Forrás: NOL

Spiegelman egere a metróban

N. Kósa Judit, 2005. március 5. 00:00

A mosóporreklám helyén a kettes és a hármas metróvonal negyvenhat szerelvényében a Maus kockái láthatók Kép: Domaniczky Tivadar Első látásra csak a tisztaságával tűnt ki a többi közül az a metrószerelvény, amelyben péntek délelőtt Bozóki András kulturális miniszter megnyitotta a Maus című képregényből rendezett „utazó” tárlatot.

A kinti ítéletidő, a behordott latyak és az ülésekre is felkapaszkodó fotóriporterek együttműködésével ez a feltűnő tisztaság aztán néhány perc alatt alábbhagyott. Így a Stadionok metrómegállóban álló szerelvény már csak két dologban különbözött a többitől: hogy nem mozdult, és hogy a falain a megszokott csiricsáré reklámokat kinagyított képregénykockák helyettesítették.

Január 27-én, az auschwitzi megsemmisítő tábor felszabadulásának hatvanadik évfordulóján mutatták be Magyarországon Art Spiegelman Maus című, eredetileg két kötetben – 1986-ban és 1991-ben – kiadott képregényét. A klasszikus cartoon eszközeit használó könyvekben a művész a szülei életét beszéli el: az 1930-as évektől deportálásukig eltelt éveket, majd az Auschwitzban töltött időt, egészen a felszabadulásig. Bozóki András a megnyitón úgy fogalmazott: a tárlat „nagyon hasonlít Kertész Imre Sorstalanság című regényének kifejezésmódjára: arra a gondolatra, hogy a rossz banálisan jelentkezik életünkben. A Spiegelman képregény azért lehet szokatlan, formabontó, mert mondanivalójának belső formája túllép a művészi kiállítások szokásos külső formáin. A képregény könnyű műfaj, tele irreális lényeket ábrázoló gyermeteg rajzokkal és mesebeli szörnyekkel. Ennek a képregénynek az irrealitása maga a valóság, hiszen olyan szörnyűség, amilyen a holokauszt, ugye nem lehetséges? – de mégis lehetséges volt”.

A kiválasztott regényrészletek mellett egy-egy plakáton magáról a Mausról is olvashatnak az utazók.

Negyvenhat szerelvényben láthatják egy hónapon át a kettes és a hármas metró utasai a Mausból kiválasztott tizenöt kockát. Ezekben a kocsikban a megszokott mosóporreklámok helyett az európai zsidó közösség hatvan-hetven évvel ezelőtti, szívszorító mindennapjaival szembesülhet az utazóközönség. A furcsa állatfigurák, az egerek, macskák, disznók és kutyák az emberi viselkedés kiszámíthatatlanságából adnak történelmi leckét. A kiválasztott regényrészletek mellett egy-egy plakáton – amelyek ugyancsak a kockák fekete-fehér-vörös színvilágát idézik – magáról a Mausról is olvashatnak az utazók.

A képregénykiállítás nem az első művészeti-figyelemfelhívó akció a pesti metróban. A Metró Galériát a Média a Jövőért! Alapítvány és a Promix-Plus Rt. médiaüzletága hozta létre azzal a céllal, hogy a hagyományos reklámfelületeken közérdekű témák is helyet kaphassanak. Csaknem egy évvel ezelőtt száznál több kortárs költő és képzőművész alkotásait állították ki a kocsikban, nemrégiben pedig környezetvédelmi fotósorozatnak adott helyet a Metró Galéria. A szervezők úgy számolnak: egy hónap alatt akár egymilliónyian is láthatják majd a Maus részleteit.

A kiállítás nem titkolt célja, hogy felhívja a budapestiek figyelmét a ferencvárosi Páva utcában tavaly áprilisban megnyitott Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény létére és küldetésére. Az egykori zsinagógában, valamint a mellette felépített modern együttesben kialakított emlékközpont májusig ad otthont az Auschwitz-album fotóiból és korabeli mozgófilm-részletekből rendezett kiállításnak. Az SS-fényképészek által fotografált, a kárpátaljai deportáltak életének utolsó óráit kíméletlen pontossággal dokumentáló képsorozat az auschwitzi rámpától a gázkamráig követi nyomon az idekerült férfiak és nők, öregek és gyerekek sorsát. Ezek a tűéles fényképek sajátosan ellenpontozzák a Maus képregényfiguráinak groteszkségét; a történet azonban szóról szóra ugyanaz.

A képregénykockákat magyarázó plakátokról kiderül, hogy a látogatók, pontosabban az utazók véleményére is kíváncsiak a holocaust emlékközpont munkatársai. Mint a metrókocsikban olvasható, a véleményeket és a hozzászólásokat a „szerintem@hdke.hu” címre várják. Az intézmény még januárban fórumot indított saját honlapján, ahol az idén megnyitni tervezett állandó kiállítás ugyanott közzétett történeti forgatókönyvéhez várnak hozzászólásokat. A honlap gazdái azt is világossá tették, nemcsak moderálják a beérkező véleményeket – magyarán kiszűrik a gyűlöletkeltő, a közismert történelmi tényeknek ellentmondó szövegeket -, hanem csak teljes névvel megjelölt hozzászólásoknak adnak teret.

A fórumot meglátogatva bárki láthatja: mindmáig három hozzászólás került fel a honlapra.

Népszabadság Rt. * Impresszum * Hirdetési lehetőségek * Előfizetés * Regisztráció * Hírlevél * Adatvedelem * Akciók * Lap tetejére * ©