Forrás: Népszava

Népszava Napilap 2005. február 23. szerda

Megerősítették a transzatlanti együttműködést Brüsszelben

George W. Bush történelmi látogatást tett az Európai Uniónál – Magyarország százezer eurót ad az iraki kiképzési alapba

A NATO valamennyi tagállama bekapcsolódik valamilyen módon az észak-atlanti szövetség iraki kiképző akciójába – erről állapodtak meg a Huszonhatok tegnap az amerikai elnök európai látogatása alkalmából összehívott rendkívüli csúcsértekezleten. George W. Bush délután az Európai Unió állam- és kormányfőivel találkozott, majd külön is tárgyalt az Európai Bizottság vezetőivel. Gyurcsány Ferenc a NATO-csúcson bejelentette: Magyarország százezer euróval járul hozzá az iraki kiképzés költségeihez.

Bush elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is a transzatlanti együttműködés sarkkövének tekinti a NATO-t, ezzel válaszolva Gerhard Schröder német kancellár aggodalmaira, miszerint az észak-atlanti szövetség már nem a transzatlanti egyeztetések legfőbb fóruma, s át kellene értékelni a szerepét. Jacques Chirac francia elnök a NATO-csúcson ugyanakkor Schröderhez csatlakozva úgy vélekedett, az észak-atlanti szövetségnek alkalmazkodni kell az európai kontinensen végbement változásokhoz – értesült a Reuters.

Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára megerősítette, hogy valamennyi NATO-tagállam, még a korábban vonakodó Franciaország is kész részt venni az iraki biztonsági erők kiképzésében. Igaz, Párizs szimbolikusan egyetlen kiképző tisztet küldene, de vállalná 1500 iraki rendőr kiképzését Katarban. A Bush-kormányzat az Irakban állomásozó 140 ezres amerikai katonai erő visszavonása feltételeként azt szabta, hogy az iraki fegyveres erők képesek legyenek átvenni a biztonsági feladatokat.

Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő, aki első alkalommal vett részt az észak-atlanti szövetség csúcsértekezletén, bejelentette: Magyarország százezer euróval járul hozzá a NATO iraki kiképző missziójához, kiegészítve korábbi felajánlását. A magyar kormány egy századot küld az iraki fegyveres erők kiképzésére, s 77 harckocsit ad át az iraki hadseregnek. A miniszterelnök történelmi lépésnek minősítette, hogy mind a 26 tagállam részt vesz a misszióban, s emlékeztetett, hogy Magyarország elsők között csatlakozott a kiképzési programhoz. ‘Magyarország hatékon, cselekedni tudó, egységes NATO-t akar’ – hangsúlyozta Gyurcsány, elégedettségét fejezve ki, hogy az észak-atlanti szövetség katonai, politikai együttműködésének elmélyítésében Európa és az Egyesült Államok egyaránt érdekelt. A miniszterelnök az MTI jelentése szerint szólt arról, hogy a csúcs első eseményeként a NATO vezetői Viktor Juscsenko ukrán államfővel találkoztak, s ebben a vitában ő is hozzászólt. Hangsúlyozta, hogy magyar álláspont szerint Ukrajna és a NATO közeledését előzetes korlátok, a várható végkifejlet meghatározása nélkül kell végigvinni.

A NATO-csúcs záróközleménye szerint a tagországok folytatják a szövetség átalakítását. A Huszonhatok elkötelezték magukat a transzatlani kapcsolat tartós értékei mellett. Megerősítették, hogy a szövetség elkötelezett a terrorizmus elleni harc folytatása, a biztonság megerősítése mellett. A tagállamok megerősítették, hogy a szövetséget a stratégiai és biztonsági konzultációk szükséges fórumának tekintik Európa és Észak-Amerika között.

Egy magát megnevezni nem kívánó NATO-illetékes szerint a 26 tagországból összesen 15 ígérte, hogy magában Irakban vesz majd részt a kiképző misszióban – a többiek pedig Irakon kívüli kiképzést ajánlottak, vagy pénzzel járulnak majd hozzá a misszió költségeihez. E különleges alapba 20 ország adna összegeket, összesen 3,5 millió eurót. Belgium 300 ezer , Kanada 600 ezer, Magyarország 100 ezer eurót ajánlott fel.

Bush elnök a záró sajtóértekezleten megerősítette, hogy a NATO ‘a világtörténelem legsikeresebb szövetsége’, amelyet Washington továbbra is a transzatlanti együttműködés legfőbb fórumának tekint. De Hoop Scheffer főtitkár szerint ‘kitűnő csúcstalálkozó’ zajlott le Brüsszelben, s Bush elnök egyik válasza után megjegyezte, olyannyira egyetért, mintha csak ‘Jaap Bush’ szólt volna Jaap de Hoop Scheffer előtt. A főtitkár aláhúzta, hogy a korábbi nézeteltérések nem ütköztek ki a találkozón. Mind Bush, mind Scheffer méltatta a NATO és az Európai Unió közötti együttműködést.

Bush elnök kérdésre válaszolva elismerte, Washingtont aggasztja, hogy az Európai Unió a Kína elleni fegyverembargó feloldását tervezi. A Bush-kormányzat, mint monda attól tart, hogy ez nemcsak fegyverek, hanem fejlett katonai technológiák exportjához is vezethet, és megváltoztathatja a térség biztonsági egyensúlyát. Jacques Chirac francia elnök az EU-csúcs előtt megerősítette, az unió nem látja indokát az embargó fenntartásának, s hozzátette, Ausztrália és Kanada is szállít fegyvereket Pekingnek.

Bush a NATO-csúcs után az Európai Unió állam- és kormányfőivel találkozott, s megbeszélést folytatott az Európai Bizottság vezetőivel is. Történelmi jelentőségű, hogy amerikai elnök most először látogatott el az unió központi szerveihez, elismerve ezzel a kibővült EU szerepét és fontosságát. A rendkívüli EU-csúcson tíz európai vezető kapott lehetőséget arra, hogy az uniós álláspontot bizonyos kérdésekről kifejtse. Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőt arra kérték fel, hogy az ukrajnai helyzetet elemezze uniós szemszögből az amerikai elnök előtt. Sajtóértekezletén a miniszterelnök a magyar álláspontot ismertetve elmondta: Magyarország elfogadhatónak tartja azt az ukrán igényt, hogy a most hétfőn aláírt EU-ukrán akcióterv pontjainak teljesítése után, várhatóan 2007-ben Kijev igényelhesse egy ‘nyitott végű’ tárgyalási folyamat elkezdését, amely akár a teljes jogú ukrán EU-tagság megszerzéséhez is elvezethet.

Geroge W. Bush zsúfolt programot bonyolított le tegnap a belga fővárosban. Legszorosabb európai szövetségesével, Tony Blair brit kormányfővel reggelizett, kétoldalú megbeszélést folytatott a NATO-ukrán csúcsra Brüsszelbe érkezett Viktor Juscsenko ukrán elnökkel, s Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. Az amerikai elnök este José Manuel Durao Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, valamint Jean Claude Juncker luxemburgi kormányfővel, az unió soros elnökével vacsorázott.

Miért éppen Szlovákia?

Miért Szlovákiát, s nem Magyarországot választotta Vlagyimir Putyin orosz államfővel való találkozójának helyszíneként Bush elnök- kérdezték a magyar miniszterelnöktől Brüsszelben. Gyurcsány elmondta: Magyarország helyzetét e tekintetben nyilván nem segítette, hogy 2001-ben az akkori kormány nem határolta el magát nagyon világosan azoktól a parlamentben elhangzott megjegyzésektől, amelyek a szeptemberi terrormerényletek után nem tanúsítottak kellő szolidaritást az amerikai nép iránt. A magyar parlament az ellenzék támogatásának hiányában az elmúlt év végén nem tudott kétharmados támogatást adni annak a kompromisszumos kormányzati javaslatnak, hogy az Irakban állomásozó magyar erők mandátuma csak az ottani választások után, március 31-én járjon le. Gyurcsány szerint Amerika valószínűleg mindkét esetet a ‘nem kellő mértékű szövetségesi empátia’ megnyilvánulásának látta.

Üzenet Ariel Saronnak

Bush elnök brüsszeli kijelentése, amely szerint Izraelnek be kell szüntetnie a zsidó települések bővítését a megszállt Ciszjordániában és biztosítani kell a jövendő palesztin állam összefüggő területét, mert ‘kanton-állam nem lesz működőképes’ – Izraelben élénk visszhangot váltott ki. Nem is annyira a tartalma, mint az időzítése. Ariel Saron miniszterelnök környezetében ugyanis sokan úgy vélték, hogy a gázai kivonulás amolyan ‘bástyaáldozat a királynő megmentéséért’, vagyis Gáza feladása Ciszjordánia további megszállásáért. Némelyikük a helyzet tíz évig tartó befagyasztásáról is beszélt. Bush most világossá tette, hogy Gáza csak az első lépés, amely után hamarosan további lépéseknek kell következniük. Yehuda Lahav (Tel Aviv)

CopyRight Népszava

Comments are closed.