‘Soha semmilyen taggyűlésen nem vettem részt, sem miniszterelnök koromban, sem azóta’ – jelentette ki Orbán Viktor korábban, az Élet és Irodalom (ÉS) című hetilapban megjelent tényfeltáró cikk és jegyzőkönyvrészletek megjelenését követően. A Fidesz ezt követően kikérte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cégbíróságtól a Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft-nek eddigi összes, kilenc taggyűlési jegyzőkönyvét. A párt ezzel kívánta igazolni, hogy Orbán nem vett részt a vállalkozás egyetlen taggyűlésén sem, hiszen a volt miniszterelnök a cégbíróságon lévő iratok egyikében sem szerepel. Duda Attila ügyvéd, a kft. volt tagja a Magyar Nemzetnek ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: ‘az a jegyzőkönyv tekinthető hitelesnek, ami bekerült a cégbíróságra’.
Jogászok – köztük a lapunknak nyilatkozó Szőgyényi József ügyvéd szerint is – azonban az érvényes jog szerint csak azokat a taggyűlési jegyzőkönyveket kell a cégbíróságra beadni, amelyek valamilyen módosító határozatokat is tartalmaznak. Ilymódon számos más jegyzőkönyv is készülhet, a hitelességükért mindig azok ellenjegyzői felelnek. Wéber Edina, a Fővárosi Bíróság sajtófelelőse ezzel kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott: egy jegyzőkönyvnek nincs előírt formai követelménye.
Mint arról lapunk már beszámolt, az ÉS által idézett jegyzőkönyveket állítólag a már említett Duda Attila jegyezte ügyvédként. Duda az idézett iratokról úgy nyilatkozott: összehasonlította a megjelent részleteket a birtokában lévő hivatalos iratokkal. ‘Semmi közük nincs egymáshoz, az idézett részekben egyáltalán nem egyeznek… Csak arra tudok gondolni, hogy a hivatalos jegyzőkönyv anyagát valamilyen okból kiegészítették, megmásították, illetve apokrif részeket illesztettek hozzájuk’ – jelentette ki Duda.
Szőgyényi József ügyvéd szerint az ÉS által idézett jegyzőköny hitelességét az azon szereplő aláírás hitelessége adja. Szőgyényi a Népszavának azt mondta: egy későbbi (például rágalmazás miatt indított) bírósági eljárásban írásszakértői véleményt kérhetnek az irat hitelességének tisztázására, már amennyiben az azon szereplő állítólagos aláírást az érintett hamisnak mondja. Kérdés, hogy az adott taggyűléseken vettek-e fel jelenléti ívet, ez ugyanis egyértelműbben bizonyíthatja a volt miniszterelnök esetleges szerepét. Szőgyényi szerint azonban a jelenléti ív felvétele nem kötelező, az csak erősíthet ilyen esetben.
Ismert, a Fidesz egyelőre nem indított pert a hetilap ellen, az első cikk helyreigazítási határidejéből pedig már ki is csúsztak. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője azt mondta: mindenképpen jogi elégtételt vesznek, de az még nem dőlt el, hogy milyen formában.
Szőgyényi József szerint a párt, illetve Orbán Viktor a kifogásolt cikkek megjelenése után tizenöt napon belül helyreigazítás közzétételét kérheti, amelyet ha a lap nyolc napon belül nem közöl, sajtóhelyreigazítási pert indíthat a médium ellen. Személyiségi jogi per esetén a határidő harminc nap, ezesetben bocsánatot és pénzbeli kártérítést is kérhetnek. Egy megnyert helyreigazítási per kétségtelenül előnyt jelenthet egy későbbi személyiségi jogi eljárás során – az okozott kár mértéke és a tényállítás valódisága azonban itt is igazolandó. Rágalmazási eljárás indítása esetén – ezt is kilátásba helyezte a Fidesz – akár szabadságvesztéssel is büntethető a rágalmazó személye. Utóbbi eljárásban is sor kerülhet valóságbizonyításra, bár ezügyben régóta jogértelmezési vita folyik szakmai körben.
Bár eleddig Orbán Viktor nem indított helyreigazítási eljárást az ÉS ellen, utóbbi gyakorlat nem áll tőle távol. 2002 végén például a Magyar Hírlap és a Vasárnapi Blikk, valamint a tv2 ellen indított pert, amiért – a bíróság szerint – saját és felesége vagyoni helyzetével kapcsolatban valótlan hírek jelentek meg a médiumokban. Lapunk ellen is indítottak már helyreigazítási pert: egyik azon cikkünket követően, amelyben Áder János és Orbán esetleges konfliktusáról írtunk, szinte azonnal helyreigazítási kérelemmel éltek. Ugyanígy pereskedett a Magyar Hírlappal tavaly januárban is, amikoris a bíróság jogerős ítélete szerint a lap azt a hamis látszatot keltette, hogy az úgynevezett Tiszti Kaszinó eladásának felhasználását a politikus személyes meggazdagodására használta volna fel. Nemcsak lapok, politikusok ellen is gyakran indított pert a Fidesz elnöke. Legutóbb Juhász Ferenc honvédelmi miniszter ellen nyert, aki a bíróság döntése szerint megsértette Orbán jóhírnevét, amikor egy rádióban az alábbi kijelentést tette: ‘Medgyessyt azért fogadja Bush elnök, mert reményét látja annak, hogy nem egy antiszemita kormányfővel áll szemben…’, mert ezzel azt a hamis látszatot keltette, hogy a felperes antiszemita politikus. Orbán azonban nem minden esetben távozik győztesen a bíróságról. Legutóbb Juszt László ellen vesztett személyiségi jogi pert, amikor a volt miniszterelnök azt mondta a riporterről egy interjúban: ilyen embernek nincs helye a médiában. Orbánnak nyilvánosan kellett bocsánatot kérnie.
Népszava Online