Régóta készül a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum a hazai történelmi egyházak szakrális kincseinek bemutatására, azzal a nemes céllal, hogy történelmi, kulturális egységben ábrázolja azok szellemi gyökereit, erôt adó emlékeit. Ilyen közös bemutatásra eddig alig volt példa. A magyarországi zsidóság, a katolikus, a református, az evangélikus egyház, a szerb ortodoxia és a görög katolikusok elhoztak istentiszteleti tárgyakat, ruhákat, írásos emlékeket, dokumentumokat. A kiállítás fôcíme: „Ezer évünk történelmi egyházai” már magában is jelzi az örvendetes új szemléletet, hiszen régebben csak a nagyobb keresztény felekezeteket nevezték és tartottam történelmi egyházaknak.
Az izraelita vallás csak 1895-ben, majd három évtizeddel a kiegyezéskor elfogadott egyenjogúság után lett törvényesen bevett felekezet, de a jogfosztó rendelkezések bevezetése után ezt a törvényt hivatalosan is visszavonták. Ami utána következet, azt jobb ezen a szép napon nem említeni!
A bemutató jelmondata egy szép bibliai, mózesi idézet: „Tartsd meg parancsait, …hogy sokáig maradhass azon a földön amelyet az Úr, a te Istened majd néked ad.” A szakrális kiállítás a közelmúltban nyílt meg a múzeum nemrég felújított dísztermében. Czoma László múzeumigazgató üdvözölte a szép számmal megjelenteket, köztük Zoltai Gusztáv üv. igazgatót, köszönetet mondva az egyházaknak az átengedett tárgyakért, méltatta a kiállítás létrehozóinak, elsôsorban H. Kolba Juditnak eredményes munkáját, majd az énekkar különbözô felekezetek egyházzenei darabjaiból adott elô néhány szemelvényt.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg a kiállítást. Beszédében hangsúlyozta a különbözô vallási tanításokban foglalt értékeket, a magyar hagyományok toleráns, befogadó jellegét, amelyekre napjainkban is szükség van. Ezután a jelenlevôk megtekinthették a hat nagy szekrényben húsz tárlóval elhelyezett kiállítást, amely az egyes vallások jellegzetes kegytárgyait csoportosította háromnyelvű (magyar, angol, német) feliratokkal. Minden vallás egy szekrényt kapott, híveinek számára való tekintet nélkül.
Sokan nézegették érdeklôdve a zsidó vallás jellemzô tárgyait, amelyek a Zsidó Múzeum gyűjteményébôl származtak. Voltak itt zsinagógái tárgyak, szép tóraruha a hozzá tartozó ezüstdíszekkel, de persely is, valamint a vallás otthoni gyakorlásának kedves kellékei, mint a gyertyatartó és a szédertál, amelyeknek nagy szerepe van a zsidó családok életében.
Szerencsére idôben elkészült a kiállítást bemutató kiadvány, amely három nyelven közli a tudnivalókat és gyönyörű, színes képeken a kiállított tárgyakat. Sajnos tömör történeti anyagába néhány tévedés került, pl. a vallásszabadságot Európában elôször deklaráló tordai országgyűlés évszáma (1567-ben volt, nem 1557-ben!) vagy a szécsényi országgyűlés dátuma.
Hit és türelem egysége teszi maradandóvá ennek a szép kiállításnak messze hangzó és örök érvényű üzenetét!
Róbert Péter