Forrás: Népszava

Az újkori történelmünk e legsötétebb napján – a kör bezárult. A fasizmussal kollaboráló Horthy-Magyarország végzete beteljesült. Mélységes tudatlanság vagy elvakultság kell ahhoz, hogy bárki azt higgye, a szégyen napja – hazánk német náci megszállása – sorscsapásként előzmény nélkül zúdult szerencsétlen hazánkra. Legkésőbb 1938-tól a tragédiába torkolló folyamat már nyilvánvaló volt. 1939-ben Magyarország csatlakozott az antikomintern-paktumhoz, 1940 novemberében – megelőzve a térség más tekintélyuralmi rendszerét -, elsőnek csatlakozik a már katonai konzekvenciákkal járó német-olasz-japán tengely-paktumhoz. A három, a nürnbergi törvényeket másoló zsidótörvény (1938. XV. törv. 1939. IV. törv., 1941. XV. törv.

) végképp lezüllesztette a magyar uralkodó politikai elitet, szégyenletes mivoltával megalázta az országot és a nácizmus elleni egységes nemzeti ellenállásnak minden lehetőségét kizárta. Teleki Pál elkésett és gyenge próbálkozásai annak ellenére, hogy (az egyébként hívő katolikus létére elkötelezett antiszemita) végső kétségbeesésében öngyilkosságával próbál politikai fordulatot kikényszeriteni, nem tudta feltartóztatni a tragédiát. A nyomába lépő Bárdossy László minden német kényszer nélkül Horthyval egyetértésben üzen hadat 1941. június 27-én a Szovjetuniónak, december 6-án fogadja a Brit birodalom hadüzenetét, december 12-én pedig hadat üzen az Egyesült Államoknak. Így öt hónap alatt a Szovjetunión kívül az egész demokratikus keresztény nyugati világgal is hadba áll Magyarország. Az őrült reviziós vágyakat dédelgető magyar politikai elit még 1944-ben sem szembesült saját ostobaságával, nemzetgyilkos politikájával, s a legkisebb ellenállást sem tanúsítja a német megszállással szemben. Nem azt vetjük szemükre, hogy nem próbálták meg a valóban reménytelen fegyveres ellenállást, hanem azt, hogy ország újabb 100 ezernyi szerencsétlen magyar katona frontra küldéséével és 500 ezer zsidó származású polgártársunk halálba deportálásával szemben a legkisebb passzív ellenállást sem tanúsítja, sőt, a teljes magyar közigazgatás – tisztelet a csekély számú kivételnek – készségesen együttműködik a megszállókkal.

Uralkodó osztályának fanatizmusa, bornirtsága és hazafiatlansága miatt rettenetes árat fizetett a nemzet. Nekünk, egy békés kor magyarjainak a demokratikus köztársaság polgárainak sohasem szabad sem elfelejteni, sem megbocsájtani azt, hogy mit tett velünk a világ legaljasabb politikai rendszere és hogyan árulták el az országot saját hitvány vezetői.

Szász István