Forrás: Magyar Hírlap

Két éve, életében először saját ügyében pert indított Ádám György. A jogászprofesszor ifjabb Hegedűs Lóránt cikke miatt nyújtott be személyiségi jogi keresetet. Az írásban a szerző a zsidók kirekesztéséről értekezik, ezért a felperes azt kérte, hogy a kirekesztéstől – ha formálisan is – védje meg az állam. A jogerős ítélet szerint azonban egy kisebbség elleni diszkriminatív támadás esetén nem kérhet személyiségi jogvédelmet a csoport nem nevesített tagja, nincs joga megvédeni magát és a csoportot sem. A képtelen helyzet csúcsa: a bíróság egy toalettpapír névvitájában hozott döntésére hivatkozva utasította el a keresetet.

Az SZDSZ par­la­men­ti kép­vi­se­lői 2001 de­cem­be­ré­ben je­lez­ték, a gyű­lö­let­be­széd mér­ge­ző, de if­jabb He­ge­dűs Ló­ránt (kis ké­pün­kön) ese­te mu­tat­ja, az el­len­szert több mint há­rom év alatt sem si­ke­rült meg­ta­lál­ni

.A 84 éves Ádám György kései perlési kedvét a múlt felidézése hozta meg, egyszer már átélte a kirekesztést: testvéreit a vészkorszakban meggyilkolták, ő a kőszegi haláltáborból szökött meg. A jogászprofesszor azonban csak első fokon nyerte meg perét, utána másodfokon veszített, majd a Legfelsőbb Bíróság is elutasította felülvizsgálati kérelmét, mondván a cikkben személyesen nem érintett.

Az ítéletekben Ádám György szerint a bírák antiszemitizmusa jött elő. A professzor nemrégen adta be utolsó jogi lehetőségként azt a fellebbezést, amellyel az elutasított perújítási kérelmét szeretné elfogadtatni. A bírósággal ellentétben továbbra is állítja, joga van perelni, hiszen az tény- és nem jogkérdés, hogy Hegedűs cikkéből nagyon sokan úgy vélhetik, a szerző ellenük is gyűlöletre uszít.

első fokú ítélet – 2003. július

A MIÉP XVI. kerületi lapjában, az Ébresztőben megjelent cikkben Mohay György bíró szerint ifjabb Hegedűs Lóránt megsértette Ádám György személyiségi jogait, a „rekeszd ki őket, mert ha nem, ők rekesztenek ki téged” felszólítás a zsidókra vonatkozik. A gyülöletkeltés a bíróság szerint minden, mások által zsidónak tartott személy ellen, így a felperes ellen is irányul. Az indokolás szerint a közvetlen, személyes érintettség nem jelenti az adott személy név szerinti megjelölését. Az ilyen szűkítő értelmezés a bíró szerint méltánytalan lenne, mivel számos módja van annak, hogy valaki a konkrét személy megnevezése nélkül is másra kedvezőtlen kijelentéseket tegyen. Elegendő, ha az adott személy valamely lényegi jellemzője felismerhető, és azt mások is felismerik. Az, hogy valaki zsidó, a személyiségének olyan lényegi része, amelynek felismerése megalapozza az érintettséget. Ha a közösség tagjai sérelmet szenvednek, akkor ez mindannyiukat érinti, tehát bármelyikük jogosult keresetet indítani. A zsidóság mint fogalom nem létezik, konkrét személyek alkotják. A csoportra vonatkoztatott kijelentések a tagjaira is vonatkoznak. A közösség diszkriminációja mindig a konkrét személyekre nézve járt következményekkel (erre szolgálnak példaként a zsidótörvények). A közösség minden tagjának meg kell adni a lehetőséget, hogy védekezzen a megkülönböztetés ellen.

Az alperes fellebbezése szerint Ádám György nem érintett, nem is állítja, hogy zsidó. A professzor válasza: „Engem hatéves koromtól mindenki zsidónak tartott, az, hogy materialista vagyok, eddig senkit sem érdekelt. Csak az számít, hogy mások minek tartanak. Ugyanolyan kirekesztésre uszít a cikk, mint amelyhez hasonló kirekesztés következtében meggyilkolták legközelebbi hozátartozóimat.” Ádám György szerint a Keresztyén magyar állam címmel írt Hegedűs-cikk az ezeréves kirekesztő hagyomány része. A professzor szerint már I. László idején, 1091-ben zsidókat sújtó rendelkezések születtek, és az 1222-ben kiadott Aranybullában is az állt, hogy a zsidók nem lehettek pénzverők, adóhivatalnokok, közhivatalt nem viselhettek.

másodfokú, jogerős ítélet

– 2004. február

A Fővárosi Bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította. A bíróság az ügy lényegéről nem is döntött, csak azzal foglalkozott, hogy perelhet-e a felperes. Személyhez fűződő jogokat a törvény szerint csak személyesen lehet érvényesíteni. A bíróság szerint a kereset akkor lehet megalapozott, ha a sértettet megnevezik vagy más módon felismerhető az írásban, de ebben az ügyben a felperes érintettsége nem jutott az olvasók tudomására. A szokásoktól eltérően a bíróság úgynevezett nehezen megválaszolható kérdéseket is feltett: Mi alapján tekinthető valaki egy társadalmi csoport tagjának? Szükséges az, hogy a felperes a csoport tagjának vallja magát, vagy az a döntő, hogy mások a csoport tagjának tekintik? Mely csoportok méltók a személyiségi jogi védelemre és melyek nem? Az akár több millió tagot számláló csoportok tagjainak külön-külön biztosított, tömeges perlési lehetőség nem hiúsítaná-e meg a személyhez fűződő jogvédelem célját?

felülvizsgálati kérelem

– 2004. március

„Az alperes a kirekesztésre uszító részekkel személyemhez fűződő jogaimat sértette meg – érvelt Ádám György a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott felülvizsgálati kérelmében. – Rólam több százan tudják, hogy zsidó vagyok. Amikor meghozták a numerus clausust, nem vettek fel az egyetemre, de nem nézték, hogy Ádám György neve szerepel-e az iraton. Elrendelték, hogy elvisznek munkaszolgálatra, de nem vizsgálták, hogy Ádám György neve szerepel-e az írásban, és akkor sem, amikor Szálasi elrendelte a zsidók megsemmisítő táborba vitelét. Most a legkisebb formális védelmet kérem az államtól, az ezeréves jogfolytonosságra hivatkozó keresztyén pap a zsidók kirekesztésére uszít, de az írás értékelésénél a másodfokú bíróság szerint nem bizonyítottam, hogy rám is vonatkozik. Nincs kereshetőségi jogom, nem perelhetek? Nekem csak megtalálhatósági kötelezettségem van? Én már nem is kérhetem a kirekesztésemre irányuló uszítás ellen a Magyar Köztársaságtól a lehető legcsekélyebb védelmet sem? Semmiféle jogom sincs, hogy védekezzek a kirekesztés ellen?”

a felülvizsgálati kérelem

elutasítása – 2004. május

Mészáros Mátyás bíró indokolása szerint a másodfokú ítélet helyes, a felperes közvetlen érintettsége nem állapítható meg, így nem érte olyan jogsérelem, amely miatt személyiségvédelmi igényt nyújthatott volna be. A személyiségi jogvédelem csak akkor érvényesíthető, amikor a jogsérelem valamely konkrét személlyel kacsolatba hozható. A bíró szerint a cikk olyannyira általánosított, hogy kizárta a megjelölt közösség bármely tagjának felismerhetőségét. A bíró egy korábbi, saját ítéletére is hivatkozott: a perben a felperes amiatt perelt, mert egy toalettpapírnak az ő nevével megegyező Nárcisz terméknevet adott egy cég. A bíró szerint a név azonban nem sajátítható ki, bárki használhatja, ezzel nem sérti az ilyen nevű személyiség jogait.

perújítási kérelem – 2004. július

„A törvényben nincs szó a közvetlen érintettségről – érvelt Ádám György a perújítási kérelmében -, csak az a feltétel, hogy a személyhez fűződő jogokat személyesen lehet érényesíteni. Milyen érintettséget kell bizonyítani? A vécépapír gyártójának pere az egyetlen legfelsőbb bírósági elvi döntés, amelyre hivatkozva elutasították keresetemet. Ezt összevetni az én halálig tartó és ténylegesen megtörtént tragédiámmal, végtelenül ízléstelen.”

A perújítási kérelmet elutasították 2004. decemberben. Az ügyvéd 2005. januárban fellebbezett a határozat ellen.

Ádám professzor szerint a magyar igazságszolgáltatásban a mai napig uralkodik a keresztény magyar állam ezeréves jogfolytonossága, s ez markáns antiszemitizmusban is megnyilvánul. Az ilyen bírósági határozatok biztatást adnak a szélsőjobboldalnak, és e hatás alól – ha netán tudat alatt is – a bírók sem tudják kivonni magukat. Az ügyvéd azt bizonyítja, hogy vannak olyan személyek, akik ha elolvassák Hegedűs kiáltványát, azonnal rá is gondolnak, és felismerik mint zsidót.

Az ügyvéd állítja, ha végigjárta a haláltábort, és most megint a haláltáborral uszítanak, akkor ő személyesen érintett. „A Legfelsőbb Bíróság megsértette a személyes jogaimat – mondta -, mivel egész életem tragédiáját a vécépapírhoz hasonlította.”

Nagy V. Rita

Comments are closed.