Forrás: MNO

Bezárás | Nyomtatás

Berlinben sem tetszik a Sorstalanság

2005. február 17. (15. oldal)

Balogh András István

Nem éppen osztatlan a Berlinalén kedden késő este bemutatott Sorstalanság visszhangja a német nyelvű sajtóban. A nagyobb lapok kritikusai a pozitívumok mellett nem tudtak szemet hunyni a film kevésbé sikerült momentumai felett sem.

Verena Lueken a tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) hasábjain a következő megdöbbentő sorral kezdi Make-uppal és zenével a lágerben című recenzióját: “Először mindenki be akart menni a terembe, de röviddel rá a legtöbben már indulni akartak.” Ha nem Kertész írta volna a forgatókönyvet, a film megfelelő alkalom lett volna a botrányra, de legalábbis a megbotránkozásra – írja a FAZ.

A versenyfilmként igen szokatlan körülmények között induló Sorstalanságról Lueken megállapítja: “Az első bemutató végtelenül szomorú esemény volt – aminek, horribile dictu, nincs köze az Auschwitzot és Buchenwaldot túlélő Köves Gyurka sorsához, inkább ahhoz, hogy a filmnek nem sikerült még egy kevés együttérzést sem kelteni, csak bosszúságot okozni.” A film végére a nézőknek több mint fele elment.

A recenzens szerint a film újabb bizonyítéka annak, hogy Auschwitz nem alkalmas “játékfilmnek”. Leuken a filmet “megszégyenítően banális, ártatlan képsornak” látta, és Morricone zenéje sem nyerte el tetszését: szerinte a mű kezdetének fuvolatémáját a táborbeli jelenetekben “vastag zenekari szószba fojtja”.

A pártfüggetlen Süddeutsche Zeitung publicistája, Tobias Kniebe számára a film csak egy újabb kísérlet a felfoghatatlan képekbe öntésére, az összes régóta ismert problémával együtt. Amint írja, Koltai Lajos minimális variációkkal egymás után rakja a kifakított színű koncentrációs táborbeli jeleneteket, míg aztán teljesen elvész az idő múlásának érzése.

A liberális Die Welt című lap szerint ha bizonyít valamit a film, akkor az a regény megfilmesíthetetlensége. “Szörnyű zene” cím alatt megjegyzi a liberális napilap, hogy a “Fateless” (a film angol, Berlinalén futó címe) hollywoodi holokausztfilmmé sikeredett, melyet csak a komor jelenetekben helyenként felbukkanó erő különböztet meg más filmektől. Ennio Morricone elviselhetetlenül bombasztikus zenéje a perverzitással határos.

A filmzene a baloldali Berliner Zeitung újságírójának sem tetszett, de Carmen Böker kiemeli a párbeszédeket. Elképzelhetőnek tartja, hogy Koltai egyes jelenetei tetszést fognak aratni másoknál, mindazonáltal nem lelkesedik a filmért. A Berliner Zeitung tetszési listáján a kritikusok az érdektelen és a megtekintésre érdemes filmek közé pontozták a Sorstalanságot.

A szintén baloldali Die Tageszeitungban Gerrit Bartels többek között Morricone giccses zenéjét bírálja. A tartózkodó hangvételű kritika hatásosnak találja a színek fokozatos eltűnését, de a cikk szerzője felismeri a német játékfilmekből már régóta ismert “sztereotip karaktereket”, és megjegyzi, hogy már érti, hogy miért volt maga Kertész is ellene a Sorstalanság megfilmesítésének.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001

Comments are closed.