mondtuk: nem” – összegezte a történteket Eltér István. Almásy gróf velencei stílusú palazzóját az ötvenes évek óta kizárólag az építészszervezetek használják, “Rákosi elvtárs örökös használatba adta nekünk – ironizál az elnök – , a Magyar Mérnök- és Építészegylet tulajdonában lévő másik épületet ugyanis korábban államosították”.

ERŐS LOBBISTÁK

A listáról való törlés két dolgot jelenthet: “Az építészszakmát ma is olyan fontosnak tartják, hogy a tulajdonunkba adják az Almásy-palotát, vagy el akarják adni valakinek, aki lakóházként fogja használni.” Varga Kálmán szerint az építészszervezeteknek lehetne adni az épületet. A javaslat már a közigazgatási egyeztetés szakaszában van, ám egy ilyen gesztusnak még a lehetőségét sem vetették fel.

“Összehangolt támadás zajlik az örökségvédelem ellen, műemlékvédelmi osztályok szűntek meg, lefaragták a költségvetést, és most felélik a nemzeti örökségünket” – állítja Halász János, a Fidesz képviselője. “Ha igazak lennének a kormányzat kiszolgálásáról szóló vádak, akkor mivel magyarázható, hogy a kormánykoalíció pártjai által irányított Erzsébetvárosban a volt pesti zsidónegyed bontási terveit megakadályozta a hivatal?” – fogalmaz Varga Kálmán.

Halász János szerint a törvény elfogadása után elő lehetne készíteni az eladásokat, s 2006 elején pénzzé tehetnék az ingatlanok egy részét. Mindezt nehezítheti, hogy olyan ingatlanokról van szó, amelyekben többnyire bérlők is vannak. Pollack Mihály egykori Nádor utcai házában például a Független Rendőrszakszervezet és az Igazságügyi Minisztérium több főosztálya, de az Andrássy Egyetem mögött is erős “lobbista” – vagyis a német állam – áll.

“Nem attól függ az erőnk, hogy ki a tulajdonos. Sőt ha magántulajdonban van egy épület, tisztább a helyzet, mint ha több használója van a műemléknek” – állítja Varga Kálmán. A kamara viszont nem lát biztosítékot arra, hogy a privatizációs szerződéseket tíz év múlva is betartsák. “Hol leszünk már mi, hivatalnokok tíz év múlva? Feledésbe merülnek a szerződések, egyébként sincsenek garanciális elemek” – fogalmazott Eltér István.

A törvénymódosítás áprilisban a kormány elé kerül, még a tavasszal elfogadhatja a parlament, s 2006 januárjában lépne hatályba. Kérdésünkre, hogy mi történne, ha ezután a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság mégis értékesíteni akarná az ingatlanokat, Varga Kálmán azt felelte: ennek nem volna akadálya.

Comments are closed.