Forrás: Magyar HírlapAz egyházaknál a gyónás nem volt teljes

Főként a fenyegetések hatására vállalták az együttműködést a hit emberei

Büntetőeljárást indít egy katolikus pap, amiért a neve szerepel a szombaton nyilvánosságra került állítólagos ügynöklistán. Az egyházaknak a volt állambiztonsággal való együttműködéséről máig vita folyik, az biztos, hogy az akkori szervek jelentős pressziót gyakoroltak a papokra, nem is eredménytelenül. A lista tegnap a parlamentben is téma volt.

Büntetőeljárás megindítását kérte hétfőn Kiss-Rigó László címzetes katolikus püspök amiatt, mert neve megjelent a hét végén napvilágot látott ügynöklistán – áll a távirati irodához eljuttatott közleményben. Kiss-Rigó László kijelentette, hogy soha semmilyen ügynöki tevékenységet nem folytatott, erre soha nem is kérte senki. Bába Iván volt fideszes képviselő, a Hungária Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja 1998-ban elvégzett átvilágításának jegyzőkönyvével igyekezett bizonyítani, hogy alaptalanul került fel az internetes listára.

Egyházi érintettség

A Szakértő 90 listáján ötven egyházi személy neve szerepelt, köztük ma is szolgálóké. Lapunknak Gyulai Endre püspök és Seregély István érsek tagadta, hogy beszervezték volna. A református egyházban 1990-ben minden akkor hivatalban lévő egyházi vezető lemondott pozíciójáról. Két éve a zsinat az önkéntes átvilágítás mellett foglalt állást. Arról nincs kimutatás, hogy ezzel hányan éltek. Az érintettség nyilvánosságra hozását az egyház jelenlegi vezetése nem kérte. “A rendszerváltáskor az evangélikus egyházban heves vita volt arról, mi történjen a beépített lelkészekkel. Végül arra jutottak, hogy védeni kell a lelkészek tisztességét, és az esetleges tevékenységük nyilvánosságra hozását rájuk kell bízni” – mondta Frenkl Róbert, az evangélikus egyház országos felügyelője. Az egyház vezetői ugyanakkor elismerték, a múlt feldolgozásában nem volt katarzis, és a kibeszélés hiányzik az egyházban.

Fél év a beépüléshez

Donáth László evangélikus lelkész szerint a szolgálatok “nagyon aktívak” voltak. “Amikor 1986-ban csoportot szerveztünk néhány egyházi barátommal, fél év kellett, hogy beépüljön közénk valaki. Az illető ma is ott ül a parlamentben, nem a szocialista frakcióban” – mondta a képviselő, aki nem akarta megnevezni a kérdéses személyt. “Ha a törvény kötelezi az egyházi személyek átvilágítását, annak eleget teszünk” – mondta Heisler András, a Mazsihisz elnöke. – A rendszerváltáskor a hitközség teljes vezetősége kicserélődött” – tette hozzá. Kovács András szociológus szerint a kommunista, szocialista elképzelés szerint a zsidókérdés egyetlen megoldása a zsidók teljes beolvadása volt a társadalomba. A háborút túlélő zsidóság jelentős része fordult a cionizmus felé, de ezt az akkori politika elfogadhatatlannak tartotta. A hatvanas-hetvenes években a hitközség két egymást követő elnökét, Sós Endrét és Siefert Gézát a politikai rendőrség Sipos és Sárosi fedőnéven beszervezte.

Mindenről értesültek

Balogh Margit történész szerint a politikai rendőrség kebelében, az Államvédelmi Osztály III. alosztályaként, 1946 tavaszán Rákosi Mátyás utasítására megalakult az egyházpolitikai csoport, amely egyrészt tovább gyűjtötte a nyilvánosan megszerezhető dokumentumokat, beszédeket és cikkeket, másrészt operatív úton titkos adatgyűjtésbe kezdett. A bizalmas püspökkari értekezleteknek nemcsak a jegyzőkönyvei, hanem a jegyzőkönyvben nem rögzített beszélgetések is az államvédelemnél kötöttek ki. Ez a történész szerint arra utal, hogy a politikai rendőrség a püspöki karon belül is talált megfelelő partnert, aki lehetőleg még aznap beszámolt a történtekről. Ez a gyakorlat az évtizedek alatt részleteiben változhatott, de lényegében nem módosult.

az állam áldásával

Az Állami Egyházügyi Hivatal hozzájárulása kellett a magasabb egyházi tisztségekre való kinevezésekhez, felmentéshez, nyugdíjazáshoz, előléptetéshez. Így a kisebb vidéki plébánosi és kápláni állások kivételével szinte minden papi állás betöltését állami hozzájárulástól tették függővé. Így érték el, hogy előbb-utóbb olyan hierarchia jött létre, amely együttműködött a szocialista állammal – mondta Balogh Margit.

Zsarolásos beszervezés

A beszervezettek közt akadt, aki a rendszer iránti belső meggyőződésből vállalta, de többségüket megzsarolták, netán fizikailag bántalmazták. A legkedveltebb zsarolási eszköz egy esetleges nőügy vagy épp homoszexualitás, gazdasági bűncselekmény, vagy éppenséggel egy “összeesküvésben” való részvétel vádja lehetett.

MH-összeállítás

©

Comments are closed.