Zalán Eszter, 2005. március 30. 00:00
Az elmúlt hetek fejleményei ellenére sem vagyok optimista, vagy lelkes az izraeli-palesztin rendezést illetően – mondta a minap újságíróknak Juvan Stejnic, a knesszet külügyi és védelmi bizottságának elnöke.
A filozófiaprofesszorból lett politikus szerint nagy pozitívum, hogy kisebb a terrorizmus mértéke, kevesebb a halott, bár Abu Mazen (Mahmud Abbasz palesztin elnök) sosem ítélte el erkölcsileg a terrorizmust. Első magyarországi útján a politikus azt az izraeli érvet hangsúlyozta, mely szerint a sarm-es-sejki megállapodás és az útiterv-rendezési folyamat ellenére Abbasz nemhogy nem szereli le a terrorista szervezetek infrastruktúráját, hanem ráadásul támogatja a Hamasz indulását a parlamenti választásokon. Stejnic szerint ez megnyitja az utat annak, hogy a Hamasz a Hezbollahhoz hasonló szervezetté nője ki magát: mely képviselettel rendelkezik a parlamentben, de nem adja fel az erőszak alkalmazását.
Ennek szellemében Izrael egyre közelebb kerül az egyoldalú „elszakadás” végrehajtásához: az az megvalósulni látszik Ariel Saron kormányfő kivonulási terve.
A Likud párti politikus, aki negyvenhat évesen a legbefolyásosabb parlamenti bizottságot vezeti, kiemelte: a palesztin menekültek visszatéréséhez lehetetlen hozzájárulni, hiszen akkor a zsidó állam megszűnik zsidónak lenni. – Aki a menekültek visszatéréséről beszél, az rejtve Izrael elpusztításáról beszél – hangsúlyozta. II. Abdalláh jordániai király mérsékeltebb javaslata kapcsán – melyet az Arab Liga elutasított – Stejnic elmondta: ellentétben Egyiptommal, Jordánia mindent megtett a palesztin területekre való fegyvercsempészet leállításáért.
Elégedettek vagyunk, hogy Magyarország elkötelezett a Hezbollah terrorista szervezetté nyilvánításának ügyében, de azt várjuk magyar barátainktól, hogy azzá is nyilvánítsák ezt a Libanon számára is veszélyes csoportot – mondta Stejnic a Népszabadság kérdésére. Hozzátette, hogy egy ilyen döntés összhangban lenne a magyar külpolitikával és a terrorizmus elleni háborúval.
Iránnal kapcsolatban Stejnic kifejtette: az iráni atomprogram globális fenyegetést jelent, így valószínűtlen az az „elvárás”, hogy Izrael adja meg a választ Teherán kihívására – ahogy tette azt Irak esetében 1981-ben, amikor Izrael lerombolta Szaddám Huszein atomreaktorát.