Forrás: Híradó Glóbusz

Krakkó: a kelet-európai zsidóság központja

2005. február 16. 19:25

Közép-Európa második legrégebbi egyetemének (Jagelló Egyetem) a tantestületét kivégezték a nácik

Lengyelország déli részén található város, mely közre fogja a Visztulát, egyben a harmadik legnagyobb települése az országnak.

A VII. században még a vislánok törzsi székhelye volt és a X. századig kezükben tartották Kis-Lengyelországot. Végül a déli és északi területeket, 988-990 között I. Mieskó fejedelem egyesítette. Fia I. (Vitéz) Boleszláv lengyel püspökségi székhelyet alakított ki itt.

A gyors fejlődés, ezért indulhatott meg, illetve azért mert itt volt a csomópontja a posztóútnak és a sóútnak. 1138-ra azonban Lengyelország kisebb területekre esett szét, egyik ilyen hercegség központja lett Krakkó. A XIII. században a tatárok ugyan elpusztították, de hamar újáépítették és 1257-ben megkapta a “magdeburgi városjogot”. Központja a Főpiactér a 13. századtól kezdett kialakulni.

1320-ban az egyesített Lengyelország fővárosa és I Lokietek Ulászló kozpontja, Krakkó lett. Ettől kezdve alakult ki az a hagyomány, hogy a lengyel királyokat a krakkói vár, a Wawel székesegyházában koronázták meg, és itt is temették el őket.

A XIV. században az egész Kelet-Európai térség központjává válhatott. 1364-ben létrejött Közép-Európa második legrégebbi egyeteme (Jagelló Egyetem), melyet III. (Nagy) Kázmér alapított, innentől kezdve szellemi és művészeti központtá is vált.

A XVII. századtól azonban, lassan a hanyatló korszakba került, mivel az új uralkodó III. (Vasa) Zsigmond Varsót tette meg székhelyéül. Ezután a svédek dúlták fel, majd a szomszédai osztották szét egymás között 1772-ben Lengyelország.

1794-ben Krakkóból indította Tadeusz Kosciuszkó az oroszellenes felkelését. Lengyelország harmadik felosztásakor, 1795-ben Krakkó Ausztriához került s csak 1809 és 1815 között, a napóleoni háborúk során volt “független”, mint a Varsói Nagyhercegség része. Ezután 1918-ig ismét Ausztriához került.

Lengyelország ismételt létrehozása után, Krakkó ismét része lett a lengyel területeknek, 1939 azonban a németek foglalták el. A német főkormányzó a Wawelben rendezte be székhelyét. Az egyetem tantestületét kivégezték, és körülbelül 55 ezer krakkói zsidót az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba hurcoltak el. A város szerencséjére a szovjetek, 1945-ben gyorsan foglalták el a náciktól, így nem okozhattak jelentős károkat, mint tették azt Varsónál.

Ennek köszönhető, hogy jelentős kulturális, idegenforgalmi látványosságok sokasága található itt. 60 temploma közül a legismertebbek: Mária templom, melynek főhajóját 1497-ben építették. Színes üvegablakai 1370 körül készültek. Szárnyas oltára Veit Stoss munkája 1477-1489 között. Fontosak még a Wawel templomok és a Krakkói Nemzeti Múzeum.

hirado.hu

Comments are closed.